TöBB-KEVESEBB

Part 26

- Miért is kéne békén hagyjalak?- húzta fel játékosan a szemöldökét, választ várva tőlem.
- Adam, be vagy rúgva, és nekem sincs ehhez most kedvem. Nehéz estém volt.- sóhajtottam.
Nem vártam meg míg válaszol vagy bármilyen formában is reagál a kijelentésemre, egyszerűen faképnél hagytam. Tudom pofátlanság, de könyörgöm be vagyok rúgva. Néha azt sem tudom mit csinálok. De a kérdés előttem megjelent.

Nem haragban vagyunk?

Akkor miért jött oda hozzám.

A kíváncsiság fúrta az oldalam, a pia dolgozott bennem, és már csak azon kaptam magam, hogy a lábaim visszafelé vittek az ő irányába. Nem tudtam, hogy megérzése volt e vagy nem, de meg mindig ugyan úgy ott állt, mint mikor elváltunk.

- Nocsak, nocsak újra itt?- tette fel a kérdést, miközben újabbat kortyolt a kezében lévő sörös pohárból.
- Nem úgy volt, hogy haragszol?- húztam fel a szemöldököm, választ várva.
- Tudod az ember sok mindent csinál részegen, amit józanon nem tenne.- mondta.
- Ennyi? - kérdeztem.
- Igazából most még jobban haragszom mint eddig......-gondolkodott-..... ja ennyi.- rántotta meg a vállát.
- Akkor mit nem csinálnál józanon?-

Nézett. Nézett nézett, és csak nézett. Olyan volt mintha vacilálna vagy egy csatát vívna a fejében, mi lenne erre a válasz.
Már épp kezdtem beletörődni, hogy erre bizony nem fog semmit reagálni, amikor hirtelen felindulásból közelebb lépett. Abban a pillanatban rákaptam a fejem. Pár centi választotta el ajkainkat egymástól, de ő csak a szemembe nézett. Olyan volt mintha a lelkembe látna. Kezéből letette a mellette álló asztalra az italt, de  el nem nézett. A pohár lerakása után gondolt egyet, majd két kezével csípőm megmarkolva, magához húzott, annyira, hogy testünk összesimult. Teljesen kizártuk a külvilágot. Nem hallottunk semmit. Csak a mienk volt a pillanat. A szívem ezerrel vert, de amit éreztem az ennél is fantasztikusabb volt. Nem csak ő érezte az én szívverésem, hanem és is az övét. Olyan gyorsan vert, mintha forma 1-es versenyen száguldott volna ezerrel.

Ha ezt én váltom ki belőle, valószínű hamarosan sikítani  fogok, és ugrándozni, mint egy kenguru.

Nem lépett, csak nézett. A baj az, hogy természetünk ugyan az így én sem voltam hajlandó lépni.

Vártam.

Rá vártam.

Még néztük egymást, amíg le nem pillantott ajkaimra. Nem bírtam ki nekem is muszáj volt oda néznem.

És ekkor megpillantottam gyönyörű ajkait. Szép ívelt formája volt, szinte bele se lehetett kötni. Telt ajkai rózsaszín színben pompázott. Nem tudtad volna levenni róla a szemed. Egyszerűen tökéletes volt. Ennél már csak egy szebb dolog van a világon. Amikor mosolyog. Amikor ezer wattos fogait megmutatja. Mikor önfeledten és jóízűen nevet. Mindig mondtam, hogy utálom amikor vigyorog, de ez nem így van. Akkor is imádtam, csak nem tudtam elfogadni.

Nem tudtam mi járhatott a fejében, míg én hibátlan ajkaival voltam elfoglalva, de lehet túl sokáig néztem, mert tekintete elködösödött.

Ismét azon gondolkodtam, hogy ebből megint nem lesz semmi. Miért is lenne, hisz még azt sem mondhatjuk, hogy egymásnak teremtett minket az élet, mert akiket egymásnak teremtett, azok nem veszekednének ennyit.

Mar húzódtam hátra mikor valaki brutálisan nekem jött hátulról. A lendület, mely ilyenkor bezzeg nem volt képes oldalra dönteni, előre vitt. Melynek következmény az lett, hogy a néhány centi miatt, mely köztünk volt, ajkaink egymásra találtak. Nem voltunk egy magasak, mégis pont úgy, hogy azok mint egy kész puzzlenél összeálljon a kép összeért. Nem gondolkozott egyikünk sem. Csak úgy faltuk egymást. Nyelveink táncot jártak egymással. Szorosan tartott csípőmnél fogva, míg keze le nem csúszott a fenekemre. Belemarkolt, amitől belenyögtem a szájába. A nyakánál fogva húztam még közelebb magamhoz amennyire csak tudtam. Felnyúlt a hajamhoz és beletúrt egyik kezével, közben meg nem szakítva a pillanatot. Megmarkolva hajkoronám merészen hátrahúzta, evvel teljes rálátást kapva az egész nyakamra. Nem tétlenkedett tovább, elkezdte nyálas csókokkal behinteni. Néha megszívta nyomot hagyva ezzel a nyakamon, de nem érdekelt. Én csak sóhajtoztam alatta, mint egy rossz kurva. Miután megunta nyakam kényeztetését, visszatért ajkaimhoz, megrohamozva éhes szám, mely lendülete egy kicsit hátrébb vitt....

minek következménye az lett, hogy.....