Haza értem. Anya este 7 órára szokott hazaérni nem hogy délelőtt 10 órára itthon legyen. Kivéve szerdát. Akkor egész nap nem dolgozik. Plusz egy hónapban egyszer csak hétvégén, mert akkor nem utazik messzebb, és akkor egész hétvégén nincs otthon. Ilyenkor pár haveromat szoktam áthívni, és elmegyünk valahova vagy filmezünk, meg amiket ilyenkor szoktak. Beléptem az ajtón majd az órára pillantottam. Fél tíz? Egy órát sétáltam? Mondjuk egyáltalán nem bántam, mert így csak kitisztult egy kicsit a fejem. Sokkal jobban átlátom a dolgokat. Most jöttem rá, hogy nem mindenki az akinek mutatja magát, hogy jobban meg kell figyelni az embereket, hogy tudjam kiben bizhatok meg, valamint kiben nem. És én hülye még gondolkodtam is, hogy mivan ha Adam komolyan gondolta azt a több mint barátságos dolgot, de ezek után, már inkább nem gondolok semmit. Matt elmondta, hogy ő is az évfolyam társam, mert 11-a osztályos. Rájöttem, hogy a lázadó és rosszfiús külseje egy kedves belsőt rejt. Vagy ő is csak színézkedik és megjátsza magát? Mar tény nem tudom hogy mit gondoljak. Velem eddig is, minden esetre nagyon odaadó és gondoskodó, figyelmes volt. Szerintem szereztem egy újabb barátot.
Egy forró csokit csináltam magamnak és leültem a nappaliba, majd bekapcsoltam rajta egy filmet. Imádok filmet nézni, viszont azt nem bírom ha film közben kérdeznek. Film után lehet, de közbe nem. Ez nálam aranyszabály.
Vége lett a két órás filmek, plusz utána egy jó hosszú reklámnak, mikor a legjobb barátnőm rontott be a házba. Szerintem sosem zavartatta magát ez ügyben, mert ebbe a házba is mindig úgy jött, mintha haza érne.
- Na mesélj, Drágám, mi történt? - jött oda hozzám, és egy ölelés kíséretében, helyet foglalt a kanapén, mellett.
- Neked is szia- mondtam felhúzott szemöldökkel.
- Igen-igen. Szia, szia, puszi, puszi, de mondjad már?
- Találkoztam Mattel a lánymosdóba. Megvigasztalt, majd kiábrándított Adamből. Ennyi.- vázoltam fel röviden az eseményeket.
- Szerintem beszélnetek kéne, és tisztázni a dolgokat.-
- Nem beszélek hazugokkal.-
- Hazugokkal? - kérdezte meglepetten.
- Igen, mert egy gerinctelen féreg, azért.-
- Mit csinált? - egyre meglepettebb arcot vágott, de nem értettem miért.
- Kiderült, hogy annyi erkölcs sincs benne, hogy tartsa magát, és képes egy olyan lánnyal lefeküdni akinek barátja van. Ez egyszerűen szánalmas.- dőltem hátra a kanapén, és belül a sírás keringetett.
- Ho ho ho várj. Ezt honnan szedted? -
- Matt mondta, hogy volt egy barátnője, akit nem biztos, de talán Audreynak hívtak, és hogy Adam rávette valahogy a csajt, hogy lefeküdjenek, és Matt szíve pedig összetört. Ennyi tömören a történet.-
- Most mennem kell, később jövök.- mondta Lex, és kiviharzott a házból.
Én csak értetlenül ültem tovább a kanapén, és próbáltam feldolgozni a történteket. Egyszerűen nem értem. Kiöntöm neki a lelkem, minden problémám rázúdítom, erre ő lelécel ahelyett, hogy valami tanácsot adna. Köszi Lex. Én is szeretlek.
Már több mint fél órája próbálom elérni Lexit, de nem nem veszi fel. Mi a faszom baja lett hirtelen mindenkinek? Biztos tombolnak a hormonok, ezért van mindenkinek hangulatingadozása körülöttem. Legalább 25 hívtam tovább a barátnőm, majd meguntam és írtam Avanak és Maxnek, hogy nincs e kedvük átjönni, valamit csinálni.
Nem is kellett sokat várnom, több 15 perc mulva meg is szólalt a csengő. Rohantam ajtót nyitni a kis otthoni szettemben. Helyet foglaltunk a nappaliban, és Max kirántott a táskájából egy nagy kínais szatyrot. Életmentő barátok, akik tudják mire van szükeséged. Kínaira. Élek-halok a gyorskajáert, bármennyire egészségtelen. Megkérdezték mi történt, de nem akartam őket is terhelni a problémáimmal, így letudtam annyival, hogy nem éreztem jól magam.
Kb olyan este 9-ig beszélgettünk, nevetgéltünk, és halálra zabáltuk magunkat, amikor eljött a búcsúszkodás ideje. Elköszöntünk egymástól, letusoltam és elmentem aludni. Hat mit ne mondjak, célszerűen, hogy 10 órakor mentem aludni, éjfél van és még mindig csak gondolkodok. Gondolkodtam és gondolkodtam. Egyszer csak felvillant a telefonom. Adam volt az. Ezek után még van pofája ram irni, hihetetlen. Nem néztem meg, de már furdallt a kíváncsiság, hogy mi ilyen fontos, hogy éjféltájt kell írni nekem.
Duckt Ádám:
Beszélnünk kell !!!
Sziasztok!
A következő részben Lexi szemszögéből is megnézhetitek a két tini kalandos életet.
Várjátok már?
Puszi a pocitokra ♥ ️
YOU ARE READING
TöBB-KEVESEBB
RomanceTöbb mint barátság, de kevesebb mint szerelem... ,, Tanítsak meg valakit szeretni, akinek nincsenek érzései? "- megéri ez nekem? ,, Van esélyünk a sorsunkkal szembe szállni, vagy felesleges, ha az egymásnak teremtett minket " Amikor közel vagytok eg...
