A Tűzzel Játszol|Maffia|[BEF.]

6.

Júlia

Dukász és a tegnap este miatt teljesen eldobtam az agyam. A bárban robotolok szokás szerint. Kevesebb a vendég. A másik két pincérlány megoldja. Kristóf beküldött italokat pakolgatni, kifejezetten utálom a munkámnak e részét. És hogy miért? Leszakad, a karom mire hazaérek, rendesen edzettnek érzem magam. Előveszem a telefonom, elindítom I put a spell on you című dalt Annie Lennox előadásával.

‒ Megbabonázlak, mert az enyém vagy – hallom egy ismerős hang felcsendülését. Ösztönösen megfordulok a felé.

‒ Dukász! – szólítom meg.

‒ Kicsim, úgy nézel, mint aki szellemet lát, minden oké?

‒ Aha – nyögöm ki és folytatom tovább a dolgom. Mintha ott se volna, hisz úgysem számít nekem semmit se.

‒ Levegőnek nézel? – csattan fel.

‒ Nem, dolgozom, látod? – mutatok az italok felé.

‒ Hagyd a francba azokat – hirtelen közelebb jön és megcsókol.

A csókunk hosszúra nyúlik, mikor épp meghalljuk, hogy valaki megköszörüli, a torkát elhúzódunk egymástól.

‒ Örülök neki, hogy ennyire egymásba fonódtatok, de Lia dolgozik. Ha csak a tulajdonos nem akarja ezt másképp. – hol rám, hol Dukászra pillant.

‒ Legyen ma szabadnapja Júliának. – rám kacsint Ász.

‒ Ó, köszönöm szépen – leveszem a kötényt és kilépek, Dukász pedig a sarkamban van.

‒ Van egy ötletem. – fogja meg a vállam.

‒ Hallgatlak.

‒ Töltsük együtt a napot. – javasolja.

‒ Aha, szóval egy gengszterrel üssem el a szabadidőm?

‒ Pontosan. – mondja önelégülten.

‒ Kicsim, nem tudom mire számítottál, de nincs kedvem meghalni még, túl sok efféle filmet láttam. A nők húzzák a rövidebbet. – magyarázkodom, miközben veszem fel a bőrkabátom.

‒ Mire is gondolsz?

‒ Kray fivérek? Keresztapa? Tony Montana? Pablo Escobar? – kilépünk a bárból.

‒ Szívem sorolhatsz fel 100 és 1000 embert. Én más vagyok.

‒ Mivel? – kérdezem, tőle miközben megáll előttünk egy rendőr leginkább nyomozónak néz ki. Nem lehet több 35-nél. Felsőtestén csak úgy feszül az ing.

‒ Ász, miért nem hagyod szerencsétlen tini lányt?

‒ Megint te. Nem megmondtam világosan, hogy kerülj?

‒ Figyelj – szól hozzám a jard.

‒ Ha fel akarod jelenteni nyugodtan.

‒ Én a helyedben békén hagynám – szól hozzá Dukász.

‒ Na, jó fogalmam sincs ki maga, de már elnézést, meg tudom magam védeni. Dukász pedig annak a bárnak a tulajdonosa ahol dolgozom, szóval, ha magát zavarja, hogy társalog, velem a főnököm főnöke akkor szívesen megbeszélem magával a fizetésemelést. Indulhatunk? – szólok oda Ásznak.

‒ Figyelmes, magad mellé toboroztál egy nagyszájú nőstényt.

‒ Nőstény? Szexista megjegyzéseit hagyja meg. Attól hogy jardnak hívják, még magának is be kell tartania a törvényeket. – a pasi csak felvonja a szemöldökét.

‒ Induljunk. – szúrja oda nekem Ász.

A bártól 20 perc sétára lakom. Az utat csendben ejtjük meg. Kinyitom az ajtót, ledobom magamról az oldaltáskát, leveszem a bőrkabátot.

‒ Ugye tudod, hogy nincs szükségem erre? – dörgölöm az orra alá.

‒ Mire?

‒ Arra hogy foglalkozz velem. – nyögöm ki.

Oldalra biccenti a fejét. Közelebb lép, majdnem összeér a szánk.

‒ Ezt az egyet te sem gondolhattad komolyan. – suttogja a fülembe. A szívem hevesen ver. Odahajol a számhoz. Hol az ajkam hol a szemem nézi. A levegő csak úgy vibrál, kötünk. Egy hirtelen pillanat múlva édes csókot kapok tőle.