34.

1.2K 49 0
                                    

Júlia[Ella]

Fél éve vagyok Dukász mennyasszonya. A kiképzésem már véget ért. Kész vagyok bármire, amit kér. Ez alatt az idő alatt Elemér még ritkábban jött önállósodott. Igor és Kíra nem házasodtak össze. Oka az ismerete. Nikolasz megerősítette a helyét. Debrecen környéke nagyjából tiszta. Dílerek azok még mindig külön utakon járnak. Abdul gyilkosa kérdőjel. Kezdtem azt hinni Dukász megőrül. Sosem tévedtem azzal kapcsolatba, hogy veszélyes, de hogy ennyi arról fogalmam se volt. Volt, amikor konkrétan véresen tért haza. Hiába benne vagyok, a csapatba vannak dolgok, amik előttem titkok még mindig. Ha nagyon felhúz a titkolózása elmegyek futni vagy bokszolni. Megbántad? – sokszor kérdezem magamtól. Nem cseppet sem. Nőt faragot belőlem. Még hozzá nem is akármilyent. Akkor sokat nyafogtam, ma már nem teszem. Tudom mit várnak el Dukásztól és tőlem. Részben a csapat rám is felnéz. Dukász pedig éjjelente hálálkodik, hogy beleállok a kihívásokba. Néha hallom tőle, hogy mire menne nélkülem. Mindketten hálások lehetünk a másiknak valamiért.

- Megjött Nikolasz! – szól be a konyhába Dominik. Kimegyek, a nappaliba köszöntöm.

- Megváltoztál! Wow rád sem ismerek. – csodálkozik.

- Dukász érdeme – nézek rá.

- Ugyan ez a te érdemed. Hamar megtanultál mindent. Büszke vagyok rád. – ülök le Dukász mellé.

- Mindent elintéztél? – kérdezi Dukász. Nikolasz csak bólint egyet.

- Túl sokat voltunk szét. De arra kérlek titeket, hogy legyünk egybe. Hagyjátok kicsit el azokat a területeket, amiket uraltok. Szükségem van rátok, hosszútávra. Elemér és Igor elintézése a célom. – megvárta a reakciókat, senki nem döbbent meg – Nem titok. Vissza akarok menni a városba. A saját életem akarom végre élni. Elbújni? Minek? Elemért nincs okom már védeni. Ha meg akarja, magát ölni tegye. Ha a jardokkal akar összeállni, tegye. Engem nem érdekel. Kevés olyan személy van, már amiért a vérem adnám.

- Megváltoztál. – mondja Nikolasz rám nézve.

- Nikolasz nem csak a külsőm, de a személyem is megváltozott. – felállok és kicsúsztatom a kezemből az új személyim és további okirataim.

- Fekete Ella?

- Igen, felvettem Dukász nevét.

- A vezetékneved is elhagytad?

- El. – válaszolom – Visszamentem Debrecenbe egy napra egyetlen egy felesleges hívás miatt. Ami miatt örökre lemondtam a családomról. Anyámnak elújságoltam a hírt. Letámadott, hogy biztos valami utcai legényhez mentem hozzá, aki szintúgy iskolázatlan, mint én. Az érettségim megvan. Egyetemre akarok majd járni. De mindenképp anyámék elé akarom vágni.

- A bosszú hidegen tálalva a legjobb. Ne melegítsd még a végén túlságosan is felforr. – oktat Dukász, amire már akaratlanul is elmosolyodom. A család. Fura dolog maradjunk ennyibe.

- Nem hiszem, hogy hidegen kellene tálalnom. Felbukkanok, mikor a legeslegnagyobb szükségük lenne rám, de a kezem nem nyújtom, hanem elcsapom. Olykor a legváratlanabb pofon a legerősebb. – vonom meg a vállam.

- Megtervezted a női másod Dukász – szól oda Dominik.

- Valamicske ilyen céllal indultam. – motyogom.

- Visszamegyünk? Mihez kezdünk? – kérdések sora Dominiktól.

- Családi látogatás. Január van elhalasztottam a karácsonyt, az újévet párszor. – húz magához Dukász, megpuszil.

- Megismered a családom legalább. – szól, hozzám mire csak egy mosolyt erőltetek magamra.

- De ha nem akarod nem muszáj.

- Ahol te ott én! – válaszolok.

- Mi az előéletem? – bököm ki.

- Nem akarom.

- Dukász gyerünk – erősködöm.

- Egy útszélén találtalak, bedrogozva. Majd magamhoz vettelek és az enyém lettél. Ennél többre nem emlékszel, mert amnéziád van. A múltad kérdőjel. – ismerteti.

- Ha jól értem minden szavam előtt rád kell, majd nézzek.

- Tudom, nem tetszik. Nincs más választás. Parókákkal kibékültél már?

- Ki.

- Mindenki Ellának szólít. Lia nincs többé. – mondom a többieknek.

- Neked van valami terved Ella?

- Semmi, követem Dukászt. Igorral pedig nem, de Kírával van.

- Még is mi? – támad le egyből Dukász.

- Avasd be! A mennyasszonya, csak tudna segíteni.

- 2 tűz közé lököd?

- Te nem vagy 2 tűz között? – vágom vissza.

- Nekem nem számít.

- Nem számít? Ha megölöd, Igort a húgod meggyűlöl. Ez jobb? Vagy ha fordítva történik meg?

- Ella fejezd be. – szól rám.

- Az igazság néha fáj. – válaszolom.

- Nem bírlak, remélem, fogod.

- Ne is bírj. – kacsintok rá.

- Akkor?

- Légy belém őrülve! Az sokkal kellemesebb.

- Kellemes a szerelem?

- A szerelem – rázom meg a fejem – méreg. Szeress, az nem árthat egyikünknek sem.

- Szeretlek! – megcsókolom.

- Elkészültem. – csatlakozik hozzánk Kristóf.

- Visszamész? – kérdezi Nikolasz.

- Vissza. Ti holnap jöttök igaz?

- Igen. Vigyázz magadra nagyon!

Elköszöntünk tőle majd mi is pakolásba kezdtünk. Mindent bedobozoltunk holnap mi megyünk később a cuccaink. 

A Tűzzel Játszol|Maffia|[BEF.]Where stories live. Discover now