8.

5.9K 139 22
                                    

Mikor kimondtam a nevét legördült egy könnycsepp a szememből. Fájt, hogy titkol valamit. Kiskorunk óta mindent megosztunk egymással.

-Biztosan fontos dolog lehet. Majd elmondja. Hagyj neki időt. Ezt mondta nem? -simogatja meg mosolyogva az arcom anya.

-De. De mennyit várjak? Vissza akarom kapni a régi Ace-t. -borultam anya karjaiba zokogva. Ő csak simogatta a hátamat.

-Nyugi kincsem. Biztos vagyok benne, hogy majd elmondja hamarosan. -mondja még mindig ölelve.

-Mostanában olyan fura. Ő nem ilyen. Néha távolság tartó, néha meg csak ölel és... Mosolyog. -mondom és eltávolodok anya öleléséből.

-Nem lehet, hogy szerelmes? -néz rám anya mosolyogva.

-De az. -sóhajtok. -Mondta, hogy van egy lány de ő csak barátként tekint rá. -birizgálom az ujjaimat lehajtott fejjel.

-De hát ez tök jó. Miért nem örülsz? -néz rám lágy bosollyal.

-Nem tudom. -nézek fel.

-Figyelj kincsem. Hozok fagyit és nézzünk romantikus filmeket. Na benne vagy? -fogja meg a kezem.

-Rendben. -fújom ki az orrom egy zsebkendőbe.

●●●

Egy vödör vanília fagyi után már jobban vagyok. Egyébként nagyon jó volt a film. A csókfülkét néztük meg.

Amúgy anyának is nagyon tetszett. Nem is mondtam, hogy anya egész fiatal. Most 34 éves. Igen. 17 volt amikor születtem. Apa igazából akkor nem nagyon ismerte anyát. Apa Adam, anya Bella. Apa 35. De térjünk is vissza. Szóval amikor anya teherbe esett velem, akkor nem igazán ismerték egymást a szüleim. Szóval nem is voltam betervezve. De nem bánták meg, mert én vagyok a szemük fénye. Egy bulin történt egy 7 perc a menyországban játék. Részegek és felelőtlenek voltak. Anya akkor mondta el apának amikor 2 hónapos volt velem. Apa volt a sulijuk legmenőbb sráca. Tipikus rosszfiú volt. Talan tőle örököltem a rosszaságomat. Motorozott és versenyekre is járt, de már nem. Most egy nagyon jó üzletember. Amikor megtudta, hogy anya terhes, otthagyta, motorra szállt és hazament. De másnap csengetett anyáék háza ajtaján és megbeszélték, hogy benne lesz a gyerek nevelésben, de. De nem lesz anyával, mert még szeretne élni. Ki akarja használni az életet és csajozni. De valami megváltozott amikor megszülettem. Idő közben összebarátkoztak. De amikor megszülettem apa azon az estén rohant a kocsijához, anyát felkapva és csak hajtott a korházba. Nagyon aggódott és félt, hogy elveszít minket. De mikor meghallotta, hogy felsírok abban a pillanatban megváltozott valami. Anyához odahajolt és megcsókolta és elmondta neki, hogy mennyire szereti. És, hogy lesz-e a barátnője. Ezt mind öröm könnyekkel. Majd egy évvel később a tengerparton megkérte anya kezét és ő egy nagy igennel a nyakába ugrott. Még azon a héten össze is költöztek egy kis házba. Nem ebbe, de az 18 éves embernek és egy babának elég is volt. Majd egyetem és munka vállalás és lett ez a ház amit apa és anya a sok sikeres üzletükből vettek. Apa üzletember, anya divattervező. Miénk sok épület és van 3 ruha szalonunk is. Ezt mind ők érték el. És ilyen fiatalon. Nagyon büszke vagyok rájuk. Ezt mind anya mesélte el nekem. De persze apától is hallottam ezt-azt, hogy anya milyen gyönyörű volt az esküvőn. Az élet összehozta őket. Az élet vörös fonalai...

●●●

A hét többi részében nem beszéltem senkivel. Haragudtam a többiekre. Péntek este van. Éppen sorozatot nézek amikor kopognak az ajtómon. Kinyitom az ajtót és a barátnőim állnak az ajtóban.

-Hát ti? -nézek rájuk meglepetten.

-Gondoltuk beugrunk és beszélgetünk veled. Jól vagy? -néz rám Sabrina.

-Már jobban. -mosolygok rájuk és megölelem a három barátnőmet. -De nyugodtan gyertek be. Elmondok mindent ha az úgy jobb. -páztáztam a földet.

-Rendben. De azt hiszem ezek akkor kellenek. -mutattak fel zacskókat amikben, csokik, csipszek, és piák voltak.

-Köszönöm csajok. De a fagyit sem hagyjuk ki. -jött be anya 4 vödör fagyival.

-De azért még haragszom rátok. -néztem rájuk karba tett kézzel.

-Megértjük. De mi is csak annyit tudunk, hogy titkol valamit. Tényleg. -teszi fel védekezően a kezeit Cora.

-Jó... De akkor is még rá haragszom. -ültem le az ágyra egy vödör fagyival.

-Hagyd, majd elmondja. Nem ezt mondta? -néz rám vigyorogva Mila.

-Te tudsz valamit. -pökök felé a kanalammal összeszűkült szemekkel.

-Lehet, de ezt tényleg neki kell elmondania. Nem rám tartozik. -tárta szét a kezeit.

-Jó majd akkor elmondja. De addig úgy sem beszélek vele. -makacskodtam.

-Na ne csináld már Sky. Tudod jól, hogy nem akart megbántani. Soha nem bántana meg. Szerintem beszélj vele. -tanácsolta Sabrina.

-De olyan rosszul esik, hogy titkolózik előttem. A legjobb barátja vagyok. Nekem bármit elmondhat. -mondtam teli szájjal és tömtem magamba a fagylaltot.

-Ez nem olyan dolog ami könnyű. Hidd el nekem. -ölel meg Mila.

-Na de mit is mondtál? Azt mondtad mindent elmesélsz ami történt. -ültek le a szőnyegre.

-Mikor? Kedden? -kérdeztem.

-Mi történt kedden amiről mi nem tudunk? -kérdezte selytelmesen Brina.

-Hát... Táncoltunk az esőben és majdnem... -nem fejeztem be.

-Majdnem? -kérdezte izgatottan Cora.

-Majdnem... Megcsókolt. -böktem ki és lehajtottam a fejem. Elpirultam az emlékre.

-Mi?! -sikkantottak fel mind a hárman.

-Igen. De nem, mert van az a lány akiről mesélt, hogy tetszik neki és ő más meg gyönyörű. Meg barátként tekint rá és nem akarja elrontani a barátságukat. -daráltam el egy szusszra.

-Hű... -néztek rám dőbbenten. Majd Mila elnevette magát.

-Mi az? -néztem rá kérdőn.

-Már bocsánat de te hülye vagy, meg vak, meg süket! -már a könnyeit törölgeti miközben még mindig nagyon nevet.

-Szerintem meg neked valami bajod van. A hugával is beszélgettem. Azt mondta én tetszek neki és mert barna a hajam, meg vicces, okos, és szép vagyok. Aztán mondam, hogy biztos nem és utána mondani akart valamit Mona de Ace pont akkor rontott be a szobába, hogy videójátékozzunk. -hadartam el gyorsan.

-Szerintem a kiscsaj nem hülye. Erre nem is gondoltál, hogy ez lehet? -nézett rám Brina.

-Hát de biztos nem. Én egy zsák krumpli vagyok. Tuti valami gyönyörű lány valami másik városban egy barátja akiről mi nem tudunk. Mondta is, hogy vannak más barátai a nyaralásról. Közülük biztos van lány is. -mondtam és hátradőltem az ágyamon.

-Hát jó. Te tudod. -vontak vállat és ezután inkabb hanyagoltuk ezt a témát.

●●●

Ki mulattuk magunkat. Párna csatáztunk és szelfiztünk meg minden féle dolgot csináltunk. Nagyon jó volt. Elterelték a figyelmemet. És ezért nagyon hálás vagyok nekik. Ők mindig itt vannak nekem. Rájuk bármikor számíthatok ha rossz a kedvem, vagy baj van. Nekem ők már a családom. A legjobb barátnőim lesznek örökre...

yeahitsreni

(っ'-')╮=͟͟͞͞💌

Ez sokkal több mint barátságWhere stories live. Discover now