Skylar egy hétköznapi lány akinek szinte mindene megvan. Barátok, szerető család. Legjobb barát akivel kiskora óta össze vannak nőve és folyton együtt vannak. Vajon ez az a dolog amiatt ennyire belsőséges, más a kapcsolatuk mint a többi legjobb bará...
Ma van egy hete, hogy volt a randink, azaz egy újabb hétfő. És reggel van. Az ébresztőm fülsüketítő hangjára kelni nem a legkellemesebb, gondolom ti is értitek a helyzetet. Kikelek az ágyból és lebaktatok a konyhába ahol nagy meglepetésemre van főzve friss kávé. Összeráncolt szemöldökkel kapcsolom le a gépet. Sajnos nekem ehez túl reggel van, hogy felfogjam mi is történik. Lépteket hallok meg mögülem, mire megfordulok fura fejjel. De mikor meglátom a barátomat azonnal felvidult arccal a nyakába vetem magam.
-Kicsim! -kiáltok fel boldogan. Az álom egyből kiszáll a szememből és úgy ölelem mint egy plüsmacit.
-Jó reggelt bébi. -csókol meg és lerak a földre.
-Hogy-hogy ilyen korán jöttél? Még csak fél 7 van. -ráncolom a szemöldököm.
-Meg akartam lepni a barátnőmet. -vont még közelebb magához a derekamnál fogva.
-Hát akkor sikerült. -vigyorogtam mint a tejbetök.
-Idd meg a kávéd és reggelizzünk együtt. -ölelt át hátulról mivel már visszafordultam az ébresztő, forró csodához. Belekortyoltam miközben a vállamat puszilgatta.
-Neked ez a mániád? -kuncogtam, mert csikizte a nyakamat az orrán kiáramló levegő.
-Te vagy a mániám. -suttogta a fülembe miközben benyúlt a pólóm alá és a hasamat simogatta.
-Na reggelizzünk. -fogtam meg a kezét és el akartam húzni onnan de nem engedte. -Ace... én.. -mondtam volna de félbeszakított.
-Tudom...
-Jó, de mostmár tényleg reggelizzünk. -fordultam meg és adtam egy apró csókot az ajkaira.
-Oké. -adott egy puszit a homlokomra.
Miután megreggeliztünk, én felöltöztem. Ez lett a mai szettem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ehhez még a Gucci övem és kész is. Felkaptam dzsekimet és a táskám és lesiettem, majd mentünk is ki a motorhoz. Hmm... Lehet ma elviszem az én kicsikémet. Megindultam az én motorom felé ami a garázsban van. Megfogtam és kitoltam Ace-é mellé.
-Te mit csinálsz? -ráncolta a szemöldökét értetlenül.
-Arra gondoltam, hogy mehetnénk ma motorozni a pályára. És gondoltam egyből suli után. -vigyorogtam és felraktam a sisakomat.
-Az tényleg jó lenne. Már úgy is régen volt verseny. -néz rám kihívóan.
-Akkor verseny a suliig? -száltam fel a motoromra és miután irányba fordultam beindítottam.
-Jó, de óvatosan. Nem szeretném, hogy korház legyen a vége. -szállt fel ő is miután mellém gurult.
-3-ra. 1...2...3! -és mindkettőnk megindult. Nyílván az utcába lassan mentünk, de mikor kiértünk a főútra nyomtuk a gázt rendesen. Csikorgó kerekekkel a suli parkolója előtt lefékeztem. Majd mögöttem ő is nem sokkal. Leszáltunk majd levettük a sisakjainkat.
