Ne ítélj, mielőtt nem ismersz|Larry Stylinson ff.|

Part 12

hétfő

-Szia - köszöntem.

-Hali - mosolygott rám.

-Figyelj - kezdtem bele, majd felvettem a kötényemet - A múltkori találkozásunk az mi volt egyébként?

-Baráti - mondta - Jól nézel ki - mért végig.

-Köszi - pirultam el.

Ezek után letöröltem az asztalokat és felsöpörtem, majd 9-kor nyithattunk is. Elég sokan voltak az első két órában most viszont kezdenek egyre kevesebben beszállingózni.

-Szia - néztem fel - Mit adhatok? - mosolyogtam a már jól ismert szempárra.

-Szia Louis! Egy lattét kérek szépen, karamellás sziruppal és extra tejszínhabbal.

-Meghívlak - mosolyogtam rá.

-Hagyjad csak - mondta - 750Ft, ugye?

-Igen - bólintottam ő pedig átnyújtotta a pénzt és 250Ft borravalót.

-Holnap a vendégem leszel - kacsintottam rá és neki álltam elkészíteni a lattét.

-Tessék - raktam le elé.

-Köszi - kezdte el kavargatni - Nem ülsz le?

-10 perc múlva lesz ebédszünetem.

-Nem sietek - nézett fel és belekortyolt a kávéjába.

Tíz perc múlva kisiettem a pult mögül egy szendviccsel és vízzel a kezemben egy bizonyos göndör hajú fiút kerestem.

-Itt vagyok - ültem le vele szemben.

-Örülök neki - mosolygott rám - Ma ráérsz?

-Öt után igen. Miért?

-Amynek, az egyik barátnőmnek lesz egy bulija, eljössz?

-Ha szeretnéd - húztam az agyát.

-Különben nem hívtalak volna el - mondta én, pedig megforgattam a szemem.

-Mikor lesz?

-Nyolckor - mondta - Eset-esetleg érted mehetnék fél nyolcra?

-Persze, öhm tudod hol lakom - haraptam bele a szendvicsembe - Kérsz? - nyújtottam felé.

-Meg vagyok. Haza vigyelek öhm munka után?

-Köszönöm, de inkább sétálnék - küldtem felé egy bíztató mosolyt.

A szünetemnek hamar vége lett és el is köszöntem Harrytől, majd visszatértem a munkámhoz. 

-Akkor szia - köszöntem el Jeremytől.

-Szia - mosolygott rám, majd a kávézót bezárva elindult az ellenkező irányba.

Amint hazaértem le vetettem a cipőmet és a szobámba mentem. Az instámat pörgettem és láttam, hogy valaki bekövetett. Jeremy volt az, így egyből vissza követtem. Pár képe volt kint, de nagyon helyes volt rajtuk. Bírom őt. Tényleg, de valami hiányzik. Elvagyunk meg minden, de úgy érzem ez nem helyes. Igazából nem voltunk még randin és nem mondta, hogy bejövök neki vagy bármi, szóval kár beleképzelnem bármit is. Megyek az árral. Jön aminek jönnie kell.

-Hazaértem! - kiáltott anyukám, kihez szinte egyből lementem a lépcsőn és egy öleléssel köszöntöttem.

-Mit főzzek vacsorára? - kérdezte.

-Spagettit? - néztem rá kérlelően.

-Nincs darálthús, baj lenne, ha esetleg sültkrumpli lenne?