Ne ítélj, mielőtt nem ismersz|Larry Stylinson ff.|

Part 15

A nyár utolsó hete. 

Már bevásároltam sulira, illetve ma lesz egy kis sütögetés a fiúkkal. Liam jön nekem segíteni, a többiek pedig 5-re érkeznek. Anyuék a nagyinál alszanak, meglátogatták őket én pedig ez alkalmon kapva meghívtam a fiúkat. Persze nagymamámhoz én holnap megyek, kárpótolom.

A főnökömmel megbeszéltem múlt héten, hogy ha megkapom az órarendemet egyeztetünk mikor kell mennem, viszont mostantól 7-ig leszünk nyitva.

Gondolataimból a csengő szakított félbe, s amin nem kell hogy meglepődjek Liam volt az.

-Szia Payno - öklöztem le Liammel.

-Hello Tommo.

-Kérsz valamit inni vagy enni mielőtt neki állunk mindennek?

-Ja megyek iszok vizet aztán neki állhatunk felőlem.

Miután kiment a konyhába én kihoztam a nasikat és az üdítőket a kamrából, majd a hátsó kert felé vettem az irányt. Liam nagyjából 5 percre rá hozta ki a grillt és a húst amit sütni fogunk, míg én bementem és kihoztam 5 széket, melyeket leraktam egymás mellé féloldalas körbe. A srácok meglepő módon időben értek ide és mindegyikőjüket egy öleléssel köszöntöttem.

-Ne tudd meg Lou mennyire imádlak - ragyogtak fel Niall szemei, majd beleharapott a frissen sült steakbe.

-Engem ki nem - kacsintottam rá.

-Ha tudtam volna, hogy ilyen jól grillezel már rég megkértem volna a kezedet - folytatta az evészetet.

-Tényleg ennyire jó? - néztem körbe a többiek reakcióját várva, mire ők csak egy bólintással jelezték, hogy egyetértenek Niallel.

-Hát Niall előbb velem kell megküzdened - utalt Harry arra, hogy Liam és Zayn már nem tud rám pályázni, mire egyszerre nevetettünk fel.

-Küzdés nélkül is a tied - bökte oldalba a göndört.

-Na na már foglalt vagyok - haraptam bele a húsba, mire mindenki kérdő szemekkel nézett.

-Na ki az a szerencsétlen? - kérdezte végül Zayn.

-Még én sem tudom, de már előre sajnálom. Ha látnátok magatok - nevettem fel, ahogy végig néztem barátaimon és mindegyikük meglepett arcot vett fel.

-Hát grillezni azt tudsz szóval én annyira nem  - mondta Liam.

 -Egyébként bemegyek még üditőért, valaki segít? - tápászkodtam fel a székemből.

-Veled megyek - állt fel Harry és a házba vettük az irányt.

-Na szóval mikor is tervezted megkérni a kezemet?

-Tessé- ja, hát figyu mondjuk most?

-Csak legyen valami romantikus, de ne klisés.

-Szóval - ragadt meg csípőmnél és döntött  meg egy kicsit, mire a hasam megint elkezdett ugymond bizseregni, pedig most ettem, nem értem mi is van most velem - Louis Tomlin-

-Oof bocsi srácok - csapta be az ajtót hatalmas hangerővel Liam, mire Harry vissza helyezett lábaimra, megszakítva beszédjét és arcát a földre szegezte.

-Na hát ez borzasztó volt, ráadásul be sem fejezted - veregettem meg a hátát - lehet Niallt kellett volna választanom - csóváltam fejemet.

-Na ez bántó volt - hagyta el hangját egy keserű nevetés.

-Harry! - szólítottam meg - hozd azt a ládát, én hozom ezt! - utasítottam.

Elsétáltam a sarokban lévő üdítőkkel teli ládáig és mikor lehajoltam éreztem magamon Harry tekintetét. Tehát mielőtt fel is vettem volna ténylegesen, hátrafordultam és elkaptam ahogy Harry tekintetét elvezeti rólam. Na ezért jó ha megérzed hogy bámulnak. Minek bámulni komolyan amugy is? Lehet van valami rajtam?