Nem az a lány

5.fejezet - Csöbörből vödörbe

Nikol teljesen összezavarodott. Ez a férfi egy perce még pofon vágta, és fegyvert szorított a fejéhez, most pedig úgy esett neki, mint élete szerelmének. A keze elkalandozott, Nikol pedig felugrott.

Most rajta volt a sor, hogy pofont osztogasson. A tenyere Noel puha arcán csattant. Közel sem akkorát, mint amit ő kapott, de ez is megtette a hatását.

- Normális vagy? – Szipogott.

Noel úgy nézett rá, mint aki szellemet lát. A szája tátva maradt, az arca bal oldala pedig pirulni kezdett.

- Te most pofon vágtál engem? – Vonta fel a szemöldökét.

- Te is megütöttél! – Vágott vissza Nikol. Továbbra is potyogtak a könnyei, és reszketett, mint egy falevél.

- Jó, de azért nekem kicsit nagyobb a tekintélyem, mint neked.

- Az nem számít! – Emelte fel Nikol a hangját. – Akkor sem helyes rám erőltetned magad miután megfenyegettél!

Noel felröhögött.

- Ha nem vetted volna észre, mi nem csinálunk helyes dolgokat. – Felkelt, és Nikol elé lépett. – Azért is hálás lehetnél, hogy életben hagylak, amiért megütöttél.

Nikolból kiszaladt egy epés kacaj. Még mindig folytak a könnyei, de túl abszurdnak találta a helyzetet. Valami megtört benne. Rettegett, de azt is tudta, hogy bosszút kell állnia azért, amit Vincével tettek.

- Oh, hát igazán hálás vagyok! – Üvöltött a karjait széttárva Nikol. – A pofonért is, amitől majdnem lerepült a fejem!

Noel keresztbe fonta a kezét, és halvány mosollyal végigmérte a zokogó lányt.

- Fogalmad sincs arról, hogy működik a maffia, mi?

- Nem, de nem is érdekel! – Nikol nehezen vette a levegőt. A szoba hirtelen fullasztóvá változott. Csillagokat látott. – Mind megrohadhattok ott, ahol vagytok! Mocskos bűnözők!

Noel felröhögött.

- Jó nagy a szád. – Nikollal ellentétben nyugodt volt.

- Épp most halt meg a tengerimalacom, mit vársz tőlem? – Zokogott Nikol. – Tárjam szét a lábaim?!

Nem gondolta meg, hogy mit mond. Noel szeme felcsillant. A tekintete semmi jóról nem árulkodott.

- Nem is rossz ötlet. – Vigyorgott. Felkapta Nikolt, és az íróasztalra dobta. – Mit szólnál egy bocsánatkérés szexhez?

A nagy lendületben lesöpörték a reggelis tányért, ami csörömpölve darabokra tört a szőnyegen.

Nikol hátába beleállt az egér.

- Nem! – Visította, de nem ért vele semmit.

Noel a combjába markolt, és a lábai közé fúrta magát. Nikol megpróbálta eltolni magától, de rá kellett jönnie, hogy a férfinek igen is van súlya. Próbálta megrúgni, de csak a levegőben kalimpált. Noel a nyakát kezdte csókolgatni, ő meg azt hitte, hogy el fog ájulni. Lepillantott, és egy kicsit megnyugodott, hogy csak a fegyver nyomja a hasát, amit Noel ébredés után nadrágjába tömött.

- Hagyjál békén! – Nyöszörgött.

Noel mellkasának feszítette a tenyerét, de a férfi a kemény íróasztalra nyomta.

Hiába próbálta elfordítani a fejét, Noel az arcába markolt, és megpróbálta lesmárolni.

Nikol kétségbeesetten kutatott bármiért, amivel megvédhetné magát. Vakon keresgélt az íróasztalon, közben majd megfulladt Noel reggeli leheletétől. Aztán a kezébe akadt valami.