Szeptember 6. Hétfő

577 15 0
                                    

Ma boldogan keltem, mert még mindig a tegnapi nap hatása alatt voltam. Hihetetlenül boldog vagyok, ezért úgy döntöttem, valami vidámabb színű ruhát veszek fel, és hanyagolom egy kicsit a sötét színeket. Egy halvány kék garbót vettem fel, egy térdig érő fekete szoknyával ( na jó, mégsem hagyom ki a feketét :) ).
Mikor lecsörtettem az emeletről, anyu és apu már elmentek, de azért az az undorító szendvics ott pihent az asztalon. Pfúj. Majd odaadom Virágnak, ő úgyis megeszi.
Tehát elindultam a suliba, miután eltettem a szendvicset, de mikor kiakartam menni, Kinga állta el az utam.
- Szia, Kinga! - köszöntem neki nem túl lelkesen. A lány ezzel egyáltalán nem foglalkozott, hanem már is belekezdett a mondanivalójába.
- Renáta, mégis, hogy képzeled azt, hogy csak úgy eltűnsz Zsoltiéktól? Egész este téged kerestünk, nem beszélve arról, hogy Ricsi említette, hogy Cortezzel veszekedtél tegnap este! - hadarta idegesen. Ajjaj, erre mondjuk nem gondoltam, mikor leléptem. Most már mindegy. A másik dolog, azt hogy beszéltem Cortezzel, nem fogja kiszedni belőlem, hogy miről. Ezt most nem mondom el.
- Csak nem éreztem jól magam, ezért haza indultam. - hazudtam szemrebbenés nélkül.
- Renáta, miért nem szóltál? Haza kísértelek volna! De jobban vagy? - érdeklődött nem túl kedvesen az ál rosszullétem iránt.
- Igen - feleltem komolyan, de majdnem elnevettem magam. Végülis sikerült átvernem Kingát. Ez nem semmi. :D
- Rendben, csak azért kérdezem, mert ha nem vagy jól, akkor a dolgozatok sem sikerülnek jól. - magyarázta, miközben már a suli felé gyalogoltunk.
Már oda értünk a Szent Johannához. A fiúk már ott ácsorogtak az épület előtt, Virággal kiegészülve.
- Sziasztok! - intettem csak úgy általánosságban.
- Csoki! - bicentett Zsolti, majd kicsomagolta a natúr csirkemellet. Ricsi értetlenül nézett rá.
- Te mégis mennyit eszel? Eskü ennyit még egy disznó sem eszik. - rázta meg a fejét, miközben raszta tincsei ide - oda mozogtak.
- Miért lepődsz meg ezen ennyire? Köztudott, hogy Zsolti egy disznó. Nem hittem volna, hogy fel kell titeket világosítani. - szólt bele unottan Kinga a beszélgetésbe.
- Csitt, Ló! Ebbe most ne szólj bele! - intette le Ricsi lazán.
Kicsit meguntam a beszélgetést, ezért felajánlottam, a házim. Na, erre mindenki ugrott. Nem véletlen, egyikük sem csinálta meg.
Az ajtó kivágódott mögöttünk, így már sejtettem, hogy Máday ordításától fog zengeni az egész kerület.
- Tisztelt 11/b! - ordította.
- Csokoládés piskóta Máday néni! - köszönt Zsolti ártatlanul. Még integetett is.
- Nagy Zsolt! Ne húzd ki a gyufát! Az összes menjen befelé, és meg ne lássalak benneteket! - kiabálta, majd az ajtó felé mutatott, mi pedig a nyakunkat behúzva indultunk be a suliba.
Az első óra földrajz volt Farkas tanárnővel.
- Tanárnő! Lehetne szabad foglalkozás? - próbálkozott Dave.
- Felejtsd el Felmayer. Ha már így felszólaltál, felelhetsz is. - vigyorodott el a tanárnő, mire Dave felállt, és unottan várta az első kérdést.
- Szuezi csatorna - nyitotta ki a naplót Farkas. Dave egy darabig gondolkodott, majd csettintett egyet, jelezve, hogy megvan a válasz.
- Nem tudom Tanárnő, sokszor nézek tv-t, de ezzel a csatornával még nem találkoztam. - kezdte, mire a tanárnő tágra nyílt szemmel nézett rá, mi pedig alig bírtuk visszatartani a nevetésünket.
- Tessék? - nyögte ki a tanárnő.
- Igen. Tudja ismerem a Disney Chanel -t, sőt még a National Geographic -ot is, amit nem annyira nézek mivel nem nagyon érdekel a természet, meg minden. - magyarázta, Farkason pedig láttam, hogy lilul a feje. Aztán mikor már Dave a Jim jam - ről beszélt, hogy szerinte milyen bugyuta csatorna, és, hogy nem is érti, hogy miért van ilyen adó, a tanárnő felállt a tanári székből, és elordította magát.
- Elég! - kiáltotta, mire Dave abbahagyta a mondandóját, és ijedten a tanárra nézett.
- Egyes! - mondta végül, majd leült a helyére. Dave is leült, és hallottam, hogy Zsoltinak arról magyarázott, hogy nem érti miért kapott egyest. Zsolti csak röhögött, de nem csak ő, mi is. Dave nem értette min nevetünk, neki nem esett le. No comment.
A következő óra tesi volt Korponayval, ahol felüléseket csináltunk, míg a fiúk Szekeressel fociztak. Virág csak 5 felülést tudott csinálni, én 25, Kinga és az A-s lányok pedig 100 -at. Remélem év végére még lesz a 4-es.
A harmadik óra infó volt, Tölgyesi megengedte, hogy azt csináljunk a gépen amit akarunk. Én felmentem a Facebookra, hátha van valami érdekes. Viszont mikor megnéztem az értesítéseket, meglepődtem. Alex Csernok ismerősnek jelölt. Tudtam, hogy ez Alex profilja, ezért úgy gondoltam megnézem. Az oldalán egy csomó kép volt, baráti összejövetelről, zenélés közben meg ilyenek. Az egyik képen középen állt, a jobb oldaláról egy szőke hajú lányt karolt át, aki felettébb hasonlított Avril Lavigne -ra. A másik oldalán egy kb. két méter magas srác állt. Tejföl szőke haja, világoskék szeme és hófehér bőre, szinte világított a sötétben.
A kép alatt csak ennyi volt írva: my friends. Ennyit azért értek angolul. Amúgyis gondoltam, hogy a barátai vannak vele a képen. Mindketten be voltak taggelve a képen. Az egyikük egy bizonyos Avril5, másik pedig Danielday volt.
Megvontam a vállam, olyan minden mindegy alapon, és rámentem a profiljukra, de nem tudtam alaposan megnézni őket, mert kicsöngettek, így a tanár kiterelt minket a teremből.
A nap további része nem volt valami izgalmas.
Mikor haza értem, megtanultam mindent, elkészítettem a házit, majd elindultam fürdeni. Fáradt voltam.

Cortez: 5/5 Úgy beszéltük meg, hogy úgy viselkedünk egymással, mint eddig. Hát... sikerült. :)
Dave: 5/5 még mindig nem jött rá miért adott neki egyest a tanárnő. Azóta is kérdezgeti MSN. :D

SZJG: Ha elmennék...Kde žijí příběhy. Začni objevovat