My life in California #20

5.6K 167 2
                                    

Blinding lights 

Másnap reggel arra keltem, hogy Jason szorosan magához ölel a hosszú éjszakánk után. Melegség töltött el, amikor minden porcikámat megérintette. 

- Jó reggelt. - dünyögte a nyakamba, ugyanis háttal feküdtem neki. 

- Kialudtad magad? - kérdeztem mosolyogva. 

- Jobbat nem is alhattam volna. Meg ismételjük? - mondta cinikus féloldalas mosoly kíséretében, és hozzám nyomta a csipőjét. Éreztem a kemény, merev férfiasságát a derekamnál. 

- Te sose pihensz meg? - nevettem el magam és egy párnát az arcához hajítottam. 

- Nehéz ellenálni neked, kicsilány. - felelte csábítóan, majd erős karjaival megragadott és magára húzott. 

A csipőjén ültem míg ő alattam feküdt mozdulatlanul. Csak a kezét tette rá a derekamra. 

- Mondták már. - vigyorogtam öntelten. 

- Hazudsz. - mosolyodott el pimaszul Jason. - Pontosan 1 óra 32 perc van az első óráig. Az alatt egy pár menetet lezavarunk . - húzta az agyam. 

- Téged mióta érdekelnek az előadások? - húztam fel a szemöldököm. 

- Mától? - kérdezte. - De ez most nem számít. Gyere ide. - izomos testével átfordított engem a másik oldalra, így most én voltam alatta. 

Kuncogtam. 

- Azt hiszem szeretek veszélyesen élni. - mondtam halkan míg ő mélyen megcsókolt és kioldotta a hálóingemet. 

Az együtt töltött idő után gyorsan lezuhanyoztunk, és elindultunk kifelé a szobából. 
Jason árkarolt most először, és szorosan magához húzott, majd így sétáltunk végig a folyosón az előadó teremig. 

- Jason! - szólalt meg Nick és odarohant hozzánk. - Szia Ann. Jó látni. - mondta és egy gyors mosoly kíséretében visszatalált a tekintete újra Jasonhoz. 

- Asszem szar vagyok ebbe az elköteleződéses dologba. - nézett kínosan Jasonra. 

- Mit csináltál már megint? - mondta visszafojtott nevetéssel Jason. 

- Semmit, csak nem megy ez. - tette fel a kezeit, mintha menteni próbálná magát. - Folyton megríkatom. 

- Hát ez esetben pont a "legjobb" embertől kérsz tanácsot. - vágtam közbe szarkasztikus mosollyal Jasonra pillatva. 

- Csak egyszer sírtál miattam. - fordult felém ijedten. 

- Na, ez az amit a pasik gondolnak. - forgattam meg a szemeim. 

- Hát.. panaszkodhattál volna ma reggel akkor, de épp az ellenkezője történt. - mosolyodott el pimaszul Jason és a nyakamba puszilt. 

- Oké, oké gerle pár elég lesz. Nem vagyok kíváncsi a részletekre basszus. - szólt közbe Nick. 

- Ott van Carol. - biccentett a fejével Jason. 

- Baszki... - mormogta Nick. 

- Már nincs menekvés, épp ide tart. - mondtam Nicknek. 

- Ann te nő vagy, beszélj vele! Segíts ki lécci! - fogta meg a kezeimet kérlelve, mintha valami nagy főnők lennék, én és döntenék a sorsáról. 

Jason megköszörülte a torkát és Nick kezeire pillantott, amik az enyémet fogták. 

- Bocs, haver. - gyors elkapta a kezeit. 

Arrogáns szobatársWhere stories live. Discover now