Arrogáns szobatárs

My life in California #24

Vágy

Folyamatosan nagyokat ki-be lélegezve, siettem a kávézó felé. Összeszorult szívvel beléptem. Asley már rögtön kiszúrta, hogy valami nem oké.

- Mi történt? - kérdezte aggódva.

- Semmi érdemleges. - hadartam, majd gyorsan átöltöztem.

A rossz időnek köszönhetően, egyre kevesebb vendég jött ma. Aminek személy szerint örültem, mert egy cseppnyi kedvem sem volt a munkához.

- Elég letört vagy ma. - jött oda hozzám Will, és egy kávét tolt elém.

- Csak az időjárás. - füllentettem.

- Időjárás, mi? - nevetett fel enyhe szarkazmussal a hangjába.

- Nem akarok róla beszélni.

- Szóval Mr. Adrenalinnak van köze hozzá. - gúnyolódott Will.

Válasz nélkül nyugtáztam, és halkan csináltam tovább a dolgom.

- Biztos nem szeretnél róla beszélni? - lépett oda hozzám Asley.

Megráztam a fejem. 

Asley felsóhajtott.

A műszak végére teljesen eleredt az eső.

- Semmi esernyőt nem hoztam. - sóhajtottam és a libabőrös karomat végig simítottam. 
Will ekkor odalépett hozzám, és a sötét kék pulcsiját felém nyújtotta.

- Nem muszáj.. - ellenkeztem.

- Baráti gesztus. - vágta rá. Furcsa belső érzéssel elfogadtam a pulcsit, majd elköszöntem, és futásnak eredtem a campus felé.

Csurom vizes hajjal becsaptam a kollégiumi szoba ajtaját, és hirtelen Jasonnal találtam magam szembe aki szólásra nyitotta a száját, majd rá nézett a 2 számmal nagyobb pulóverre. 

- Nem is tudtam, hogy egy kis dráma miatt már más férfi karjába keresed a vigaszt. - lépett közelebb hozzám.

Mire válaszolhattam volna, megragadta a vékony pulóver anyagát a nyaki részénél és egy erős mozdulattal beletépett.

Megdermedt az ereimben a vér.

- Mégis mi a francot képzelsz? - ordítottam rá.

A kezeit a fejem mellé tette, és neki nyomott a falnak.

- Ezt én is kérdezhetném. - mondta nyugodtan, mintha meg se történt volna az előbbi kisebb dühkitörése.

- Időt sem adsz, hogy elmagyarázzam - vágtam vissza zaklatottan.

- A te szabályaid szerint játszok. - célzott arra, hogy előbb én sem hagytam megmagyarázni és faképnél hagytam.

Jogos...

- Az eső miatt kaptam kölcsönbe. - kezdtem bele. - de gondolom, ilyen állapotban már nem tudom visszaadni. - fejeztem be, és a szakadt pulcsira pillantottam magamon.

- Érdekes. - szarkasztikázott Jason és elengedett, majd kifelé felé vette az irányt.

Most komolyan azt hiszi, hogy hazudok?

- Te jössz.. - vágtam vissza.

- Nincs mit mondanom. Már mindent tudsz, kislány - mondta gorombán.

Felhorkantottam.

- Nagyszerű magyarázat. - mondtam mérgesen.

Jason lekapta a sisakot az asztalról, majd becsapta az ajtót.