Arrogáns szobatárs

My life in California #12

12. f e j e z e t:

Következmények

Éreztem hogy egy puha ágyon fekszek, csukott szemmel a kezemmel tapogatózva felmértem a terepet, miszerint párna is volt a fejem alatt. Minden porcikám sajgott és irdatlanul fájt a fejem. Lassan kinyitottam a szemem és fokozatosan tudatósult bennem hogy nem a saját szobámban vagyok.
Hirtelen felültem és megakadt a tekintetem a falon lévő érméken és pár poszteren.

Ez Jason szobája!

Ijedten emeltem fel a paplant, majd megkönnyebbülten sóhajtottam egyet mivel volt rajtam ruha. Erősen gondolkodva megpróbáltam visszaemlékezni de csak annyi maradt meg hogy elmentünk Chrisékhez és mintha megcsókoltam volna Jasont (?)

A szám elé kaptam a kezem majd az órára pillantottam. 

12:00

Az órákat már le késtem bár ma szerencsére nem volt Mrs.Hillsel órám.
Kikecmeredtem az ágyból és egyik kezemmel megtámaszkodtam a falnál hogy el ne veszítsem az egyensúlyom majd ekkor nem várt hányinger jött rám. Éreztem magamon az alkohol illatot így a szám elé kaptam a kezem és futó lépésbe rohantam ki a szobából.
Kicsaptam a fürdő ajtót majd egyből a Wc elé térdeltem. Ki is jött aminek ki kellett.. nagy nehezen feltápászkodtam hogy belenézzek a tükörbe és szó szerint megijedtem magamtól.
Cat mellettem egy szépéség volt azzal a világfájdalmas arcával. Gyors kivettem a neszeszerenből a fogkefém és fogat mostam hogy elűzzem a nem kívánatos szagokat a számból. Ahogy kész lettem valahogy kisomfordáltam és megláttam Jasont a kanapén. Tekintetét rám szegezte és meg nyeltem egy nagyot.

Megköszörültem a torkom. Olyan érzésem volt mintha elnémultam volna, egy árva hangot nem tudtam kiejteni a számon. A szívem a torkomba ugrott a gyomromban meg bizsergő érzést véltem felfedezni. Összeszedtem minden erőmet majd kifújtam a levegőt.

-Ugye mi.. nem..feküdtünk le? -kerestem a szavakat zavarodottan. 

-Nem gerjedek olyanokra mint te. Ellenben úgynéz ki te gerjedsz rám. -vigyorgott perverzen Jason. 

Uh.. ez fájt.

-Ugye nem csináltam semmi olyan.. dolgot..? -pilantgattam össze-vissza kivörösödött arccal. 

-Filmszalag szakadásod van? -kérdezte és megpaskolta a mellette lévő helyet a kanapén egy gúnyos mosollyal. 

-Elmondasz mindent őszintén.. ugye? -estem kétségbe. Sosem voltam még részeg és biztos hogy ezután már soha nem is akarok az lenni.

-Miután elaludtál az ölembe... -kezdett bele de félbe szakítottam. 

-Az öledbe?! -akadtam ki mintha azt mondták volna hogy minden srácot megcsókoltam ott a partyn.

-Azután felkeltél teljesen részegen és elkezdtél táncolni. -mondta majd elfojtotta a nevetését. 

-Úristen... -éreztem hogy lassan elsüllyedek szégyenemben. -Kérlek ugorjuk át azt a részt. -szabadkoztam. -Mi történt utána? 

-Ide hoztalak. -vágta rá nemes egyszerűséggel. 

-De akkor mit kerestem az ágyadba? -néztem rá értetlenül. Ekkor Jason amolyan "na megmondtam hogy bejövök neked" pillantással egy arrogáns mosoly telepedett ki az ajkaira, amivel csak jobban felidegesített. 

-Válaszolj! -türelmetlenkedtem. 

-Leültettelek a kanapéra de mindenáron ragaszkodtál hogy velem aludj végül már annyira zavaró tényező voltál hogy hagytam hogy befeküdj az ágyamba. -mondta.