5. 𝓚ígyók sziszegése

197 17 13
                                    

Valahol az álom és az ébrenlét határán lavíroztam

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Valahol az álom és az ébrenlét határán lavíroztam. Érzékeltem a külvilágot, noha az ablakon beszűrődő, távoli zajokat leszámítva tökéletes csend honolt a szobában. A hátamon feküdtem, a fenekem a puha takaróba süppedt, a lábaim lelógtak az ágyról.

Olykor megrohamozott néhány igazán jó vagy éppen kevésbé kellemes emlék, ám ahogy peregtek a percek, és egyre hosszabb ideje hevertem mozdulatlanul, egy-két álomszerű kép is kirajzolódott előttem. A múlt valós eseményei és a vágyaim szülte fantáziák közti mezsgye elmaszatolódott, és hamarosan egy egészen zavarba ejtő és furcsa képzelgés született a fejemben.

Az izgalmas pillanat, amikor Aemond eleget tett a kérésemnek és megcsókolt, elrugaszkodott a valóságtól, hogy a vágyaim szerinti folytatást kaphasson. Eszerint nem értük be azzal, hogy csak a szánk üdvözölje egymást, hanem jóval messzebbre merészkedtünk.

Elgondoltam, milyen lett volna, ha Aemond tökéletes ajkai a nyakam vonalára és még lejjebb siklanak. A képzelt jelenetben becsúsztatta az ujjait a ruhám kivágásába, és miután a másik kezével kioldotta a testemre simuló anyag hátán lévő szalagokat, könnyedén szabaddá tette a vállamat.

A fogaival határozottan, de nem túl erősen belemart a fedetlenné vált húsba, majd erősen megszívta a kulcscsontom feletti vékony bőrt. Jóleső bizsergés járta át a köldököm környékét, és egyre lejjebb kúszott, mind hevesebb dobogásra késztetve a szívemet. Felsóhajtottam úgy képzeletben, mint a valóságban.

Bódultam hagytam, hogy Aemond megérintse a két mellem közti rést. Azt is engedtem volna, hogy teljesen lecsupaszítsa a felsőtestemet, sőt kiváltképp örültem volna, ha megteszi, de nem akartam átvenni tőle az irányítást. Az ő tempójára és döntéseire voltam kíváncsi.

Rövidke, ám annál szenvedélyesebb csókba vont, miközben a kezei a csípőmre tévedtek, és az ujjaival belemarkolt a kiugró csontba. Kissé eltávolodott tőlem, az orrával megpiszkálta az enyémet. A szája sötét és izgató mosolyra húzódott, majd a következő pillanatban letérdelt elém, és megragadta a szoknyám alját.

Félig leeresztett szemhéjak alól néztem, ahogy felsodorta és a kezembe nyomta az összegyűrt anyagot. Felnézett rám, mire élesen beszívtam a levegőt, és görcsösen rámarkoltam a nálam lévő ruhára. A jobbját előbb a combom külső felére helyezte, aztán lefelé haladva végigsimított rajta, és a térdhajlatomnál állapodott meg.

A következő pillanatban rádöbbentem, hogy a bőre közvetlenül a bőrömhöz ért, és nem értettem, mikor és hová tűnhetett az alsóruházatom. Valami nem volt rendben, és mihelyst ez eljutott a tudatomig, felpattant a szemhéjam. Az előttem térdelő férfi felemelte a fejét, én pedig azonnal elborzadtam, ugyanis a tekintetem már nem Aemondot, hanem Aegont találta meg.

Olyan hirtelen ültem fel az ágyon, hogy beleszédültem. Borzongató hideg szaladt végig a gerincem mentén, a gyomrom mintha összezsugorodott volna. A tarkómhoz nyúltam, és letöröltem a bőrömre kiülő hűvös verejtéket.

𝐙afírkék & 𝐑ubinbarna (Sárkányok háza fanfiction)Where stories live. Discover now