már délelőtt 11 óra volt, de Sophie és Ashton még mindig aludtak.
mindketten nagyon fáradtak voltak a tegnapi szülinapi meglepetés szex miatt, amiből aztán dupláztak.
Sophie óvatosan felült az ágyban, és szeretettel nézte a nyugodtan alvó Ashtont.
tudta, hogy a fiúnak a mai napon semmi kedve sem lesz kikelni az ágyból, de azért egy próbát tett arra, hogy felkeltse.
óvatosan lehúzta a takarót Ashtonról, majd a látvány miatt ösztönösen megnyalta az ajkát.
természetesen nem volt rajta semmi ruha, még csak bokszeralsó sem.
lassan, egy puha mozdulattal végigsimított a mutatóujjával Ashton férfiasságán, de semmit sem reagált rá.
Sophie betérdelt a fiú két lába közé, majd egy határozott mozdulattal rámarkolt hosszúságára.
élénk pír szökött a lány arcára, ahogy elkezdte fel-le húzogatni a bőrt, közben figyelte Ashton reakcióját.
csukott szemmel összeráncolta a homlokát, és kieresztett egy halk morgást.
'kelj fel, apuci.' motyogta Sophie éppen annyira hangosan, hogy a fiú meghallja.
'mmm, nem, túl jó az álmom.' motyogta félálomba.
mivel nem nagyon reagált semmire, ezért a lány lágyan megnyalta Ashton férfiasságának tetejét.
azonnal kipattantak a szemei, és egyenesen Sophie szemébe nézett.
'bassza meg, mégsem álmodtam.' nyöszörögte.
a lány kihívóan kacsintott, Ashton pedig copfba fogva Sophie haját, óvatosan a lány szájába vezette magát.
egész gyakorlott volt már a dologban, és ezt a fiú értékelte.
nem kellett sok idő Ashtonnak, hogy Sophie szájába élvezzen, a lány pedig némi undorral az arcán lenyelte.
'hát, jó reggelt neked is.' motyogta Ashton, majd felült. 'baszki, már nincs is szülinapom.'
'tudom, de tegnap Cally, és Mimi elraboltak tőlem. szóval ez az én napom.' magyarázta, miközben letörölte a száját, és odabújt a fiú mellé.
'szóval, mit kapok? zuhanyszex? vagy huncut szex?' vigyorgott önelégülten a fiú, miközben körbeölelte Sophie-t mindkét kezével.
'mi az a huncut szex?' kérdezte a lány értetlenül felnézve Ashtonra, aki halkan elnevette magát.
'jó lesz ez a mai nap.' adott egy puszit Sophie homlokára, mire kedvesen felmosolygott a fiúra.
***
délután Ashton, és Sophie a kanapén heverésztek.
a nappaliban halvány világítás volt, a tévé pedig lehalkítva adott hozzá a dolgokhoz némi fényt.
Sophie apró ujjai Ashton hosszú, kócos hajával csavarodtak össze, míg lábai a fiú derekát ölelték át.
Ashton egyik kezével a lány derekát fogta, míg másikkal az arcát simogatta, majd lehajolt hozzá, hogy egy lágy csókot leheljen az ajkára. óvatosan beharapta Sophie alsó ajkát, mire egy halk nyöszörgést hallatott.
'vacsora!' kiabált ki Ashley a konyhából.
Sophie zavarában kiugrott Ashton öléből, majd felsegítette a fiút is, és kézenfogva mentek a konyháig.
'kicsim, valaki nemsokára érkezik hozzám, kérlek igazítsd meg a hajad, és Ashtonét is.' szólt kedvesen a lányára.
'és a szoknyádat is.' kacsintott rá Ashton, és gyengéden belemarkolt a lány fenekébe.
rögtön elvörösödött, és gyorsan elkezdte igazgatni a szoknyáját zavarában.
'ki jön át?' kérdezte, míg Ashton haját igazította meg, a fiú pedig mosolyogva figyelte szerelme minden mozdulatát.
'tudod, szívem, már egy ideje randizom egy férfival.' válaszolt kissé félve a lányának, majd letette az asztal közepére a krumplipürét. 'John-nak hívják, és bármelyik percben itt lehet, csak kicsit túlórázott a munkahelyén.'
Sophie válaszképpen csak bólintott.
helyet foglalt Ashton mellett, és nézte, ahogy anyukája felderülve sürög-forog a konyhában.
boldog volt, hogy végre talált valakit, aki boldoggá teszi.
mióta az apja elhagyta őket, azóta Sophie aggódott, hogy a mamája boldogtalan, és magányos, főleg mióta ők ketten együtt vannak Ashtonnal.
a fiú közelebb húzódott a székével Sophie-hoz. gyengéden megfogta a kezét, és a combján pihentette összefonódott kezeiket.
három rövid kopogás hallatszott az előszobából, Ashley pedig egy szerelemittas mosollyal, szó szerint kiszökkent a konyhából, hogy ajtót nyisson.
Sophie beleivott a gyümölcslevébe, de amint meglátta az ismerős arcot, rögtön fuldokolni kezdett.
Ashton a lány háta után kapott, és megütögette, hogy Sophie levegőhöz jusson.
'hé, ugyan így reagáltam.' kuncogott Ashton.
'jól van?' kérdezte John aggódva. 'sajnálom, nem akartam ennyire meglepő lenni.' szabadkozott.
'semmi baj, de te híres vagy! az egyik kedvenc zenekarom frontembere.' nyökögte Sophie sokkoltan.
'igen, az vagyok. ti pedig biztosan Sophie, és Ashton vagytok.' mondta megkerülve az asztalt, majd kezet nyújtva mindkettőjüknek.
'milyen krémet használsz?' bukott ki Sophie-ból a kérdés. 'uhh, ez elég fura kérdés, de nagyon puha a kezed.'
'oh, hát, niveát.' válaszolt mosolyogva, majd elengedte Sophie kezét, és helyet foglalt az asztal másik oldalán.
Sophie még mindig eléggé össze volt zavarodva, hogy mit kereshet egy híres ember az ő házukban.
míg ő csendben kuksolt, addig Ashton, és John szóba elegyedtek.
'szóval Sophie. hogyan találkoztatok Ashtonnal?' dobta fel a témát John.
Ashton kuncogott egyet, Sophie pedig elvörösödött.
'szerintem Ashton véletlen elütötte a telefonszámot a telefonjában, és véletlen nekem küldött el egy sms-t. azóta pedig nagyon sok minden történt.' zavarában az ujjaival játszott, miközben visszagondolt az első beszélgetésükre.
szerencsére Ashley éppen időben érkezett, hogy nekikezdjenek a vacsorának.
Sophie hangulata fokozatosan oldódott az este előrehaladtával.
a kezdeti feszültség pedig a vacsora végére el is tűnt belőle.
Ashton a vacsora után felment Sophie szobájába, Ashley elsietett a fürdőszobába, így Sophie, és John szedték le a koszos edényeket az asztalról.
'hé, Sophie.' bökte meg a lány vállát John, aki megpördült a tengelye körül, és kérdőn nézett a férfira.
John két dobozt tartott a tenyereiben, amikben gyönyörő gyémántgyűrűk voltak.
'melyik tetszene jobban a mamádnak?' kérdezte félénken, Sophie szemei pedig elkerekedtek a döbbenettől.
'meg szeretnéd kérni a mami kezét?!' kérdezte izgatottan, szinte már majdnem felsikoltott hangosan.
'még pár hónapot várok, de a mamád nagyon boldoggá tesz.' bólintott félénken.
Sophie ugrált örömében, majd gyorsan rámutatott a jobb oldalon lévő, apró gyémántokkal kirakott gyűrűre, John pedig eltette a zsebébe, mielőtt Ashley meglátná a kis dobozkákat.
