Act Like You Love Me (Befejezett)

4. fejezet

           

Szombaton, miután úgy éreztem, hogy Shawn már egyedül is boldogulni fog, hazafelé készültem, de meglepő módon, Shawn felajánlotta, hogy hazavisz, amit örömmel el is fogadtam. Tudom, hogy mi volt a célja. Azt hitte, hogy kedvességével levesz a lábamról és szét is nyitom neki. Hah. Szép próbálkozás Shawny.

A vasárnapom azzal telt, hogy saját magamnak is találjak egy elfogadható számot. És hiába próbáltam lekötni magam a dalokkal, csak egy dolog foglalkoztatott. Mit csinálhat most Shawn? Alszik? Próbál a kórusra? Vagy éppen egy csajt fektet meg? Akaratom ellenére az utolsó gondolattól keserű ízt éreztem a számban. Nem tudom mi ez, mert még soha nem éreztem ilyet, de igazán elmúlhatna már!

Bevallom hiányzott, hogy nem hallottam Shawn hangját, és a beképzelt beszólásait. De egyáltalán miért gondolok ennyire Shawn-ra? Hiszen utálom... Ütné el egy teherautó...

Hétfő reggel, pontban hétkor megint megszólalt az ébresztőm. Mint mindennap, elkészülődtem, majd megakadt a szemem egy szempillaspirálon... Soha nem sminkeltem magam, de ez nem számít akkora sminkelésnek nem? Nem tudom mi üthetett belém, de megtettem... Az első szempilla spirálozásom.  Föl kéne írni egy naptárba, hogy Sarah Morgan ezen a napon, hivatalosan is kisminkelte magát, és állami ünneppé szentelni a mai napot...

Mint mindig, anyuék most sem voltak már itthon, ezért unottan betettem a szendvicsemet a táskámba, és indultam is ki.

Egész út alatt az As Long As You Love Me-t hallgattam, és halvány mosoly kúszott arcomra, amikor tudatosult bennem, hogy ma ezt fogja Shawn énekelni, amit bevallok, alig vártam. De akkor még nem tudtam semmiről...

Az osztályterembe, ahogy beléptem, Amy és Ryan, mint mindig, most is ott voltak. Mindkettőjüket megöleltem köszönés gyanánt, majd leültem Amy mellé.

- Te lány, ki van a szempillád festve?- ráncolta össze a szemöldökét Amy.

- Ó, hogy ennyire látszik...- pirultam el, mire Ryan és Amy összenéztek.

- Ki a pasi?- kérdezte Ryan.

- Mi? Nincs semmilyen pasi- ráztam meg nemlegesen a fejem.

- Akkor lány?- helyesbített Ryan, én pedig összeráncolt szemöldökkel néztem rá.

- Nincs semmilyen lány. Senki sincsen.

- Ahha, akkor arra a Sarah-ra, aki a legjobban ellenzi a sminkelést, csak véletlenül került a szempillaspirál?- húzta fel a fél szemöldökét Amy.

- Én nem elleneztem soha a sminkelést! Csak azt mondtam, hogy a legtöbb csaj nem tudja mi az a mérték. Ők inkább beledugják a fejüket a púderba, oszt viszlát. A szempillaspirál pedig egyáltalán nem látszik. Az is csoda, hogy ti kiszúrtátok- vettem elő a matek cuccomat.

- Helló Sarah, jó a sminked!- mondta Adam, én pedig éreztem, hogy felforr az agyvizem. A szempillaspirál nem látszódik ennyire. Ugye?

- Ti most komolyan hülyéskedtek velem?- kérdeztem már egyre ingerültebben, mire Amy és Ryan egyszerre nevettek fel. Szép... Jó kis barátok.

Shawn pont a csöngetésre érkezett meg, majd lepacsizott Matthew-al és Justinnal, majd mikor rám nézett halványan elmosolyodott és halkan köszönt nekem, majd bevágódott mögém. Hátrafordultam, és csak azt láttam, hogy előveszi a fülhallgatóját, bedugja a fülébe és a padra hajtja a fejét. Halványan elmosolyodtam, majd visszafordultam a tábla irányába, és hallgattam a tanár unalmas magyarázását...

Utolsó óra után Amyvel és Ryannel lementünk a kórusteremhez, majd elfoglaltuk a szokásos helyünket. Nem sokkal később megjelent Shawn is Mr. Smith-el, majd az utóbbi leült, az előbbi viszont állva maradt.