Több mint testőr (A maffia nem egyszerű "dolog".)

3.rész: Édes bosszúvágy

  Jason szúrós pillantásokat vetett Davidre.  

-Mentem. -intettem a többieknek miközben a táskát a hátamra vettem. 
David követett, megálltam a kapunál.
-Nem szállnál le rólam? Csak egyszer az életbe!-könyörögtem neki.
-Ez a munkám. -nézett rám érzelemmentes arccal. 
-Aish.. 

Ahogy sétáltunk az utcán 3 méter távolság volt köztünk. Képzelem mennyire jól nézhettünk ki az utcán. 

-Szeretnék anyával beszélni.-álltam meg a temető kapujába. 
-A sírja csak pár méterre van innen. Megtennéd hogy itt megvársz?-kérdeztem.
Bólintott.

Ezt el sem hiszem végre már van egy kis levegőm, megkönnyebbülés szinte már majdnem ugrándoztam de az térített észhez hogy anyához jöttem.

-Anya.. -mondtam halkan mikor odaléptem a sírhoz.
-Kérlek bocsáss meg hogy miattam  kellett meghalnod... De megígérem hogy bosszút állok. -gördültek le az arcomról a könnycseppek.

Már lassan 10 perce itt ülök anya sírján némán. Ahj hiába próbálkozok úgyse fog elmenni. De mi lenne ha mondjuk...

Gyorsan felpattantam és a lehetőleg leggyorsabban kezdtem el futni hogy megszökjek előle. Ez az mindjárt kijutok a hátsó bejáraton és a kocsik között el tudok bújni. Gyerünk megtudom csinálni! A bokámnak már úgyis annyi de nem baj.. megéri! 

-Picsába! -ordítottam fel ugyanis egyenesen eltanyáltam a földön. 
Pedig már majdnem ott voltam ezt nem hiszem el.. hogy lehetek ilyen szerencsétlen?
-Minden rendben? -nézett rám David.
-Nem is mondasz semmit arra hogy megpróbáltam elszökni? -húztam a számat.
-Szerintem annál most nagyobb bajunk van. -vette le a cipőmet David.
-Mi..Mit csinálsz ?? Te hülye perverz! Vetkőztetsz?? -löktem el a kezét a bokámtól.
Erre felnevetett.
-Ennyire szeretsz engem szidni? -nevetett. 
-Ez nem vicces.. -mondtam.
-Kibicsaklott a bokád, azt néztem meg hogy mennyire súlyos. -mondta aggódó tekintettel.
-Ne nyúlj hozzá ez fáj! Aish.. csak azért aggódsz mert félsz hogy ezért nehogy kirúgjon az apám nem? 

Igen.. ez az.. ha súlyosabb sérülést szerzek akkor apám kirúghatja. Ez nem is rossz ötlet.. mosolyodtam el magamban.

-Nem. Gyere. -Guggolt le elém.
-Mit akarsz?
-Gyere a hátamra. -mondta.
-Soha! -próbáltam felállni de esélytelen volt megint "csapdába" estem.. éljen..
-Istenem.. Tedd már félre legalább egy kis ideig a makacsságodat! -szidott le.  
-Chh.. -azzal feltápászkodtam a hátára.

Bevitt a házunkba és lerakott az ágyra. Azzal elkezdte bekötni a bokám. Pár perc alatt meg is volt.

-Most hova mész? -kiáltottam utána.
De választ már nem kaptam.. miért is kapnék már megszoktam.

-Íííí ez nem néz ki valami jól. -ült oda Cortez az ágy karfájára.
-Észrevettem.. -mormogtam.
-Úgy néz ki mintha egy bogár bele fészkelt volna a bokádba -mosolygott.
-Ez gusztustalan.. ne fárassz kérlek. Miért pont bogár? -már fordult fel a gyomrom bár lehet hogy a szagtól mert nyilván ide a búvóhelyre hozott véletlenül se a házban egy szobába.
-Vajon milyen érzés bogárnak lenni? -arrébb lökött az ágyon hogy leüljön és a karjait szét tárta. Mint aki képzelődik.
-Te hülye vagy. -nevettem el magam.

Hirtelen belépett Emmet és Jason.

-Minden oké? -kérdezte Emmet.

Hogy a picsába tud ilyen érzelemmentes arccal kérdezni meg mondani bármit is hogy?? Eskü ő nem ember.

-Persze. -mosolyodtam el. 
Jason beletúrt a hajába.
-Hihetetlen vagy most hány lányt sikerül elcsábítanod ? -kérdeztem Jasontól.
-Rekordot döntöttem! Most már semmi kétségem hogy én vagyok a világ leghelyesebb pasija. -mondta elégedetten. 
-Szerintem nálad egoistább srác nem létezik a Földön. -nevettem el magam.
-Ezt bóknak vettem. -kacsintott.

David ott állt az ajtónál, és mintha jelezni próbált volna valamit..