Több mint testőr (A maffia nem egyszerű "dolog".)

Epilógus

-Ez most komoly??? -hisztiztem.
-Mivel ezt csináltad velünk... nehogy azt hidd hogy elfeljtetettük. -nevetett Jason.
-Szemetek vagytok... -én is elnevettem magam miközben térdelve a rongyal töröltem fel a követ.
-Tudjuk. -vigyorgott Cortez.
-De miért pont a pincét kell kitakarítanom? -fogtam be az orromat.
-Mert így döntöttünk. -mosolygott gúnyosan David.
-Már te is ellenem vagy? -kérdeztem.
-Senki sincs ellened. -nevetett David. 

Belemártottam a rongyot a lavorba és suroltam a csempét de valami iszonyat volt.. míg én szenvedtem a többiek a kanapén terültek szét. Jason magát fotózgatta, Cortez a hajgumimmal szórakozott, Emmet az öngyújtóval volt el teljesen, David meg figyelte minden mozulatomat.

-Még ott is koszos. -mutatott a csempére David.
-Mi vagy te diktátor? -húztam fel a szemöldököm.
-Szeretnéd? -villantott egy perverz mosolyt felém.
-Óóóó érzem a szexuális energiákat a levegőben. -kiabált Cortez.
-Hülye vagy. -nevetve dobtam Cortezhez a párnát a többiek majd meghaltak a röhögéstől.

-Hát nagyon vicces. -duzzogtam tovább. 

-Pfuu.. emeltem fel a használt cigi csikkeket a földről. Szinte egy marék volt a kezembe amit rá "öntöttem" Cortezre és Jasonra.

-Ha nem cigiznétek annyit... -tettem hozzá és már majdnem a hajamat téptem.
-Én soha. -mentegetőzött Cortez miközben felemelte mindkét kezét.
-Akkor mi is ez? -húztam ki a zsebéből a cigerettát. 
-Rosszul látod. -szólt oda Jason.
-Aham na persze.. 

-Na jó.. ezt nem bírom. -ugrattam fel mivel a sarokban megláttam egy jó pár csótányt. Odasétáltam a fiúkhoz és mindegyiket megütöttem a vízes ruhadarabbal. Mikor Davidhez értem elkapta a karom és az ölébe húzott a karomnál fogva úgy elpirultam hogy tojást lehetett volna sütni az arcomon. 

-Megütöttél? -mosolygott gúlyosan, és lekapott. 
-Hé! -toltam el magamtól. Azt hiszed ez volt a célom? -tettem hozzá.
-Mondom én ezek az energiák! -nevetett Cortez.
-Mostmár én is hiszek neked. -helyeselt Jason. 

Emmet felpattant a fotelból és kisétált az udvarra.

-Ennek mi baja? -kérdezte Cortez. Jasonnal a tekintetünk találkozott mivel ő tudja egyedül hogy Emmet kedvelt/kedvel engem. Bólintottam egyet Jasonra és feltápászkodtam David öléből. Nagyon lelkiismeretfurdalásom volt...

-Emmet... -jöttem ki az udvarra.
-Ne mondj semmit. -állt nekem háttal.
-Én sajnálom.. meg azt is... hogy olyan régóta szenvedsz. 
-Ne aggódj ezen. -fordult felém. 
-Ne mondd ezt.. 
-Már lassan el is felejtettem az érzésemet irántad. 
-Biztos?
-Biztos. -mondta és elmosolyodott. Megöleltem. 

Napok múlva..

-F*szom nem megy ez a korán kelés.. -ásított egyet Cortez és a kávét kereste.
-Rendőrséghez mész? -kérdeztem.
-Ja. -borzolta meg a hajam.

Cortez kiskora óta rendőr szeretett volna lenni..  azért ez egy kicsit vicces. Maffiózóból rendőr? Úgy tűnik mégis van ilyen, mivel ismeri a dolgokat már megkapta a parancsnoki rangot ugyanis már elkapott egy jó pár maffiozót. Tapasztalat khm.. :D

-Na én is megyek. -intett Jason és gyors megölelt.

Jason egy híres cég vezetőjévé vált. Tökéletesen illik hozzá ez a vezető szerep. Az ego miatt is talán egy kicsit. :D

-Léptem. -Emmet már az ajtón lépett ki és intett egyet.

Emmet hivatolasan is egy programozó lett egy hackerséggel fűszerezve, ki gondolta volna. Még egy gyermekkori álom valósult meg. :D

-Én még bőven ráérek. -húzta mosolyra a száját David és lehuppant mellém a kanapéra.

David híres boxoló lett.. lassan az egész világ ismeri a nevét és sok lány csurgatja utána a nyálát mondjuk ez kiszámítható :D

-Szeretlek. -suttogtam oda neki.
-Nem fogok segíteni a pince takarításába. -vágta oda hozzám David.
-Köszi. -húztam el a szám, de azért próbáltam "cukin" nézni.
-Nem hat meg. -nevette el magát David majd szenvedélyesen megcsókolt.

Az én történetem itt zárul le... a "fekete farkas" végleg felhagyta a 'piszkos' dolgokat és ő is követte a pédánkat. Hogy mi lett a Nagyfönökkel? Nos  biztos éli tovább a maffiózó életmódot de már nem hallottunk róla semmit. A srácokból tisztességes polgárok lettek de osztozunk mindnyájan egy titokba:

Maffiózók voltunk...

De a szívünkben mindig is azok maradtunk.