Több mint testőr (A maffia nem egyszerű "dolog".)

15.rész: Nélküled.

-Ő az enyém. -nyögte ki David nagyot nyelve és még mindig mérges pillantásokat vetett felém.

A hátunk mögött sugdolózások alakultak ki. Mindenki megvető pillantást vetett rám többek között az apám. Azt hittem a nagy főnök lesz a legrosszabb de tévedtem. Ő egyenesen örült. Greg felállt lefagyva. 

-Engeded hogy csak így letérdeljen eléd? Ezért vagy még éretlen. Most már érted mit mondtam tegnap?! -mondta a tömeg előtt David szinte lángolt a dühtől. Szerintem még az apám is megijedt tőle egy pillanatra.
-Mi? Megint kezded?! Mintha te annyira bölcs lennél! Folyton csak ítélkezel felettem! -mondtam. David összeszorította a fogait megfogta egyenesen a csuklóm és maga után húzott ki az utcára.
-Neked még párkapcsolat sem való, nemhogy házasság.. -förmedt rám az utcán David.
-Ne te mondd meg hogy nekem mi való! Te szemét..
-Az vagyok. De mégis megmentettelek ettől a házasságtól! -erősen rángatta a csuklómat.
-Nem kellett volna! És tudod mit? Igen-t mondok neki. Szóval engedj el! -néztem rá mérgesen, de már a könnyeimmel vívtam a csatámat.
-Akkor menj. -engedte el a csuklómat David és a földet bámulva kissé elérzékenyülve.

Nagyon megbántam amiket mondtam. Vissza akarom tekerni az időt. De valahogy elnyomja a düh az énemet és már indultam is a "halálom" felé.

-Sajnálom anya.. hogy nem tartottam be az ígéretem. -egy könnycsepp folyt le az arcomon. Még vissza pillantottam Davidre aki már a falnak dőlt neki ökölbe szorított kézzel. 
-Az életed nem egy üzlet! -kiáltott oda David amikor már nyitottam volna ki a vagy 3 m magas kaput, és megtorpantam. Mikor hátra néztem már ráült a motorjára és elhajtott.

Az eső elkezdett szakadni. Felnéztem az égre és ott eldöntöttem. Az életem tényleg nem egy üzlet..

-Hé Angela! -futott oda az őrült hármas. 
-Gyere menjünk. -intett Cortez és beszálltunk a sötétített ablakú fekete terepjáróba.
-Sikerült megakadályoznod? -kérdezte Jason.
-Sikerült.. de Davidnek köszönhetően. - és már a könnyeimmel küszködtem, idegségemben az ujjaimat morzsolgattam.

Másnap...

-Jól meggondoltad mit csináltàl ? -szólalt fel az apám a dolgozó szobàba Daviddel.
-Az én felelősségem, az én hibám volt.

Erre a hangos ordibálásra keltem fel, az egész ház betelt ezzel a frusztrált légkörrel. Gyors odaszaladtam apám dolgozó szobája elé. 

-A Nagy főnök valójában tudja hogy ti ketten még együtt sem vagytok?.-rázta a fejét és felemelte a hangját az apám.
-Nem tudja. -hajtotta le a fejét David.
-El rontottad az üzletet.
-Csak a lányàt mentettem.
-Akkor is! -csapott rá az asztalra.
-A lánya nem egy üzlet. 

Ahogy ezt kimondta David az ajtó felé vette az irányt próbàltam fel szívódni de a lábam a földbe gyökerezett az egyik kezemmel a falat fogtam miközben könnycseppek hagytàk el a szemem.
David csak 2 mp-re àllt meg és egy semleges pillantàst szegezett felém aztán elhagyta a házat a motorjàval együtt.

-Mit csinàltàl? -törtem be apa dolgozó szobàjàba.
-Amúgy sem akartàl magadnak testőrt nem igaz?
-Én..
-Nem akarod hogy bárki is a nyakadon lógjon nem?
-Elküldted? -kérdeztem kétségbeesetten.
-Tanuld meg magadat megvédeni. -levette a szemüvegét és odadobta a fegyverét.
-Mi..?

Apám felàllt és felém szegezte a fegyvert.
-Mit fogsz tenni ha valaki rád fogja a fegyveret?
-Nem akarom ezt. -azzal letettem a földre a fegyvert.
-Szóval megadod magad. Most már rég halott lennél. -azzal a lendülettel beletette a fiókba a fegyverét..

Felvonultam a szobámba és egy cetlit találtam ott. 

"Már nem kell félned az érdek házasságoktól. Emlékszel mikor megkérdezted hogy hogy tudok azzal a lánnyal időt tölteni akit szeretek? Valójában már mától nem tudok több időt tölteni vele, védelmezni őt. Ne keress. Ja és előbb nőj fel. "

A sorokat olvasva a szám elé tettem a kezem, síró görcsöt kaptam. Olyan érzés ment rajtam végig mint akinek kitépték a szívét. A kezemet a mellkasomra tettem olyan gyötrő volt a fájdalom. Idegességemben ki szaladtam az utcára, de már sehol nem láttam senkit csak a ködöt ami mindig előttem volt.
Tudom hogy már késő.. de nem akarom ezt.. hol vagy?