Több mint testőr (A maffia nem egyszerű "dolog".)

11.rész: "zseni"

-Nem dehogy intettem. -és elindultam de a karomat megfogta jelezve hogy forduljak meg.
-Menjünk. -ahogy beléptünk a diákok össze suttogtak és nevettek magukban miközben rám mutogattak és lehajtott fejjel ballagtam tovább. De David hirtelen megállt.

-Melyikőtök Luisa Cleer? -kérdezte mérges hangnembe.
-Mit csinálsz? -suttogtam oda és már húztam volna el a kezénél fogva de vissza rántott. Egy lány rá mutatott a suttogó lány banda vezérére.
-Te ütötted meg tegnap Angelát igaz? -támasztotta neki a falnak a kezét a lány meg teljesen elpirult.
-Kérlek ne csinálj botrányt.. -mondogattam.
-Már késő. -nézett vissza rám.
-Kérj bocsánatot. -erősen meg szorította Luisa karját és elém lökte.
-Én.. ne haragudj csak féltékeny voltam. -nyöszörgött.
-Mi ez a felfordulás? Jött ki az igazgató.
-Angela Store holnaptól kezdve magán tanuló lesz. -lépett oda az igazgatóhoz és felmutatta a papírt.
-Mi? -kérdeztem.
-De nem mehet ez így ilyen könnyen.. -mondta az igazgató félénken.
-Dehogy nem már meg is van a tanárja. -azzal a lendülettel kihúzott a suliból és felültetett a motorra.
-Honnan tudtad hogy mi történt?
-Ismerlek már. -mosolyodott el és beindította a motort.

-Mi történt Angela? -lépett oda hozzám Emmet és utána rögtön jött Cortez. Elmeséltem mi történt.

-Érteem.. és akkor ki lesz a magántanárod? -kérdezte Cortez a sörét felbontva.
-Én. -szólt közbe David.
-Tessék? -néztem rá értetlenül. Emmet megrázta a fejét és ott hagyott minket szintén érzelemmentes arccal. Mostanában nagyon furán viselkedik. Mikor próbálnék vele beszélgetni egyszerűen azon van hogy minél hamarabb megszabaduljon tőlem..

1 nappal később..

-Most már érted? -hajolt felém David  a matekot magyarázva.
-Nem, nem értem. -lógattam a fejem.
-Már 4x magyaráztam el.. -sóhajtott.
-Nem lehet mindenki stréber. -vágtam vissza.
-Nem lehetsz ilyen hülye. -nevetve mondta Cortez és felpattant az asztal sarkára. 
-Mondja az aki még iskolába se járt. -nyújtottam ki a nyelvem Cortezre.
-Csak be kell helyettesítened. -jött a hátam mögé Emmet.
-De hogy?
-Ezt magyaráztam el 4x. -mondta David és a kezeibe temette az arcát.
-Az nem magyarázat volt.. -húztam a szám.
-Kész. Ennyi. -állt fel David és befeküdt a kanapéra.
-Emmet...? -néztem segítség kérően.
-Esélytelen. -intett és kisétált az ajtón.
-Cortez?  csillogó szemekkel néztem rá.
-Még iskolába sem jártam -röhögte el magát és a hűtő felé vánszorgott. Szerencsémre pont Jason jött be.
-Jason! -pattantam fel és kezemet össze kulcsoltam. 
-Mi az? -lepődött meg Jason és beletúrt a hajába szokásához hívően.
-Hát kéne egy kis segítség a matekba tudod.. -néztem lefelé.
-Látom kiakasztottad a többieket. Már azt hittem azért könyörögsz hogy legyek a fiúd, megijesztettél. -sóhajtott.
-Ez az egodnak már a csúcs pontja volt. -forgattam meg  a  szemeimet és össze borzoltam a haját.
-Baszkii hülye vagy? Találkozóm lesz. -szaladt oda a tükörbe és igazította meg a haját.
-Már megint egy másik lány? 
-SShhhh
-Hímringyó. -vágtam rá. Ezen a többiek is elmosolyodtak.
-Értem én a célzásokat. -vigyorgott Jason.

-Most már tuti megértetted ugye? -kérdezte fel csillant szemmel és teli reménnyel.
-A-a. 
-Tuti hogy szívatsz, most magyaráztam el 2x -förmedt fel Jason.
-Utálom a matekot. -tettem le a fejemet az asztalra. 
-Na én léptem a találkozóra. Hello -intett nekünk Jason és megborzolta a hajam.
-David...nyújtottam a kezem felé. David rám nézett aztán egy fél mosoly kíséretében elfordította a fejét.
-Cortez?
-Felejtsd el. Erre a legjobb megoldás ez. -tette le az asztalra az üveg bort. David felpattant és levette az asztalról én meg megfogtam a kezét hogy tegye vissza az asztalra. Komolyan olyan mint egy apuka aki megtakarja védeni a lányát minden rossztól..