25

174 14 4
                                    

- Hallom, hogy beteg vagy.
- Aham. Csak a szokásos faszhiány.- mondom unottan(persze csak viccelek).
- Ezen tudnék segíteni.
- Az előbb akartak kigyógyítani, csak hívott Yuriko.
- Hagyjuk már.
- Mégis miért olyan nehéz ezt elhinni?
- Mert nem élveznéd mással.
- Ch. Nagy az arcod.
- Nem csak az arcom.
- Úristen, ne nekem kanoskodj már itt! Megfektettél, nagy dolog. Lépj tovább.
- Jaj, nyugi már. Vicceltem.
- Tudod, kurva mérges vagyok rád. Megszégyenítő volt, amit tettél.
- Szerintem helyén való volt.
- Mégis melyik része?
- Hát, nem játszadoztam veled és még pénzt is adtam. Melyik része a probléma?
- A kibaszott modorod a probléma.
- Ugyan már. Tudod, hogy nem a baszott herceg vagyok a lovon.
- Tudom. De legalább tettethettél volna kedvességet.
- Azért voltam veled, mert nem kellett tettetnem semmit. Elrontottam volna a varázst.
- ch.- leteszem a telefont. Mégis miért nem tettem le az elején, mikor meghallottam a hangját? Kellett ez nekem? Hiányzott az undorító stílusa? Sajnos igen. Egy idióta vagyok.
Ismét csörög a telefonom, de nem veszem fel. Elfáradtam. Nincs kedvem ma semmihez sem.

Reggel, unottan keltem ki az ágyból és meglepődve láttam, hogy az este folyamán 20 nem fogadott hívást sikerült összegyűjtenem, mind Yuriko-tól. Nem baj, majd ma elmondja, hogy mit akart, ha emlékszik rá.
Elmentem tusolni és felöltöztem, a fiúkkal néha összefutottunk a folyosón, miközben mindenki készülődött, majd együtt mentünk le a földszintre.
- Itt a reggeli!- mosolyog anyu.

Kb. egy óra múlva a suli előtt állunk és Yuriko lerohan.
- Shin vagy ezerszer hívott! A földhöz csapata a telómat!- meséli és közben megyünk be az épületbe és előveszi a telefont, majd felhajtaj és megmutatja a törést.
- Minek hívott?
- Mert kanos volt.
- Yuriko!- nézek körbe pirulva, de szerintem senki nem hallotta.
- Mivan?
- Ezt nem kéne így kijelentened.
- De ez az igazság. Mondjuk nem volt részeg, de ennek ellenére furcsán viselkedett.
- Nagyon klassz.
- Nem akarod visszahívni?
- Meg a francokat.
- Miért? Nem vagy ráizgulva?
- Az istenit, maradj már! Mióta lettél te ilyen perverz és szókimondó?- vihog és közben átveszi a cipőjét.
Sétálunk a folyosón ketten.
- Szóval nem hívod vissza.- az ajkamba harapok. Szívem szerint visszahívnám, mert akarom, hogy legyen közünk egymáshoz, de még tudom tartani magam. Remélem még egy darabig ez így is marad.
- Egyébként meg annyi kuncsaftja van. Miért nem azokat bassza?
- Állítólag "ki akar próbálni valamit".
- Ti mégis mennyit beszéltetek erről?
- Sajnos túl sokat és túl részletesen.
- Nem jövök többé suliba.- fogom a fejem.
- Sziasztok!- köszön Takashi és mögötte Yuri lépked.
- Hello.- köszönök halkan és figyelem a fiúk reakcióit, de nem látok rajtuk változást, majd Yuriko oldalba bök:
- Ők nagyon sokat ittak, azt se tudták, hogy hol vannak, amikor ez volt a téma.
- Egyáltalán neked miért mesélt erről?
- Tudja a halál. Nem volt jobb dolga.- mondja unottan és elköszönünk egymástól a termem ajtaja előtt. Akkor idióta ez a srác. Ráfér egy verés egy bizonyos gimis, lila hajú lánytól.
- Dora!- szól rám Asami.
- Mondd!
- Fellépés!- lóbál maga előtt egy borítékot.
- Mia...?- kerekedik ki a szemem- Hogy csináltad? A jó fellépők ennyire be vannak tablázva?
- Nem.- mosolyog- A csaj, akinek a buliján játszottatok. Neki van pár haverja és a hétvégére kérték a "dögös külföldi csaj bandáját". Tőlük idéztem.
- Hát ez... szívet melengető.- Asami nevet, majd átadja a borítékot.
- Én is a buliban leszek. Majd küldjetek nekem egy számot.- kacsint.
- Ez a legkevesebb.- elrakom a borítékot a táskámba és leülök a helyemre. Ez a nap eddig rohadt jó. Shin vissza akarja magát könyörögni, lesz fellépésünk egy csomó kanos gólyával. Nem baj. Lehetne rosszabb is.

Óra után átmentem Yurikoék termébe. Mindenki engem nézett. Hehe. Kicsit sem kínos.
- Yuriko!- lépek a padjához, ahol éppen lehajtott fejjel hallgatja a zenét. Nem reagál, ezért kicsit megbököm a vállát, amitől durván felkapja a fejét.
- Mivan? Ja. Ahm. Bocs, nem láttam, hogy te vagy az.
- Nézd!- mutatom a borítékot- Fellépés!
- De jó!- kapja a ki a kezemből.
- A felbontással várjuk meg a fiúkat.
- Ahj. Nem mááár.

Öngyújtó/Nana fanfiction/Where stories live. Discover now