That boy/Finn Wolfhard(befejezett)

50.

-Kíváncsi vagyok!Pontosan melyik városba is megyünk?-néz rám kíváncsian
-Győr-mosolygok rá
-A mamádnál hol fogok aludni?-néz enyhe perverz mosollyal
-Természetesen a szobámba!-ölelem át-De próbáljunk lehetőleg nem össze veszni!Mert nem igazán tudsz hova menni majd!-csókolom meg
-Itt van apa!-kiabál és el indulunk a kocsi felé.Be ültünk egy kicsit beszélgettünk az estéről.A reptéren el búcsúztunk Finn apjától és már rohantunk is a gépre.
Az út hosszú és unalmas volt.Aludtunk,filmet néztünk és telefonoztunk.Igen tartalmas volt a repülő útunk.Nem akartunk nagyon hangoskodni ne hogy valami őrült rajongó meg rohamozzon minket.
-És ha le szállt a gép akkor rögtön alhatok?-néz rám lelkesen még is fáradtan
-Nem igazán,max a kocsiba!Utána még egy másfél óra!-le konyul a szája és meg ölel
-És miket fogunk csinálni?-mosolyog kíváncsian
-Sétálunk,kirándulunk,várost nézünk,találkozunk a barátaimmal meg amit akarsz!-mosolygok rá és meg csókolom
-A nagyid kedves?Tud kettőnkről?-nevetek aggódó tekintetén
-Nagyon és igen tud!-nevetek
-Biztos kedves?-néz rám gynakodóan
-Nem szerinted melyik nagymama nem kedves?-mondom szarkasztikusan
-Jogos!-nevet.Még sokáig kérdezgetett ilyeneket meg a szokásos,,Mikor érünk oda?".Aztán el aludt,én addig néztem az alvó arcát amíg én is el nem aludtam.
Hirtelen meg szólalt az egyik nő,hogy mindjárt le szállunk és hirtelen és magas hangjára Finn is riadtan ébredt fel.
-Mindjárt oda érünk!-mondom mosolyogva
-Tessék?Tudod,hogy nem tudok magyarul!-vágja keresztbe a karját
-Mindjárt oda érünk!Mármint Pestre durcás hercegem!-nevetek és hozzá bújok
Le szállt a gép,a váró terembe mentünk ahol egy nagy csillogó tábla jelezte a "bátyám"értem jöttét.Meg ragadom Finn karját és el kezdek futni Bálint felé-Bálint olyan nekem mint egy védelmező nagy testvér nálam öt évvel idősebb,és a pesti egyetemre jár-Finn eléggé furcsállva vonszolta magát mivel eléggé fáradt
-Bálint!-kiabálom a fiúnak mire fel kapja fejét és felénk közeledik
-Rebeka!-kiabáll és szorosan meg ölel
-Hiányoztál!-nevetem és fejemet melkasába fúrom
-Te is nekem!-rakja állát fejemre-Úgy látom a gavallérod elég álmos és enyhén féltékeny!-nevet fel
-Meg viselte az utazás!Az ökle meg reflex,nem szeret más fiúkkal látni!-nevetem és el húzódom tőle
-Bálint ő itt Finn Wolfhard!-suttogom a fülébe
-Furcsálltam is miért van rajta kapucni és nap szemüveg!-neveti majd kezet fog Finnel
-Finn!-rám pillant neve hallatán-Ő itt a legjobb barátom,de inkább mondható a bátyámnak!-álmosan bólogat és álmosságát nyomatékosítja egy hatalmas ásítással
-Mikor érünk oda?-néz rám szemüvegét orrán lejjebb tolva
-Még egy óra kocsival!-válaszolja természetesen angolul Bálint,Finn bólint és el indulunk a kocsihoz.Finn be aludt a kocsiba és az utat végig aludta.Már előre sejtem,hogy semmit nem fog este aludni még csak két óra van.Meg érkeztünk,az autó pályáról le kanyarodva Finn rögtön fel ébredt.Ki pihenten nézegetett körbe szegény azt sem tudta hirtelen hol van.
A nagymamám lakása a belvárosban egy viszonylag csöndes utcában van.Közel mindenhez.Egy hatalmas lakás melyben nekem mindig volt egy külön szobám.A szobák sötét régies tömör fa bútorokkal vannak tele,ki véve az én szobám.A szoba az udvar felé néző nagy erkélyével aminek hatalmas üveg ajtaja miatt világosság tölti meg,egy kicsi szoba melynek kicsi gardróbja van,sárga falai melyek tele vannak képekkel és polcokkal,a szoba közepén egy francia ágy,közvetlenül mellette egy kisebb íróasztal és néhány bab zsák.A falon még lóg pár gitár és gördeszka.Ez a szoba le tagadhatatlanul az én szobám.
Bálint le parkolt a házhoz közel és segített fel vinni a csomagokat.Be mentünk a hatalmas lépcsővel rendelkező házba és Finn szomorúságára a harmadikra vezetett útunk.Fel vonszoltuk magunkat a lépcsőn és be csöngettünk az ajtón.
-Szerbusztok drágáim!-köszön a mamá boldogan hármunkat meg ölelve
-Szia nagyi!-nyomok egy nagy puszit boldog arcára
-De szép legényt találtál magadnak!-öleli meg a szeppent Finnt
-Finn Wolfhard!-nyújtja a nagy ölelés után kezét mosolyogva Finn
-Klára!-rázza meg boldogan kezét a nagymamám majd Bálint felé fordul
-Kis fiam!-öleli meg szorosan Bálintot
-Klári mami!-igen a család nagyon jóban van,Bálint nekem olyan mint a bátyám,neki a mama olyan mint ha a nagyija lenne,a mamának pedíg olyan Bálint mintha ő is az unokája lenne
-Tényleg nagyon kedves a mamád!-mondja fél karjával át ölelve Finn
-Nem vagy éhes?-Finn bólint és látszik is rajta,hogy tényleg nagyon éhes
-Mama tudsz adni nekünk valamit enni?Tudom,hogy beteg va-itt közbe vág
-Ez nálam soha nem ki fogás,ha ilyen kedves családtagok jönnek látogatóba-mosolyog-A fiatal ember mit szeretne enni?-fordul Finn felé