58.

792 41 0
                                    

A napok csak úgy rohantak.Egész nap szöveget tanultam és pihentem.Rá jöttem,hogy el mondhatatlanul utálok iskolába járni.Szerintem lassan már a negyedik sorozatot is be fejezem amit el kezdtem a héten.
Vasárnap van és össze pakoltam már.A szöveget nagyjából meg tanultam és mint minden estén a héten sorozatot nézve punnyadok a szobámban.Reggel korán kellene kelnem,de ilyenkor soha nem tudok aludni.
Hirtelen el kezd csörögni a telefonom,rá pillantok és az a név ami ott szerepel meg mosolyogtat,de ez el is tűnik rögtön
-Mit szeretnél Jack?-szólok bele a telefonba unottan,Jack csak akkor szokott hívni ha valamit akar
-Tudom,hogy holnap mentek Wyattel a forgatásra.Át utazóban leszek egy rövíd idejíg Philadelphiában.Kéne találkozni!-neveti és hangjában érezhető,hogy vigyorog
-Rendben!Miért nem Wyattot kérdezted egyébként?-nevetem én is
-Nem tudom!Te előbb vagy a névjegyzékben!-neveti és le rakja.Furcsálltam,de igazából nem nagyon érdekelt hívásának eredeti oka,mert,hogy nem csak e miatt hívott az száz!Be fejeztem a negyedik sorozatot is és nagy nehezen el nyomott az álom.
Reggel a telefonom ébresztőlyére keltem,ami borzasztóan hangos és idegesítően szólt.
-Beca!Kelj fel!Lassan mennünk kell a reptérre!-kiabál Madison a folyosóról.Ki vánszorogtam ágyam meleg öleléséből és gyorsan fel öltöztem.Le futottam a lépcsőn és meg reggeliztem a húgommal.Mi után be fejeztük még össze szedelőzködtem és el indultunk.
-Legyél jó!Vigyázz magadra!Ne csinálj hülyeséget!Mindent bele!Bla bla bla!Meg a szokásos!-neveti apa és meg ölel a terminál kapujában
-Csak ugyan ezt tudom mondani!-kacagja Madison is és ő is meg ölel
-Sziasztok!Hiányozni fogtok!-integetek nekik ,végig mentem a szokásos dolgokon és végre fel szálhattam a gépre.
Az út hosszú és fárasztó volt.Aludtam és figyeltem az emberek beszélgetését-mivel persze,hogy a fülhallgatóm otthon maradt-.Amikor le szállt a gép és ki mentem a várótérbe egy nő várt rám hatalmas táblával a kezében,oda siettem hozzá
-Szia!Elizabeth Creed vagyok én az aszisztensed és a darusod leszek!-mosolyog kedvesen a huszas évei elején járó nő
-Szia!Rebeca Brown!-kezet fogtunk és el indultunk
-Mivel elég hossú idejíg leszel itt így béreltek neked és a többi gyerek színésznek egy házat!Nem vagytok sokan a statiszták pedíg helyiek-ülünk be egy taxiba
-És kik vannak még színészek?-kíváncsiskodok
-Wyatt Oleff és még pár kezdő nem túl híres színész.Őket nem nagyon ismerheted mivel nem ide valósiak.És nem volt még eddig sok munkályuk.-neveti.Fél óra múlva egy házhoz értünk mely eléggé hasonlított az otthoni házunkhoz.Be mentünk a cucokkal és a nappaliban Xboxozó két fiún és a mellettük ülő telefonozó lányon akadt meg a szemem
-Sziasztok!Meg hoztam a fő szerplőt!-neveti Beth
-Szia Amanda Simons vagyok!Örülök,hogy nem egyedül leszek össze zárva ezekkel a dinkákkal!-kacagja és meg ölel
-Én is!Azt a núdlisat ismerem!-kacagom én is-Rebeca Brown,de szólíts csak Becának!-be mentünk a nappaliba és le ültünk a fiúk mellé
-Skacok!Ő itt Beca próbáljátok nem úgy le fárasztani mint engemet!-kacagja
-David vagyok!-int az eléggé jó képű szemüveges srác
-Wyatt Oleff!Még nem is találkoztunk!-ölel át lepődötten Wyatt
-Ha ha Núdli!Ne játszd az agyadat!-ölelem át én is
-Bec!-szólít Am-Nem akarsz le pakolni?Csináljunk valamit!Ezek csak folyton kockulnak!-kacagja és hátra mutat a két fiúra
-Jó!Úgy is sokat fogunk velük találkozni!-nevetem és fel megyünk a lépcsőn

That boy/Finn Wolfhard(befejezett)Where stories live. Discover now