75.

727 42 4
                                    

-Finn kelj fel!-suttogta valaki fülembe és finoman rázogatta vállamat-Finn cseszd meg kelj fel!-kiabált mint később kiderült Jack. Magam mellől elvettem egy párnát és a fiúnak dobtam

-Először is hallottam, csak álmos vagyok!-keltem ki csiga lassúsággal ágyamból-Reggelt!-intettem és a fiú mellett elhaladva mentem be a fürdő szobába. Gyorsan megmostam arcomat és a tükörre vezettem tekintetemet. Szemem alatt egy jó kora lila folt ékeskedett, ajkam széle megrepett és arcomon volt még jó pár színes folt ezen kívül. Csak Beca ne kérdezősködjön. Kisétáltam a helységből és a fiúval együtt mentünk le a nappaliba

-Mit fogsz neki mondani?-nézett fel rám nálamnál jóval kisebb barátom

-Az igazat, ma át megyek hozzá!-mosolyodtam el a gondolattól, hogy újra át ölelhetem a szerelmemet.

-Finn!-nevem hallatára felé fordultam-Mondanom kell valamit!-arca szeppent volt és látszódott rajta, hogy izgul-Szerelmes vagyok!-suttogta. Megveregettem vállát és bíztatóan mosolyogtam rá

-Hogy hívják a szerencsést?-öntöttem teás csészémbe az éppen készen lett forró vizet

-Iza! Nem régen ismertem meg, de teljesen olyan mint én!-áradozott boldogan. Végre ő is boldog, megérdemelte már-Valamikor tarthatnánk dupla randit, nem gondolod?-pillantott rám ábrándozva

-Jól hangzik!-válaszoltam és a mostanra üressé vált víz forralót a helyére tettem-Biztos Beca is örülne a társaságnak!-gondolkodtam hangosan. Egy ideíg még beszélgettünk, amikor elfogyaztottam a reggelim és megittam a teámat indultam is a lányhoz. Jó idő volt ahhoz képest, hogy még csak Április eleje van, ezért gördeszkával tettem meg a három utcányi utat.
Becsöngettem és vártam, hogy ajtót nyisson

-Szia Finn!-hirtelen elhallgatott-Veled meg mi történt?-ölelt át szorosan. Olyan szorosan ölelt mint még eddig soha. Kezdek aggódni.

-Össze verekedtem a szomszéddal, semmi különös!-rántottam meg vállamat és kitürtem szeme elől egy kósza tincset-Semmi baj!-mosolyogtam rá és egy lágy csókot nyomtam szájára. Bele mosolygott csókunkba ami jelen esetben azt jelentette megnyugodott.

-Jó!-sóhajtott bele eggyezően-Gyere be!-nyitotta ki előttem még jobban az ajtót, hogy be tudjak jönni.

Leültünk a nappaliba és bele kezdtünk egy filmbe, közben beszélgertünk és kukorica csatáztunk. Bármikor rá nézek boldogabb leszek mint bármikor máskor. Szeretem

-Szeretlek!-kulcsoltam össze ujjainkat. Rám mosolygott és egy hosszú csókot adott ajkaimra. Egy kicsit fájt felrepedt szám miatt, de forró érzéssel töltötte el egész testemet.

-Halálosan szeretlek Finn Wolfhard és hálás vagyok mindenért!-bújt karjaim közé. Óvóan fontam körül egész személyét. Erre a mondatára viszont nem tudtam semmit sem mondani, persze mondennél jobban szeretem. De jobbnak láttam, ha nem húzzuk egy gyerekes civakodás irányába ezt az érzelem kinyilvánítást

-Jacknek van barátnője, esetleg elmehetnénk velük dupla randira!-pillantottam le rá a kanapén fekve

-Mi voltunk randin?Persze mehetünk, de én nem igazán emlékszem mikor lettünk volna kettesben randevúzni!-nevetett fel és a lábunknál heverő takaróért nyúlt. Betakart minket, míg én gondolkoztam. Tényleg nem voltunk vagy nem sokat voltunk. Teljesen a lány felé fordultam és szemébe néztem

-Rebeca Brown! Eljössz ma velem az első vagy legalább is nem éppen sokadik randinkra?-nevettem el magamat a mondat közepén. Ő is így tett, de arca hirtelen komolyságot sugárzott

-Ó Finn!-legyezgette magát drámaian-Persze, hogy elmegyek!-nyomott egy puszit arcomra- De ugye nem csak megfektetni akarsz!-nézett rám össze szűkült szemekkel melyekben táncot járt a pimaszság és ajkai közül egy apró kuncogás bukott fel

-Nem emlékszel? Ezen már túl vagyunk!-nevettem és átöleltem derekát. Fejet nyak hajlatomba fúrta és alattomosan csiklandozni kezdett.

-Nem ártana még párszor!-kacagott és egy utolsó puszit nyomva arcomra kisétált a szobából-Most menj! Készülődnöm kell a randira!-pillantott hátra nevetve és besétált szobájába. Haza mentem és elkezdtem készülődni. Mivel mire haza értem már délután öt volt. És nyolcra mentem a lányért

That boy/Finn Wolfhard(befejezett)Where stories live. Discover now