That boy/Finn Wolfhard(befejezett)

77.

Húgom hangos ajtó csapására ébredtem fel álom világomból. A szemeim fájtak a sírástól, de már jobban voltam. Szégyelltem magamat amiért kiabáltam Finnel, rosszul esett, hogy nem mondta el.

Ki kászálódtam az ágyból, gyorsan magamra kaptam aznapi ruhámat és ananászos papucsomat, majd lassan lépkedtem le a lépcsőn

-Most keltél fel?-ért arcon vágásként Madison hangja. Felé kaptam fejemet és óvatosan bólintottam-Veronica megharagudott rám, esetleg tudnál segíteni?-nézett fel az éppen készülő ebéd serpenyőjéből.

-Mi történt?-ültem le a konyha pultnál álló bárszékre. Az előttem elhelyezkedő bögrémbe töltöttem egy kis teát és oldalra billentve fejemet néztem rá mostohámra

-Nem engedtem, hogy ott aludjon a legjobb barátjánál!-válaszolta egyenesen. Mondata hallatán szemöldököm szinte az égig futott.

-Akkor engedd meg!-nevettem fel és bele ittam a teába. Rosszallóan megrázta a fejét és nagyot sóhajtva nézett vissza a főző lapon álló fazékra

-Nem ilyen egyszerű!-nem kötekedésből, de hirtelen ki csúszott ajkamon egy hangosabb ,, Miért?". Nem különösebben foglalkoztatta hangnemem, ő nyugodt maradt-Azért, mert fiú!-nevetett fel

-Madison, még csak tíz évesek, nincs miért aggódnod! Egyébként is csak barátok!-nevettem fel. Bólintott, majd kiabált a szóban forgó személynek

-Mi az?-trappolt le a lépcsőn dühöngve. Le ült mellém és mélyen fúrta tekintetét anyja szemeibe

-El mehetsz!-mosolyodott el a nő. Veronica arca kivirult, oda futott és szorosan megölelte anyukáját. Mivel teámat el fogyasztottam, így fáradtan lépkedtem fel szobámba.

Az ajtó nyitva volt, pedíg én becsuktam. Ő ült az ágyon. Mikor meghallotta lépteimet felém fordult és aggódva sétált elém

-Nagyon sajnálom Rebeca! Ha kell nem megyek el és le mondom-közbe vágtam mi előtt még be fejezhette volna

-Nem dehogy is! Semmi baj Finn!-öleltem át lágyan a fiút. Szorosan vonta magához megfáradt testemet.-Szeretlek Finn!-suttogtam mellkasához bújva

-Én is téged Beca!-kiabált nevetve Veronica az ajtóból. Kezével bábot formálva csókolózott a bábbal. Nevetve jó testvér módjára hozzá vágtam egy párnát, minek hatására "felszívódott" szobámból

-De igazat mondott!-nevette el magát Finn. Egy gyors csókot nyomott ajkaimra és leült az ágyra-Ma megyünk dupla randira Jackkel és a csajával, ha nem baj!-mosolygott rám kisfiúsan

-Természetesen! Már nagyon várom!-mosolygtam vissza-Mikor és hol?-reménykedtem, hogy mozi legyen ne valami puccos étterem

-Mozi, hatkor!-pattant fel az ágymból-Most viszont mennem kell, ott találkozunk!-csókolt meg mégegyszer és tovább állt

A nap további része szokásosan telt, ettem és tévéztem. Majd hat előtt elmentem a megbeszélt helyre. Már mindenki ott volt, láthatóan kedélyesen beszélgettek

A lány első pillantásra szimpatikus, alacsonyabb Jacknél, hosszú barna haja és szép vonásai vannak. Egy Game Over-es pólót és egy fekete farmert viselt

-Sziasztok!-léptem közelebb a kis csoporthoz. Barátom derekamra csúsztatta kezét és megcsókolt

-Beca!-nevem hallatára a másik fiúra kaptam fejemet- Ő itt a barátnőm Iza!-mosolygott rá a lányra

-Nagyon örülök, hogy megismerhetlek!-nyújtotta kezét, melyet viszonoztam

-Szint úgy!-mosolyogtam a lányra-Nagyon tetszik a pólód!-dícsértem meg öltözékét. Ezzel el is kezdődött kettőnk között egy elég fordulatos és jó kedélyű beszélgetés.

Tényleg kedves lány, pár perc alatt olyan jól elbeszélgettünk mintha már vagy ezer éve ismernénk egymást. Ha így megy tovább szerintem legjobb barátnők leszünk.

Az este további része viszont kicsit más volt. Ittunk, nem éppen keveset. Finnékhez mentünk, hát ott is történt pár dolog. Legalább is barátom szobályába, melyek velem kapcsolatosak voltak.

Reggel migrénnel és nyakamon kiszívott foltokkal ébredtem. Finnre néztem, kinek melkasát minimum tíz lilás folt díszítette. Lassan ébredezni kezdett

-Hol vagyok?-nyöszörgött fájdalmasan. Felültem az ágyba és lenéztem a göndörre, aki még mindíg kivolt nyúlva. Tincsei szanaszét hevertek a párnán

-A szobádba.-válaszoltam egyszerűen-Van fejfájás csillapítód?-fogtam meg a sajgó pontot. Fáradtan bólintott és kikászálódott az ágyból. Indult volna ki a szobából pőrén, mikor vissza rántottam- Jackkék is itt vannak! Öltözz fel!-nevettem el magamat. El fintorodott az öltözködés gondolatától, de teljesítette kérésemet. Én is így tettem. Majd mikor kész lettünk kézen fogva lesétáltunk a konyhába.

Bevettük a gyógyszert és műzlinkkel kezünkbe ültünk az étkező asztalhoz.

A fenti szobából-miben Jack vendégeskedett-furcsa zajok hallatszódtak ki. Engedve a kíváncsiságunknak felmentünk. Nem éppen alkalmas pillanatban nyitottunk be.-szerintem elég ennyit mondani úgy is érti mindenki- Gyorsan becsaptuk az ajtót és próbáltuk minnél halkabban eltűnni a tett helyszínéről. Abban reménykedve a másik kettő még mindíg kellően részeg, hogy ne emlékezzen rá

Vélemény?😅❤️