KILLER || WOOSAN (18+)

2

~Nyugi anya! Nemsokára otthon vagyok. Okés.. szia!-egyedül San hangját lehetett hallani az öltözőben. Becsukta szekrényét. Megfordult és Yeonjun állt előtte.
~Na mi az stréberke? Anyuci aggódik érted?-kezdett el gúnyolódni.
~Mit akarsz Yeonjun?-nézett San félénken a fiúra.
~Csak szórakozni akarok egy kicsit! Ne aggódj, nem harapok. Addig, amíg nem kéred.-Yeonjun arcán egy perverz mosoly jelent meg. San nagyon megijedt. Nem tudta, hogy mit tegyen. Yeonjun a szekrénynek szorította a fiút és közel hajolt hozzá.
~Benne vagy pici?-Yeonjun a másik arcára simított. Egy kéz hirtelen elrántotta Yeonjunt San elől. Wooyoung volt az. Tüzelő szemekkel nézte Yeonjunt. Nyakánál fogva szorította őt a szekrényeknek.
~Mit művelsz?!-Wooyoung kicsit oldalra döntötte fejét.
~Nyugi haver! Csak flörtöltem vele!-emelte fel kezeit Yeonjun.
~És ki mondta, hogy megteheted? Mi van, ha már jár valakivel?-húzta fel bal szemöldökét Wooyoung.
~Ezt úgy mondod, mintha veled járna!-Yeonjun ellökte magától Wooyoungot. Ő San csuklójára fogott és magához húzta a megszeppent fiút. Átkarolta derekát. San lepillantott Wooyoung kezére és elkezdett pirosodni. Jung Wooyoung tényleg megfogta a derekát...
~Húzz innen! Nem mondom mégegyszer!-kiabált Wooyoung.
~Hallod haver, ne parancsolgass! Leszarom, ha a srác veled van.-Yeonjun kirántotta Sant Wooyoung kezei közül. Emiatt Wooyoung még idegesebb lett. Yeonjun hátulról átölelte San derekát.
~Az sokkal jobb, ha foglalt. Így elvehetem tőled.-nevetett fel. San próbálta eltolni a fiút, de képtelen volt rá. Wooyoung lendítette a kezét és behúzott egyet Yeonjunnak, aki csak elhátrált Santól. Emiatt a két srác verekedni kezdett. San ijedten nézte a jelenetet. Yeonjun nem tudott nyerni. Wooyoung meglepően jó volt ebben. De San észrevette, hogy Yeonjun elővett egy bicskát. Amikor látta, hogy támadni akar vele odarohant és ellökte Yeonjunt, aki beverte fejét a falba, majd a földre esett. Wooyoung meglepődött a fiú cselekedetén. Jól esett neki, hogy megvédte. Wooyoung arra lett figyelmes, hogy San háta mögé rohant és ott bújt el. Utána visszafordult Yeonjunhoz, aki éppen felállni próbált. Akkor San ezért menekült hozzá.
~Hülye kis kurva!-kiáltotta el magát Yeonjun, miközben Sanra nézett. Ő ettől megugrott és ráfogott Wooyoung kezére, mivel közben valahogy mellé keveredett.
~Ne merj hozzáérni mégegyszer. Vagy legközelebb én állítok beléd egy bicskát.-Wooyoung szúros tekintettel figyelte az előtte álló fiút.
~Jól vagy?-hajolt San füléhez. Ő csak bólintott egyet. Wooyoung lenézett kezeikre, emiatt San is. Wooyoung is erősen megfogta a másik kezét. Ettől San arca felvett egy elég erős rózsaszínes színt. Wooyoung egy hatalmas mosollyal az arcán kihúzta Sant az öltözőből.
~Megsérültél?-méregeti San Wooyoungot. Ő csak megrázta fejét.
~Yeonjun elég nyomorék, ha verekedésről van szó.-nevetett Wooyoung. San csak elmosolyodott, emiatt aranyos gödröcskéi is megjelentek arcán. Wooyoung bárkit leölt volna, csak hogy ezt a mosolyt láthassa. Szó szerint ölt volna..
~Haza kísérlek.-indult el Wooyoung, emiatt San is. Még mindig fogták egymás kezét.
~Csak mutasd az utat.-fordult Wooyoung San felé, aki csak nevetett ezen a mondaton.

San egész út alatt csak beszélt. De Wooyoungot egyáltalán nem zavarta. Imádta San hangját, és ahogy szemei felcsillannak, miközben valami vidám emlékről mesél.
~És te Wooyoung? Neked van valami jó emléked?-fordul vidáman San Wooyoung felé. Ezen Wooyoung elgondolkozott. Nincs semmi, amit mesélni tudna. Vagyis.. semmi jó. Wooyoung mosolya eltűnt és csak üres tekintettel nézte a másikat. Nem tudott mit mondani, még csak megszólalni sem.
~Valami rosszat mondtam?-állt meg San. Wooyoung szomorúan a fiúra nézett.
~N-Nem..-rázta fejét.
~Csak van valami! Apukáddal nem jártatok apa-fia programra?-faggatta tovább San.
~Apa?-Wooyoung érezte, hogy könnyek gyűlnek szemeibe. De nem sírhat. Főleg nem San előtt. Lehunyta szemeit és vett egy nagy levegőt.
~Nekem nincs apám, San..-mondta nyugott hangon Wooyoung, majd újból a fiúra nézett.
~Elváltak a szüleid?-kérdezget tovább San.
~Mondhatni..-rántott vállat Wooyoung. San nem értett semmit és ez zavarta. De csak most ismerték meg egymást. Persze, hogy Wooyoung még zárkózott. San viszont nem, ő mindig is szeretett új embereket megismerni. Túlságosan is hamar bízott meg mindenkiben. Ezt persze volt, aki kihasználta. De Wooyoung más volt. Volt benne valami, ami megfogta Sant. Wooyoung is pont így érzett Sannal kapcsolatban. Valami megfogta őt. Meg akart nyílni a fiúnak, de túl gyáva volt hozzá. Közben újból elindultak, végül elértek San házához.
~Holnap találkozunk!-intett egyet Wooyoung.
~Wooyoung várj!-kiáltotta el magát San, ezzel arra kényszerítette Wooyoungot, hogy felé forduljon. San szorosan átölelte őt. Wooyoung sokkban volt. Nem igazán szokták ölelgetni. Sőt, utoljára édesanyja ölelte meg így. San közelsége melegséggel töltötte el Wooyoungot. Lassan ő is visszaölelte. Furcsa volt, de mégis jó. Wooyoung beleőrült ebbe a kettősségbe.
~Köszönöm..-suttogta San.
~Nincs mit megköszönni..-kuncog Wooyoung.
~Mostmár tényleg mennem kell. Szia San.-vált el Wooyoung, és elindult vissza. San is mondott egy szia félét, végül bement.
~Ugye tudod, hogy veszélyes az a játék, amit játszol.-jelenik meg Hongjoong Wooyoung mellett.
~Én nem játszom.-mondja rezzenéstelen arccal Wooyoung.
~San életveszélyben van. Szerinted, ha rájönnek, hogy közel áll hozzád.. mit fognak tenni?! Kinyírják!-teremti le Hongjoong a szótlan Wooyoungot.
~Nem, amíg én ott vagyok. Senki sem fog hozzáérni. Ne aggódj.-túr tincsei közé Wooyoung.
~Ne játssz Wooyoung! Itt egy ártatlan életről beszélünk. Ha tényleg szereted engedd el!-üt finoman Wooyoung vállába Hongjoong.
~Nem vagy az apám Hongjoong!-kiabál Wooyoung.
~Nem engedem magamhoz olyan közel.. hiába akarom. Tudom, hogy kockázatos.-nyugtatja magát. Hongjoong bólintott egyet.
~És mi van, ha szerelmes lesz beléd? Amire amúgy elég nagy esélyt látok.-Hongjoong kérdése után Wooyoung elgondolkozott.
~Akkor elmondom neki az igazat.-pillantott Wooyoung az idősebbre.
~Micsoda?! Normális vagy? Akkor még nagyobb bajban lesz.-most Hongjoong egy erősebbet ütött Wooyoung vállába, mintha ezzel akarná felébreszteni.
~Hyung! Hallgass meg! Ha megtudja, hogy valójában ki vagyok.. ki fog szeretni belőlem, nem gondolod? Vagy legalábbis megijed tőlem.-Wooyoung egy gyorsabb tempóra váltott, így Hongjoong is gyorsított, miközben bólogatott.
~Inkább hagyjuk! Menjünk edzeni..-nyitotta ki az épület ajtaját Wooyoung.