KILLER || WOOSAN (18+)

20

Wooyoung lassan kinyitotta pilláit. Az ablakon beszűrődő fény majdnem megvakította, de egy idő után hozzászokott. Valami nehezet érzett mellkasán, így lenézett. Egy kis fejet látott meg, szőke tincsekkel. Wooyoung egyből elmosolyodott, már csak a látványon is. San békésen aludt, gyengéden markolta a másik pólóját. Wooyoung csak jobban magára húzta Sant, és szorosabban karolta át derekát. Wooyoung hallgatni kezdte San szuszogását, figyelte szívének ritmusát. Ez olyan volt számára, mintha a mennyország lenne. Egy nyugalmas hely, ahol semmi rossz nem történhet.
~Ha ti ketten nem jöttök össze, én kiugrom az ablakon.-törte meg a csendet egy hang az ajtó felől. Wooyoung oldalra fordult, hogy Jonghot láthassa meg.
~Na gyerünk! Keltsd fel a szerelmed, mielőtt délig alszotok.-ezután óvatosan becsukta maga mögött az ajtót. Wooyoung és San újból csak ketten voltak, viszont San ébredezni kezdett. Lassan felült és megdörzsölte szemeit. Két kar fonódott dereka köré.
~Jó reggelt..-Wooyoung San vállára helyezte állát. Sant kirázta a hideg, amint meghallotta ezt a mély hangot. Arca pirossá vált, amint eszébe jutott a tegnap este.
~J-Jó reggelt..-sikerült megszólalnia végre. Wooyoung felállt az ágyról, aztán felkapta Sant is. A szőke srác száját elhagyta egy kisebb sikítás.
~W-Wooyoung!-ütött San a másik mellkasára. Wooyoung cipelni kezdte a másikat, egészen a fürdőbe. Ott letette a fiút.
~Most pedig zuhanyozni fogunk!-jelentette ki Wooyoung.
~Mármint együtt?!-csodálkozott San.
~Persze! Úgy gyorsabb.-rántott vállat Wooyoung.
~Van valami baj ezzel?-csak ezután vette észre, hogy San egész feje vörössé vált.
~Oh Sannie! Tudod, hogy semmi olyat nem tennék, amit te ne akarnál.-kuncogott halkan. San lassan bólintott egyet. Wooyoung rendkívül közel lépett hozzá. San felnézett a másikra és egy nagyot nyelt. Wooyoung egy óvatos puszit adott arcára.
~Nyugodj meg, nem történik semmi.-nyugtatta Wooyoung Sant. Lassan felhúzta az idősebbik pólóját, és leszedte róla. A földre dobta az anyagot, majd San szemeibe nézett. San félénken nyúlt Wooyoung felsőjéhez, de sikerült levennie róla. Wooyoung nem bírta tovább és a másik ajkaira hajolt. Gyengéden csókolta Sant, ezzel is nyugtatta őt. San szép lassan ellazult. Tudta, hogy Wooyoung vigyázni fog rá, de akkor is izgult. Tiszta volt mindkettőjüknek, hogy nem akarnak szexet. Még Wooyoung sem. Tudta, hogy túl elhamarkodott lenne. Azt pedig nem akarja, hogy később bármelyikőjük is megbánja. Azt akarta, hogy tökéletes legyen az első alkalmuk, ami biztos, hogy nem jön el olyan hamar. Számításba véve, hogy San milyen szégyenlős. Ezt Wooyoung egyből felfedezte, mivel levette a fiú nadrágját, aki rögtön el akarta magát takarni.
~San! Ne akarj elbújni.-nevetett halkan Wooyoung, majd ennyit suttogott:
~Gyönyörű vagy, Sannie..
Ettől a szőke fiú arca égni kezdett. Wooyoung diadalmasan mosolygott, és egy újabb puszit adott a fiúnak. Egy idő után mindkét fiúról lekerült minden egyes ruhadarab. Wooyoung behúzta a megszeppent fiút a kabinba, és megnyitotta a csapot. San még mindig szégyenlős volt egy csöppet, de próbálta ezt leküzdeni. Viszont az az ötlete, hogy valami másra koncentráljon, nem biztos, hogy bölcs döntés volt. Bámulni kezdte az előtte lévő fiút. Akaratán kívül is végigmérte őt. Izmos karjai és combjai voltak, látszott rajta, hogy egész életében edzett. Wooyoung észre sem vette San tekintetét, egészen addig, amíg felé nem fordult. Egy perverz vigyor ült ki arcára és közeledni kezdett az előtte álló felé. San pánikolva hátrált, de nem tudott menekülni. Megállította őt a kabin ajtaja. San háta neki ütközött. Wooyoung San álla alá fogott, látni akarta, ahogy pirosodik. Egy kis puszit adott az idősebb szájára.
~Inkább fürödjünk, Sannie. Ne folyjon fölöslegesen a víz.-Wooyoung szabadjára engedte a sokkolt fiút. San egy kis idő elteltével kapcsolt, így ő is lefürdött. Ezután mindketten felöltöztek. Wooyoung vizes hajjal ült az ágyán, mikor San kilépett a fürdőszobából. Pár pillanat erejéig bámulta a fiút, majd hirtelen megszólalt:
~Megszáríthatom a hajad?
Wooyoung abban a pillanatban felkapta a fejét. Csak vállat rántott. San odavitt egy hajszárítót, és bekapcsolta azt. Óvatosan beletúrt Wooyoung hajába, közben arra irányította a hajszárítót. Wooyoung egyből lehunyta szemeit. San olyan gyengéden ért hozzá, mint eddig még soha senki más, csakis egy ember. Beugrott neki édesanyja. San eléggé hasonlított rá. Persze a nemétől eltekintve. Mindketten kedvesek, aranyosak és nagyon segítőkészek. Nem mellesleg, Wooyoung mindkettőjüket gyönyörűnek találta, csak más módon. Igaz, az anyukája már nincs vele, de San igen. Ő segíthet neki megbékélni. Segíthet neki újból boldoggá válni. Wooyoung úgy érezte, hogy San egy menedék, ahol mindig csend és nyugalom van. Most is, ahogy San hozzáér, mindent megtenne azért, hogy ez örökké tartson. San lekapcsolta a hajszárítót. Wooyoung szája legörbült, és nyúlt San keze után. Visszaemelte fejéhez a fiú kezét.
~Folytasd még, kérlek..-hangja halk volt, de San így is értette. Elkezdett Wooyoung tincseivel játszani, ujjai köré csavart párat, vagy csak szimplán belesimított hajába. Wooyoung egy elégedett mosollyal hagyta. Ismét San csuklójára fogott, aztán egy csókot adott kézfejére. San meghökkent egy kicsit, de elképesztően aranyosnak találta ezt a pillanatot. Wooyoung összekulcsolta ujjaikat, kezeik tökéletesen illeszkedtek egymáshoz. Sanra emelte tekintetét.
~Indulhatunk az első randinkra, Sannie?