KILLER || WOOSAN (18+)

31

San ébredezni kezdett. Szomorúan konstatálta, hogy Wooyoung nem öleli őt. Viszont ahogy résnyire kinyitotta szemeit, meglátta, hogy Wooyoung a falnak dőlve ül az ágyon, könnyekkel áztatta arccal. Éppen akkor is egy kövér könnycsepp folyt végig a fiú arcán. San észrevette, hogy Wooyoung őt nézi egyfolytában, és csak sír. De azt Wooyoung nem is sejtette, hogy San ébren van. A szőke fiú először próbálta kitalálni magában, hogy mi lehet Wooyounggal. De egy idő után nem bírta tovább nézni, ahogy barátja teljesen összeomlik. Hirtelen kinyitotta szemeit, és egy gyors mozdulattal felült. Egyből karjaiba zárta a fiút, és csitítgatni kezdte. Wooyoung hezitálás nélkül hozzá bújt Sanhoz. Most mindennél jobban vágyott San ölelésére.
~Woo.. nincs semmi baj. Itt vagyok..-próbálta San nyugtatni a másikat.
~Mi történt? Miért sírsz?-San elvált Wooyoungtól, és kisöpört a fiú arcából pár rakoncátlan lila hajtincset. Wooyoung már csak szipogott, próbálta összeszedni magát.
~Én csak.. sajnálom, hogy belerángattalak ebbe az egészbe.-Wooyoung lehajtotta fejét. Egyszercsak San kezét érezte meg arca egyik oldalán. Egyből felemelte tekintetét. San arcán egy édes mosoly jelent meg. Előre hajolt, és egy puszit adott Wooyoung homlokára.
~Nincs mit sajnálnod..-ezután Wooyoung orrára adott egyet.
~Imádok veled lenni..-ezután az arcára.
~És nagyon szeretlek, Wooyoung.-legutoljára, pedig a megszeppent fiú szájára adott egyet. Wooyoung lehunyta szemeit, miközben egy szomorú mosoly került arcára.
~Én is nagyon szeretlek, Sannie.-Wooyoung hálásan nézett barátjára. San valahogy mindig tudja, hogy hogyan kell őt felvidítani.
~Mit szólnál ahhoz, ha felkelnénk és csinálnék neked valami reggeli félét?-ajánlotta fel San. Wooyoung egy mosoly kíséretében bólintott egyet.
~Hogy fogom én neked ezt mind visszaadni..-suttogta Wooyoung. Nagyon hálás volt Sannak. Fogalma sem volt, hogy mégis mi lenne vele nélküle. Lehet, hogy ez sablonos, de Wooyoung pontosan így érzett.
~Az nekem bőven elég, ha örökké mellettem maradsz.. az életünk végéig, és az után is..-San neki döntötte homlokát Wooyoung homlokának.
~Az nem lesz nehéz.-kuncogott Wooyoung. Hirtelen San a kisujját nyújtotta Wooyoung felé.
~Ígéred?-kérdezte San.
~Ígérem!-pecsételte meg az esküt Wooyoung. San elégedetten elmosolyodott.

Reggeli után San még visszafeküdt aludni. Valamiért álmos volt. Úgy gondolta, hogy a tegnap délutáni kis kaland miatt Wooyounggal. San tagadni sem tudta volna, hogy Wooyoung egy kicsit vad, ha szexről volt szó. Bár Sannak pont ez tetszett benne. Hiába tűnik San egy kis ártatlan fiúnak, nagyon bejött neki Wooyoung stílusa.
~Sannie!-szólította őt barátja. San csak morgott egyet. Egyik pillanatról a másikra valami nehéz esett Sanra. A fiú emiatt egy fájdalmas nyögés kíséretében kinyitotta szemeit. De nem azt látta, amire számított. Lila helyett, fekete színű tincseket pillantott meg.
~Woo?-szólalt meg bizonytalanul San. Wooyoung felemelte fejét, és lenézett a meglepődött fiúra.
~Remélem tetszik ez a fekete szín.-kacsintott egyet mondata végén. San egy óvatos mozdulattal beletúrt Wooyoung hajába. A mostmár fekete hajjal rendelkező srác, pedig egyből lehunyta szemeit. San érintése olyan gyengéd volt, hogy Wooyoung képes lett volna elolvadni tőle.
~Nagyon jól áll..-állapította meg San. Wooyoung elégedetten elmosolyodott.
~Örülök, hogy tetszik.-Wooyoung gyengéden megcsókolta Sant, aki örömmel viszonozta azt. Mindkét fiú leírhatatlanul boldog volt egymás mellett. Hiába szenvedtek azért, hogy most itt legyenek. Lehet, hogy pont emiatt a sok szenvedés miatt becsülik meg azt, ami most épp köztük van..