Öt kívánság [Jakehoon]

Első fejezet: Betegség

Már a történet elején szeretném leszögezni, hogy nem vagyok orvos, nincs közöm az egészségügyhöz, így előfordulhat, hogy valamit rosszul írok. Próbálok mindennek utánanézni, de előfordulhatnak tévedések. Emiatt előre is elnézést.

Jake szemszög:

Kijövök az orvosi rendelőből, s legjobb barátomhoz lépek. Wonnie aggódó tekintettel fürkész, mire mosolyt eröltetek arcomra. Nem akarom, hogy elkenődve lásson. Májzsugorodás. Kínzó egy betegség, melyből nincs kiút. Ha nem történik májátültetés, akkor nincs esély a túlélésre. Szüleim anyagi helyzete miatt a legjobb orvosok kezelnek, s tartják szinten a betegségem. Nem alkoholizmus, vagy hepatitis vírus által alakult ki betegségem, így fel kerülhettem egy olyan listára, mely által esélyem van májdonorra.

A probléma csak annyi, hogy a lista közepén vagyok. Konkrétan arra kell várnom, hogy valaki más meghaljon. A májbetegség kezdeti szakasza tünetmentes, majd megjelenik a fáradékonyság, levertség, hányinger, hasi fájdalom, fogyás. Orvosom pont most jelentette ki, hogy a betegség következő fázisába léptem. Erről nem akarok szólni a legjobb barátomnak, mert tudom, hogy csak idegeskedne. 

A tünetek most fognak súlyosabbá válni. A hasüregi folyadék felszaporodik. Erre a dokim írt vízhajtó gyógyszert, amit ki kell váltanom. Innentől számíthatok vérzésekre, ugyanis a vér feltorlódik a májkapu-vénában. Az éltető folyadéknak ezáltal olyan ereken kell áthaladnia, ahol eddig csak kisebb mennyiség volt fellelhető. Ez okozza az erek tágulását, s sérülékenységét.

Két nagy félelmem van a betegséggel kapcsolatban. Egyik a tudatvesztés, mely előbb vagy utóbb, de be fog következni. A felhalmozódott méreganyagok megváltoztatják a tudatállapotot. Ez alvásproblémát, koncentrációhiányt, feledékenységet, esetlegesen kómát okozhat. Félek, hogy egy nap a saját családomat sem ismerem majd fel, s egy teher leszek a számukra.

Másik félelmem pedig, hogy a saját véremben fogok megfulladni. Ennél a betegségnél nem ritka halál az, amikor a nyelőcsőben található kitágult erek elpattannak, ezzel megfullasztva az embert. Nem akarok ilyen véget érni. 
- Mit mondott? - érdeklődik legjobb barátom, s orvosi dossziémra pillant. Mellé lépve fogom meg kezét, mely már egy megszokott dolog közöttünk. Szerencsére Jungwon párja, Jay nem egy féltékenykedő típus.

Jay mindig is jól kijött velem. Néha a bátyámként viselkedik, amiért nagyon hálás vagyok. Sosem próbálta eltaszítani tőlem Wont, sőt, néha ő maga is elkísér a vizsgálataimra. Nem drámázik, nem hisztizik, amiért Jungwon minden nap lóg velem. Ha a legjobb barátommal akar lenni, akkor ő is csatlakozik köreinkbe. Persze van együtt töltött, romantikus idejük is, amikor igyekszek nem zavarni őket. 

Nem tudnám elképzelni az életemet a barátaim nélkül, pedig nekik el kellesz nélkülem. Lehet hogy napok, hetek, hónapok múlva már csak egy emlék leszek a számukra. Egy elvesztett barát, aki minden egyes helyzetben mellettük állt. Tudom, hogy nehéz lesz feldolgozniuk a halálhíremet, különösen Sunoonak és Jungwonnak. 
- Nem romlott az állapotom - hazudok végül. Addig akarom megkímélni Wont, ameddig csak tehetem. - Lemegyünk a büfébe? 
- Ühüm - biccent Jungwon, s irányt változtat.

Ha valamit Ő és én is szeretünk a kórházakban, az a büfés szendvics. A főtt kaja már nem feltétlenül a legjobb, de a hideg ételek nagyon ízletesek. Hamar elérünk a kívánt helyig, ahol beállunk egy magas, kapucnis srác mögé, aki láthatóan a melegszendvicse elkészülésére vár. 
- Majd mutasd meg a leleteidet - szólal meg legjobb barátom. Aggódva harapok alsó ajkamba. Nem tudná hagyni egyszer az életben, hogy megkíméljem Őt? 
- Miért? Mondom, hogy minden ugyan olyan - próbálom menteni a menthetőt. Tudom, hogy az orvosom mindent leírt a papírokra. 

Jungwon pedig már vagy százszor olvasott a neten a betegségemről, így minden szó jelentésével tisztában van. Tudja a betegség lefolyását. Ha elolvassa, akkor tudni fogja, hogy immár közeleg a vég. Már nem beszélhetünk évekről, még egyről sem. 
- Még a laboreredményeidben is mindig van eltérés, Jake. Nem vagyok totál idióta. Tudod, hogy a betegséged minden pontjáról tudni akarok, még ha fáj is - magyarázza, mire újra rámtör a meghatódottság érzete. Fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki ezt a fiút. 
- Miféle betegség, Jake? - hallok meg egy igen ismerős hangot magam mellől.