Huszadik fejezet: Donor?

191 32 13
                                    


Jake szemszög:

Vidáman mosolyogva nézek Jungwonra, ki kórtermemben már pizsamában vár rám. Még a tükrözés, és az azt követő orvossal való beszélgetés sem vette el a kedvem. Sőt, talán még fel is töltött egy kicsivel több pozitívummal. Van mit mesélnem legjobb barátomnak. A tolókocsiból kiszállok, s átülök a saját ágyamra. Akármikor visznek vizsgálatra, mindig tolókocsiban tolnak. Az itt dolgozó ápoló kimegy, én pedig izgatottan fordulok Wonnie felé. 

Mutató- és középsőujjamat kinyújtva, a többit pedig behajtva formálok egy "kettest". Won értetlenkedve kezdi ráncolni szemöldökét, majd kérdő tekintetével megjutalmaz engem. 
- Két jó hírem is van - kezdek bele. - Sunghoon elvitt jégkorizni. Minden nagyooon - nyújtom el a szót -, jó volt. Teljesen gyengéden bánt velem, és mindig elkapott, ha majdnem elestem. Túl cukin és törődön viselkedett, a végén pedig megcsókolt - pirulok el, visszaemlékezve arra a pár pillanatra. 

Te jó ég, milyen gáz lehettem! Igazából az első csókomnak számít, ha nem vesszük figyelembe azt, ami egy osztálykiránduláson történt. Jelenlegi osztályommal mentünk a hegyekbe, és miután a tanárok lefeküdtek, mindenki egy helyre tömörült. Elkezdtünk felelsz vagy merszet játszani, de egy felnőtt kártyapaklival. Mindenféle feladatokat fel lehetett húzni, erotikus tánc, öltánc, vetkőzés, megenni a másik csupasz testéről a tejszínhabot és gyümölcsöt. 

Én szerencsére a mersz pakliból lazábbat húztam. A kártyán az állt, hogy "csókold meg a melletted ülőt". Még nagyon új voltam, és akkoriban csak egy embert hívtam a barátomnak, akivel pedig mindig együtt voltunk. Nem csoda tehát, hogy pont Ő ült mellettem. A Jungwonnal való csók furcsa volt és rövid, pár fél percig el kellett tartania a többiek mellett. Mondhatnám, hogy nem élveztem, de akkor hazudnék. Jól láthatóan Ő valamivel tapasztaltabb volt, így ő irányított. Hát, akkor eléggé zavarba jöttünk, később viszont megbeszéltük, hogy elfelejtjük az egészet. Ezidáig nem is nagyon jutott eszembe az az eset, de tagadhatatlanul jó volt. Talán ha nem létezne Sunghoon, és nem tartanám az egyik közeli barátomnak Jayt, akkor bepróbálkoztam volna Jungwonnál.  

Viszont Jay és Jungwon együtt vannak, és Jay sokkal boldogabbá tudja tenni Jungwont. Na meg nem vagyok szerelmes a legjobb barátomba, sokkal inkább Hoonba. 
- Akkor összejöttetek? - következtet Jungwon, mire elhúzom ajkaim. 
- Nem hiszem - rázom meg fejem. - Én randiként tekintek a maira, de lehet, hogy Őt csak elragadta a hév. Majd rákérdezek - vonok vállat. Hoon és én kiskorunk óta ismerjük egymást, így nem félek rákérdezni a tetteire. 

Fáradtan dőlök le úgy, hogy fejem legjobb barátom combjain legyenek. Jó volt a mai nap, de teljesen kimerültem. Azt hiszem, kezdek leépülni. Jungwon ujjait egyből hajtincseim közé vezeti, és elkezd játszadozni azokkal. Behunyt szemekkel élvezem tettét, miközben próbálom összeszedni gondolataimat. Most jön az a hír, aminek Ő fog örülni igazán.
- Lehet kapok májdonort - kezdek bele, Won ujjai pedig lefagynak egy pillanatra. 

Pilláim kinyitva nézek fel rá, így szembe találom magam meglepett, reménykedő íriszeivel. Jungwon túlságosan is jó barát a számomra. Ő az a személy, aki az egész világot megérdemelné. 
- Van egy huszonhét éves srác a Szöuli börtönben. Van egy öt éves kislánya, akinek rosszindulatú vastagbéldaganata van. Ennél a betegségnél nagyon kevés esély van a túlélésre, és a három leggyorsabb lefolyásúdaganatok közé tartozik - magyarázok, és felülök, hogy Jungwonra nézhessek. - Amerikában van egy olyan kórház, ami csak daganatos gyerekeket fogad, újfajta gyógyítási eljárást használnak, és nagyon jók a túlélési esélyeik. Viszont nagyon magas árakkal dolgoznak az új technológia miatt, ezt pedig nem tudják biztosítani. Az apa életfogytiglant kapott három évvel ezelőtt, mert megölte a saját szüleit. Rossz a szíve, csak szívdonorral tudnák meggyógyítani, de azt nem kaphat a börtön miatt. Nem volt semmiféle szenvedélybetegsége, a szülei gyilkolásán kívül tisztességesen élt. Az én orvosom az Ő lányának az orvosa, és elhatározta, hogy eladja az összes szervét, amit oda tudnak adni másnak. Egy szervért egy év ellátási költséget kérnek abban a kórházban, ami magába foglalja az összes gyógyszer költségvetését is - magyarázok. - Viszont... Nem akarok egy bűnözőtől szervet - vallom be aggályaim.

Sajnálom a kislányt, de a szüleim szerv nélkül is magukra vállalnák a költségeket. Szeretnek adományozni, hisz amióta az eszemet tudom, mindig támogatnak gyerekekkel foglalkozó segélyszervezeteket. Én viszont nem akarok olyan embertől májat, aki már két embert is meggyilkolt. 
- Jake, ne hülyéskedj! - könnyezik be Wonnie. - El kell fogadnod az ajánlatot! Ha ígyis-úgyis meghal, akkor legalább lesz esélye néhány ember megmentésére. Lehet, hogy rossz ember, de legalább most próbál segíteni másokon. Jakey, kérlek! - esik kétségbe, s szorosan megölel engem. - Nem akarlak elveszíteni, szóval könyörgöm! Fogadd el azt a donort! 

Öt kívánság [Jakehoon]Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin