Épphogy, az iroda küszöbét átléptem, fegyver dörrenést lehetett hallani, nem sokkal utána éles fájdalmat éreztem a hasamban. Olyan gyorsan történt minden, nem tudtam reagálni sem. A kezemet oda tapasztottam, a golyó ütötte sebre de még így is, elég sok vér szivárgott. Megnézni sem tudtam hogy, honnan jöhetett vagy, esetleg ki adhatta le a lövést. A látásom kezdett elhomályosodni, a lábaim se bírták már, a térdeim hangos koppanással értek földet. Csak egy magas alakot láttam közeledni, de még túl messze volt ahhoz hogy, felismerjem hogy, tudjam ki az. Mire odaért mellém, addigra én már a földön feküdtem. De akkor már tudtam. Tudtam, ki Ő.
Tengerkék szemei, melyek egykor oly, hidegséggel tekintettek vissza rám, most aggodalmat véltem felfedezni bennük.
-Hé, Katherine!-szólt hozzám,mikor már a fejem az ölében volt. A szemhéjaim egyre nehezebbek lettek.-Katherine, ne merd nekem lecsukni a szemed! Maradj ébren! Hallasz?-kérdezte.
De tudtam. Én tudtam hogy, nem fog sikerülni. A hasamból még mindig szivárgott a vér, és én egyre gyengébb voltam. Ezt ő is észre vette, kezét a sebre szorította. Fájdalmasan nyögtem fel. Az erőm egyre inkább kezdett elszállni, de azért muszáj voltam megkérdezni.
-Semmi "ezt tartogasd későbbre" vagy "alattam jobban hangozna" beszólások?-szemei elkerekedtek,majd halkan felnevetett.
Én már nem tudtam vele együtt nevetni,a fájdalomtól amely még mindig ott volt a hasamban, amit a belém fúródott golyó okozott. És még az sem segített valami sokat a fájdalmamon hogy, ez az idióta valószínűleg az összes erejét beleadta abba hogy ne vérezzek el a karjai között. Így csak egy halovány mosolyra futotta tőlem. Egyre laposabbakat pislogtam, míg végül csak azokra a tengerkék szemekre emlékszem csak, melyek egyre nagyobb aggodalommal figyelték az arcom.
आप पढ़ रहे हैं
In The Devil's Hand
रोमांसMi történik akkor ha két domináns személyiség egy helyen van? Legyen annyi elég hogy hatalmas katasztrófa. -Nem! -Jaj nemár Kath, nem az ördögnek adod el a lelked. -Te maga vagy az ördög. -Akkor add el nekem a lelked.
