Only Love Can Hurt Like This // Bucky Barnes // Befejezett

12

VI.
EGYRE JOBBAN

A napok csak úgy pörögtek. Már hetek teltek el a Hydrás eset óta, és a drága Lillien Carter egyre jobban volt, hála Bucky Barnesnak és a két lánynak, Natashanak és Wandának, akik ez alatt a pár hét alatt nagyon jóba lettek Lilliennel. Habár Buckyt nem szárnyalták túl, de már bennük is megbízott a lány. Egyre jobb volt a hangulat a toronyban. Lillien egyre jobban oldódott fel a kis közösségben. Buckyval pedig minden nappal egyre közelebb kerültek egymáshoz. Habár Lillien még egyikükkel sem osztotta meg mi történt vele a Hydránál, mindenki tudta, hogy ehhez még idő kell a lánynak.

Lili éppen a lányokkal gyakorolt az edzőteremben, mert az utóbbi időben ezt nagyon elhanyagolta, s igaz, hogy hetek óta nem harcolt, de még így se tudták őt legyőzni a lányok.

Lillien pov.:

Natasha és Wanda nagyon jó harcosok. Élveztem velük a ma esti kis bunyózást. Attól függetlenül, hogy nem tudtak legyőzni eléggé alaposan kifárasztottak.
-Ez nem ér..-lihegi Nat.-Téged a legjobb ügynökök képeztek ki...-ált meg mondata közben újabb adag levegőért küszködve. Vicces látvány volt.-...ráadásul Bucky is mondta, hogy régebben is a legjobb voltál. Szóval. Ez.- egyenesedett ki és mutatott körbe ujjával-Nem ér!-wanda és én is csak nevettünk a lányon. Hibetetlen, hogy nem bírja feladni. Röbbek között ezt is nagyon imádom benne.
-Na jól van. Majd egyszer hagyom magam-nevettem, majd kimásztam a ringből.-Most pedig, ha nem haragszotok, akkor megyek.-vettem fel a kulacsom és az ajtó felé indultam.
-Ohoho...Bizony, Bucky már biztos vár rád!-húzta perverz mosolyra a száját Nat, Wanda pedig csak kacsintott, mire a fejem rájza és nevetve, hagytam ott a kacagó társaságot. Utam azonnal a szobámba vezetett, hogy le tudjam mosni magamról az izzadságot. Elővéve a szekrényemből egy rövidnadrágot és egy nagy pólót, amit még Buckytól loptam el, mikor a szobájában aludtam. Nos igen. A rémálmaim még gyakran visszatérnek, de ezeken kívül jól vagyok. Azthiszem.

A fürdőbe benyitva, magamra is zártam az ajtót, hogy békésen lemossam magamat. Mikor már teljesen vizes voltam vettem észre 2 dolgot. Először is, elfogyott a vaníliás tusfürdőm, másodszor, nem hoztam be a pizsamám. Sóhajtva próbáltam a kádból elérni a bontatlan kencémet, mikor is megcsúsztam.
-Ááucsh-kiáltottam el magam fájdalmamba. Kintről hatalmas trappolas hallatszott, majd valaki dörömbölni kezdett az ajtón.
-Lillien jól vagy?-hallottam meg Bucky aggódó hangját.
-Persze, csak...... megcsúsztam.-láttam ahogy nyomja lefele a kilincset, így egy picit bepánikoltam.-Nehogy begyere!-a kilincset ennek ellenére is tovább nyomta lefelé.-Bucky pucér vagyok!!-kiáltottam ki a férfinek, aki nagyon jól szórakozhatott az ajtó másik oldalán.
-És ez engem meg kéne állítania?-kérdezte, majd teljesen lenyomta a kilincset. Becsuktam szóval...
-Nem, majd az ajtó!-kuncogtam, mire csak Bucky ideges sóhajtása volt a rekació. Gyorsan lefürödve töröltem meg egész testem, majd a törölközőt magam köré tekerve nyitottam ki óvatosan az ajtót. Bucky nem volt sehol, így bátran indultam el megkeresni, hogy hol is hagyhattam a pizsamám. Kettőt fordultam tengelyem körül, mikor is megtaláltam....Buck kezében....
-Kérem.-nyujtottam kezeim a férfi félé, de az ahelyett, hogy ide adta volna megfogott és ráültetett a komódra. Csak egy kis sikkantásra jutotta tőlem, főleg amikor pucér bőröm érintkezett a bútor hideg felületével. Kezeimet reflex szerűen Bucky mellkasára raktam.
-Hol ütötted meg magad?-nézett szemeimbe. Amitől még inkább zavarba jöttem. Eleve a tény is, hogy csak egy szál törülközőben ülök előtte, már is a halálba kergette a szivem, nem még az, amilyen tekintettel nézett rám. Mintha csak egy kis egér lennék a nagy oroszlán karmai között.
-Cs..csak az oldalamat, de nem fáj annyira..-teljesen rabul ejtett a tenger kék szemeivel, nem tudtam elnézni róla egy másodpercre sem.
-Hmm..-hümöggött, majd megéreztem egyik kezét, ahogy oldalamra csúszik, és úgy ránt magához. Ajkaink épp hogy súrolták egymást, míg meleg levegője megcsapta nedves ajkaim.-éreztem hogy a törülköző meglazul testem körül, amihez oda kaptam egyik kezem, hogy megakadályozzam a leesését. Bucky viszont ezt az alkalmat választotta, hogy durván ráraboljon ajkaimra. Kezeim önkéntelenül csavarodtak nyaka köré, így törülközöm lecsúszott felső testemtől, és az ölemben állt meg.

A csókcsata közben még közelebb húzott magához, így melleim egyenesen mellkasához nyomódtak, ami belőlem egy jóleső halk sóhajt csalt ki. Bucky belemosolygott a csókba, majd csípőmnél fogva közelebb húzott öléhez, ahol megéreztem nadrágjában keményedő férfiasságát lábaim között. Erre már nem csak én nyögtem fel, hanem az ő száját is elhagyta egy férfias morranas. Kezeimmel belemartam hajába, hogy levezethessem a bennem lévő feszültséget, de természetesen Buck nem állt le ennyinél. Kezeit lejjebb vezette csípőmről fenekemre, amibe bele is markolt majd azt kezdte gyurmázgatni. Ajkaimtól elválva tért rá nyakamra, ami újabb apró nyüszörgéseket váltott ki belőlem... Talán ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy ennek nem lesz így jó vége. Nem arról van szó, hogy nem akarnám, vagy ilyesmi, de nem vagyok biztos benne, hogy készen állok erre.
Bizonytalanságomat észrevette Bucky is, mire megállt mozdulataiban.
-Én..én ne haragudj...-hajtottam le a fejem. Nem tudtam a szemébe nézni. Szégyeltem magam, hogy felizgattam és most pedig csak úgy itt hagyom. Állam alatt megéreztem kezét, ahogy kényszerít, hogy nézzek szemeibe.
-Semmi baj Hercegnő.-simította meg hüvelykujjával arcom.-Rád bármeddig várok.-nyomott egy apró csókot a lány ajkaira.-Ne haragudj, hogy itt hagylak, de valamit el kell intéznem.-biccentett egy apró öle felé, mire elpirultam. Jézusom ezt én váltottam ki belőle? Törülközömet újra felvéve takartam el testem, míg figyeltem, ahogy Bucky eltűnik a fűrdőmben hatalmas dudorral nadrágjában. Égett az arcom. Borzalmasan zavarban voltam, de erre még egy lapáttal rátett, hogy meghallottam Buck apró sóhajait a vizzel egybemosva az ajtó mögül és azt, ahogyan a nevem nyögve elégíti ki magát. Talán így már egy picit megbántam, hogy leállítottam...
Aaa ne gondolj ilyenekte Lili...ráztam meg fejem, majd leszenvedve magam a komódról vettem fel a földre ledobott pizsamám.

Borzalmasan szomjas lettem, így gyorsan felöltözve mentem azonnal a konyhába.
Egy poharat levéve a szekrényből engedtem meg gyorsan hideg vizzel, amit nagy mohón inni keztdem.... Had ne mondjam, de félrenyeltem. Köhögve fordultam meg, és a hátam mögött Wandát és Natet véltem felfedezni egy mindent tudó mosollyal.
-Egy szót se merjetek szólni!-mutattam feléjük fenyegetően ujjammal két köhöges közt.
-Mi tuti nem anyukám. Te teszed le ide szépen a segged és kezdesz csiripelni.-szórakozott rajtam Wanda. Ennek ellenére is leültem köreikbe és kezdtem el kibeszélni az egész estét töviről-hegyire.
-Szóval akkor nem feküdtetek le, csak majdnem...-fogalta össze tömören az egesz sztorit Nat.-de miért nem?-csak sóhajtottam. A mai világba az gáz, ha egy 16 éves még szűz... Na és mivan egy 87 évessel? Oké ez igy nagyon betegen hangzott.
-Háth...nem álltam készen?-ettől gázabb valaszt sem préselhettem ki volna magamból. Kérek egy tapsot.
-Te még szűz vagy?-nézett nagyot Wanda.
-Ne nézz rám így! 19 évesen ásott ki a Hydra! Egyszerűen lehetetlen, hogy legyen bármilyen nemi életem!-láttam rajtuk, hogy jogosnak tartják a kiakadásom, így nem is csipkelődtek vele.
-Szerintem...-vigyorodott el Nat izgatottan.-Most van itt az ideje, hogy elmennyünk vásárolni néhány aranyos kis fehérneműt.-Wanda csak elismerően bólogatott, míg én csak a fejemet fogtam. Mi lesz így ebből....
-Készülj szívem, holnap korán reggel indulunk!-toltak a szobám irányába a lányok, ahova sóhajtva indultam meg.-6-kor itt akarlak látni teljesen puccba vágva!-integettek nekem a lányok. Borzalmasak...kuncogtam magamba.

A szobámba benyitva már Bucky az ágyamon feküdt és nagyban TV-zett. Mellé bújva karolt át egyik karjával, míg én mellkasára hajtottam fejem. Még egy darabig nézte a TV-t, de utánna inkább kikapcsolta és felém fordulva karolt át mindkét karjával, egy csókot nyomva hajamba.
-Hol kóboróltál?-kérdezte mire csak elkoncogtam magam.
-A konyhába...megszomjaztam. -csak hümmögött egyet mindent tudóan és éreztem, ahogy mosolyog.-Nat és Wanda el akar vinni holnap vásárolni.-mivel fejem a mellkasába volt fúrva, így éreztem, ahogy egy picit megakad benne a levegő. Felnézve rá egy aggódó szempár nézett vissza rám. Tudtam, hogy félt, amit meg is értek, de ő is nagyon jól tudja, hogy jó harcos vagyok, plusz Nat és Wanda is ott lesz, így nem akadékoskodott, csak magához szorított.
-Én nem mehetek?-cirógatta vállam, mire elmosolydtam.
-Szeretnél több órán keresztül 3 lánnyal járkálni ruhaboltról ruhaboltra?-tettem fel a kérdést, mire csak elhúzta a száját. Nevetnem kellett reakcióján, hisz olyan kis gyerekes volt. Egy csókot nyomtam mellkasára, mire megborzongott. Tetszett a reakció amit kiváltottam belőle, így bátorkodtam mèg megismételni párszor, mire a férfi felettem felmorrant.
-Ha nem szeretnél egy ugyan olyan szituációt mint az előző, akkor ezt most befejezed hercegnő.-a hangja mélyebben csengett, ami kurvára szexy volt, de nem feszegettem a határaim, inkább csak megpróbáltam elaludni, hisz holnap korán kell kelnem, és legalább 4-5 óra ruha vadászat vár ránk. Bár... Ahogy Natashat ismerem, több időt fogunk mi a fehérnemű boltban eltölteni, mint bárhol máshol...