Ne érints [BEFEJEZETT]

7

Péntek reggel van, és 5 perccel az ébresztő előtt, a telefonom pittyegésére keltem. Nagy nehezen ki tapogatom hogy hol az eszköz, majd hunyorogva, de elolvasom Tae üzenetét, miszerint majd csak hétfőn látjuk egymást, ugyanis Yoongi szüleihez utaznak a hétvégére. Lágy mosoly kerül fel kómás fejemre. De szuper... Örülök nekik, ez egy nagy lépés a kapcsolatukban. Aztán abban a pillanatban le is fagy arcomról a mosoly, ugyanis egy telefonszámot is küldött. "Ha bármi baj van Dr Jungkook szolgálatodra áll biztosan😉"

Napközben csak Nam-ékkal találkoztam, meg persze a feketével. Ám sajnos az utolsó előadásról ki kellett mennem, ugyanis hirtelen erős hányinger kapott el. Miután megmostam az arcom, és az inger is elmúlt haza siettem, és rögtön az ágyba feküdtem. Másnap hőemelkedésre keltem, így egy hideg zuhany után bevettem egy lázcsillapítót. Egész nap próbáltam fent lenni, de sajnos csak jobban belázasodtam, és elnyomott az álom.

Na most ezzel csak annyi a baj, hogy délután 3 körül aludtam el, és most ha jól látom akkor negyed 10 van. Szuper. Szaporán veszem a levegőt, és lerugom magamról a takarót, ugyanis érzem hogy izzadok. Viszont mikor lekerül rólam az anyag, rögtön kiráz a hideg. Baszki tehát valószínűleg még mindig lázas vagyok.
Mivel nem tudtam kitől segítséget kérni, így megbeszéltem magammal hogy összeszedem magam, és egy pár perc múlva szedek be lázcsillapítót, meg lefürdök. Na ja, ez sem jött össze. Bealudtam 1 órára, és negyed 11 körül ébredtem fel. Nem lesz ez így jó.
Kezembe vettem a telefonom, és Jungkook számát nézegettem. Jó ötlet? Ah leszarom, nem akarok meghalni. Rányomok a hívásra, majd egy pár kicsöngés után fel is vette.

"Halo itt Jungkook"

-Szia.. -nyögöm ki halkan, ekkor realizálom hogy torkom is oda van.

"Jimin? "

-Aha, Jungkook eljönnél hozzám? Nem érzem jól magam és egyedül vagyok. -suttogom a végét.

"Jesszus, persze hogy jövök. Azonnal indulok, 10 perc és ott vagyok"

Jungkook szemszöge

Szerintem nem mostanában hajtottam ilyen gyorsan. De mit tehet az ember ha a kiszemeltjéről van szó?

Le pakoltam Jimin háza előtt, majd bementem. Még az ajtót sem zárta be...

-Jimin! Merre vagy? -végig nyitom az összes ajtót, majd felmegyek a lépcsőn. Benyitok az első ajtón és ott találom Őt. -Baszki! -szisszenek fel halkan és azonnal homlokára rakom tenyerem. Vajon ha magánál lenne mit szólna? Tűz forró a feje. Husos ajkai elvannak nyílva egymástól, mellkasa szaporán emelkedik és süllyed. Mit kaphatott el? Nyitva van egy ajtó, ami szobájából egyenesen egy fürdőbe vezet. Keresek egy edényt és engedek bele langyos vizet, majd valami rongy szerűt kezdek keresni, de semmit nem találok. Végül leszaladok a konyhába, és pár darab konyha ruhával térek vissza.
Óvatosan felültetem, és hátánál megtartom. Olyan közel van az arcunk. Rövid ideig gyönyörködöm a láztól kipirult arcában, majd elkezdem lehúzni róla a pólót. Fedelten felsőteste tárul elém. Lassan engedem vissza a párnára, és belemártom a vízbe az anyag darabot. Kicsavarom, és elkezdem át törölni vele nyakát, karjait, mellkasát, és enyhén kockás hasát is. Hogy lehet valaki ennyire tökéletes? És miért kell most szenvednie?

Miután többször is át töröltem felsőtestét, és lábait is, arrébb raktam a tálat, és egy vékonyabb pléddel takartam be. Kerestem lázcsillapítót, majd töltöttem neki 1 pohár vizet, és mellé ülve kezdtem keltegetni.

-Jimin, hahó. Ébrejd. -suttogtam- Jimin kérlek vedd be ezt, és aztán aludhatsz tovább. -nem nyitotta ki szemeit, de bólogatott, így ismét hátánál megtartva ültettem fel, és raktam fele szájába a pirulát. Oda tartottam a poharat is, és miután pár korttyal lenyelte, vissza raktam volna a párnára, de ő vállamra dőlt. Mozdulatlanná dermedtem, és majdnem felsikítottam örömömben. Huh, nyugalom. Nagy nehezen az éjjeli szekrényre raktam a poharat, majd hogy neki kényelmesebb legyen, fejét nyakamba helyeztem. Annyira meleg a bőre.. Aggódom. Remélem reggelre jobban lesz.

Halkan szuszog a nyakamba, és ez valamiért baromi nyugtató hatással van rám. Érzem hogy elfogok aludni. Ezért vissza fektettem, és bezártam a bejárati ajtót, majd vissza batyogtam a szobájába. Levettem a pulcsim, és befeküdtem mellé. Remélem nem fog ezért haragudni, de hát ő kérte a segítségem, és hát ha már itt vagyok, akkor nem a kanapén fogok aludni. Magamhoz öleltem gyenge testét, és hagytam hogy a mellkasomba szuszogjon.

Reggel arra keltem hogy zsibbad az egész testem, majd mikor kinyitottam szemeim, láttam hogy Jimin egész testtel rajtam pihen. Így maradtam még egy kicsit, és kiélveztem a pillanatot, hisz ha majd meggyógyul, akkor valószínűleg újra tartani fogja a távolságot.
Óvatosan legördítettem magamról gyenge testét, és jól betakartam.

Egy fél óra múlva, egy bögre meleg teával, és egy tányér tojás rántottával a kezemben mentem fel. Belöktem az ajtót, és leraktam mindent az éjjeli szekrényre. Leültem Jimin mellé az ágyra, és elsöpörtem arcából pár tincsét. Annyira szép. Már az első pillanatban megvett. Le sem tagadhatnám hogy szeretem. De annyira furcsa ez nekem, nem tudom hogyan is kéne viselkednem, vagy mit szabad és mit nem. Soha nem éreztem még ilyet.

-Jimin. Jó reggelt. Egyél pár falatot, és hagylak tovább aludni. -simogattam fejét. Remélem nem fog kiakadni. A szőkeség elkezdett nyüszögni, és forgolódni, egészen addig, míg ki nem nyitotta szemeit. -Jó reggelt. Remélem nem haragszol mert itt aludtam. Csak tegnap nagyon rossz állapotban voltál, nem mertelek itt hagyni.

-Semmi.. -sóhajt egy nagyot- baj. -vissza hunyja szemeit, és oldalára fordul.

-Egyél egy kicsit és hagylak. Még teát is csináltam. -lassan felül, és beletúr hajába, majd a bögréért nyúl. Belekortyol, és hümmőg egyet. Rá mosolygok, és nézem ahogy megissza az egészet.

-Köszönöm Jungkook. Ha nem jössz akkor lehet nagy bajban lennék most. -mondja rekedt hanggal.

-Nincs mit. Jimin el kell mondanom valamit. -csak ne borulj ki, csak ne borulj ki- Tegnap muszáj volt hozzád érjek. Le kellett vinni a lázadat, és te magad is bújtál hozzám. -megfagy egy pillanatra, és látom hogy gondolkozik.

-Nem csináltál semmit ugye? -ezt hogy érti? Komolyan kinézne bármi ilyet belőlem?

-Dehogy. Csak átöleltelek. Ennyi. -bólogat. -Beszélnünk kellene a tegnap történtekről is. Nem úgy értettem Jimin.

-Oké. -dob egy kicsit sem őszinte mosolyt. Mit bánsz Jimin? Azt hogy nem tettem semmit, vagy azt hogy nem gondoltam komolyan?

-Egyél, majd visszajövök a tányérért. -felállok, és kimegyek az ajtón.

Miután megbizonyosodtam arról hogy Jimin mindent megevett, elmosogattam, mértem egy lázat neki és mivel még mindig volt egy kis hőemelkedése, így adtam neki egy lázcsillapítót. Lelkére kötöttem, hogyha ismét lázas lesz, vagy bármi baj van, akkor hívjon. Majd elmentem. Úgy éreztem nem kívánt személy vagyok.

Sajnálom az 1 hét kimaradást, csak kerek 1 hétig otthon nyomtam az ágyat betegség miatt🤧
Remélem tetszett a rész, várlak vissza a következőre🥰