5.fejezet

2.5K 60 0
                                    

Elérkezett az este. Lezuhanyoztam, hajat mostam és megszárítottam majd kivasaltam, és azon tanakodtam, hogy mit vegyek fel. Végül a fekete farmerem mellet döntöttem, egy piros haspólóval és a fehér nike cipőmmel. A fekete hátizsákomba raktam a mobilomat és a pénztárcámat és mellé raktam még egy fehér pulcsit is, ha esetleg este annyira lehűlne az idő, mint tegnap. Felraktam egy kis alapozót, szempilla spirált és egy piros rúzst, majd útra készen voltam. Már csak arra vártam, hogy Reed szóljon mikor mehetünk.
Kopogtatnak az ajtómon. – Gyere, bújj be. – kinyílik az ajtó és nem az lép be rajta, akire számítottam, hanem anya.
-Hova készülődsz?
-Nem mindegy?
-Mia rendesen kérdeztem valamit. Rendes választ várok el! Kiskorú vagy én vagyok érted a felelős. Tudnom kell mikor, hol vagy és kivel megértetted?
-Eddig nem túlságosan érdekeltek, légyszi ezután is legyen már úgy. – dobtam oda egy mosolyt.
-Amelia fejezd be!
-És ha nem? Megint megütsz?
-Mia azt annyira sajnálom én nem.. – nem tudta befejezni, mert belépett Reed a szobába, elállt a lélegzetem amikor megláttam. Fekete szaggatott farmert viselt és egy fekete inget, aminek az ujja fel volt gyűrve és a felső két gomb ki volt gombolva így kicsit rá lehetett látni a mellkasára.
-Zavarok? Visszajövök később.
-Dehogy zavarsz, éppen befejeztük anyával a társalgást. – szúrós szemmel néztem anyára, csak hogy meg ne szólaljon és folytassa a kis mondókáját. – Indulhatunk? – kérdeztem mosolyogva Reedtől.
-Igen, készen vagyok.
-Hova mentek? – kérdezi Reedet anya.
-Meg mondtam neked, hogy legyen inkább mindegy ahogyan eddig is az volt. – válaszoltam Reed helyett és tuszkoltam ki a szobából.
Elindultunk a lépcsőn, de anya nem hagyott nyugton nekünk és követett minek. Daniel Ethan és Lily a nappaliban néztek valamit a tévében.
-Daniel, édesem. Megkérdeznéd a fiadat és a lányomat, hogy még is hova mennek? Nekem nem hajlandók válaszolni. – mondja anya Danielnek.
-Reed, válaszolj Patricianak ha kérdez. – parancsol Reedre az apja.
-Én válaszoltam volna de Mia nem engedte szóval ez már nem az én hibám.
-Jó, hogy nem engedtem, semmi közük hozzá! Majd jövünk és kész. – oda mentem Lilyhez nyomtam egy puszit a homlokára és odasúgtam, hogy vigyázzon magára.
-Reed! Mia! – kiált utánunk Daniel.
Én csak intek egyet míg Reed sem vesz róluk tudomást. Anya nagyon is megérdemi, hogy semmibe vegyem, hiszen ő is ezt csináltam velem amióta elvált apától semmibe vesz. Eddig tűrte, de most már nem fogok.
Ben Hollywoodban lakott a szüleivel. 32 kilométerre volt Miamitól. Körülbelül 35-40 percet utaztunk síri csöndben. Reed leparkolt egy hatalmas ház előtt. Elállt a lélegzetem, ez még a múltkorinál is nagyobb volt és maga a buli is.
-Figyelj Mia. – kezdett bele Reed.
-Tudom, tudom. Nem ismerjük egymást még csak rád sem nézek. Hidd el nem azért akartam jönni, hogy téged idegesítselek, hanem hogy kiengedjem egy kicsit a gőzt és meg felejtkezzek anyámról legalább a buli erejéig.
-Nem éppen ezt akartam, de rendben csak vigyázz magadra és hívj, ha kellek.
-Rendben van. – meglepett, hogy Reed ilyet mondott nekem, meg ismertem a kedvesebb énjét. Talán már kedves is marad velem, bár kitudja ez a pasi kiszámíthatatlan.
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a ház felé. Reed maga elé engedett amikor beléptünk a házba. Igen ez a buli határozottan nagyobb volt, mint az előző. Ugyan úgy megvoltak a csókolózó párok, vagy akik már alig bírtak a lábukon állni vagy akik kint füvet szívtak, vagy éppen kokóztak és voltak akik csak beszélgettek. Mindenki jól érezte magát és elhatároztam, hogy ma én is kirúgok a hámból, de persze nem a drogra gondoltam csak is kizárólag az alkoholra.
Reed el is szakad tőlem amikor a boxos csapattársai oda jöttek üdvözölni majd elhívták sörpongozni. Felkerestem a konyhát, sokan voltak itt. Mindenki saját magát szolgálta ki. Én is töltöttem magamnak egy pohár vodka narancsot, majd figyeltem a többieket. Egy csaj, aki már alig állt a lábán oda jött hozzám.
-Szia. Abby vagyok. – nyújtott nekem kezet, de tényleg nagyon imbolygott.
-Szia. Én Mia. – kezet ráztunk egymással.
-Még nem láttalak itt. Te új vagy?
-Jó megállapítás. Igen amúgy most kezdek majd a Brendan. A nyáron költöztünk ide.
-Szuper akkor itt az ideje, hogy megismerkedjünk. Én is Brendanos vagyok, mint itt mindenki ugyebár. Gyere bemutatlak a barátnőimnek. – azzal elrángatott a konyha pulttól és a nappaliba a dohányzó asztalhoz vezetett.
-Csajok ő itt Mia. Mia ő itt Laura, Cloe és Holly. – erre felkaptam a fejem, vajon az a Holly, aki lefeküdt Peterrel úgy, hogy közben Reddel volt. Vagy valaki telesen más. Annyi minden kavargott a fejemben, észre sem vettem, hogy közben megittam a vodka narancsomat így már csak egy üres poharat tartogattam.
-Sziasztok, örülök, hogy megismerhetlek titeket.
-Mi is örülünk. – szólalt meg az egyik, de őszinte leszek nagyon gyatra a név memóriám így nem tudtam, hogy melyik lány szólalt meg.
-És te Berndanos vagy? – kérdezte a mellette ülő lány.
-Szeptemberben kezdek, most nyáron költöztünk ide Seattleből.
-Az jó messze van. Hogy keveredtetek ide?
-Az anyám bepasizott vagy valami olyasmi.
-Á így már érthető. És ismersz már valakit, hogy itt vagy? – érdeklődött Abby.
-Ami azt illeti igen. A tegnapi buliban is ott voltam csak akkor hamar leléptem. Petert ismerem ő mutatott be pár srácnak. – figyeltem, hogy Holly egyből felkapja a fejét a Peter név hallatán, így bebizonyosodott, hogy igen ez az a Holly.
-Peter? Peter Scott? – bólintottam. - Vele nem jó kezdeni, elhiheted inkább tartsd magad távol tőle. – figyeltem ahogy Holly mondja a szavakat. Nem értettem mi lehet ez, Reed is ugyan ezt mondta.
-Igen ezt már hallottam bár nem kaptam magyarázatot, hogy miért is kéne távol maradnom tőle.
-Jobb, ha nem tudod, csak hallgass az illetőre, aki ezt mondta neked. Amúgy ki volt az?
-Reed. – ekkor mind a négy lány rám fordítja a tekintetét.
-Jacobs? Reed Jacobs? – ismét bólintottam.
-Honnan ismered? – kérdezi Holly.
-Ami azt illeti együtt lakunk.
-Micsoda? Te együtt vagy Reeddel? – hüledezik az egyik lány.
-Mi? Nem dehogy is! Az anyám az ő apjával jött össze.
-Az nagyon komoly, akkor te a húga vagy. – mondja Abby.
-Valami olyasmi, a mostoha húga. – mindenki le sokkolódott a hírtől. – De ez miért olyan nagy ügy?
-Nem nagy ügy Mia csak furcsa. Reed semmit nem mesélt erről az egészről. Csak megemlített pár szót az apja új barátnőjéről, akit nem igazán illetett kedves szavakkal.
-Igen azt hallottam, de nem higgyétek el azt a sületlenséget. Reed csak dühös, mert az apja és az anyám egymásba szerettek.
-Nagyon jól tudod, hogy mit érzek. – ismerős hang csapott meg hátulról, Reed volt az. Megdermedtem amikor megláttam milyen szúrós pillantásokat vet rám.
-Nem tudom, de sejtem mivel én is haragszom anyámra ahogyan te apádra. És amúgy is csak a lányoknak meséltem, hogy amit mondtál anyáról az egy hazugság.
-Ne védd már ezek után is az anyádat! Anyád nem egy szent! Menj haza és kérdezd meg tőle, kíváncsi vagyok, hogy a szemedbe tud-e hazudni ezek után.
-Reed. – szólalt meg Holly, ekkor Reed azonnal rá nézett és csak bámulták egymást. Nem értettem mi a fene folyik itt, de nem érdekelt, bulizni jöttem és bulizni fogok.
-Oké elég gyászos lett a hangulat. – szólal meg Abby.
-Igazad van, bulizzunk! – dühös pillantást vetettem Reedre majd elindultam Abbyivel és még a két másik csajjal a konyha felé ott hagyva Hollyt és Reedet.
-Játszunk tequila rouletet. – ajánlotta fel Abby.
-Én benne vagyok.
-Én is. – helyeselt mindkét csaj.
-Oké én is csak az a gond, hogy én még sosem ittam tequilát.
-Semmi baj csajszi majd mi elvesszük a tequila szüzességedet. – belém karolt és a konyhapulthoz léptünk. Kitöltött 8 kis pohárkával, oda helyezte a sót és a limeot. – A lényege, hogy lenyalod a sót, amit a kezedre raksz így. – megmutatta hogyan rakjam a sót a kezemre. – Majd lehúzod a tequilat és gyorsan harapsz a limeba. – azzal gyorsan lehúzta a tequilát és a limeba harapott.
-Oké értem, hajrá igyunk akkor. – öntöttem sót a balkezemre, a jobb kezembe megfogtam a tequilát és a bal kezembe pedig a limet. Lenyaltam a sót a kezemről, lehúztam a tequilát majd a limeba haraptam. Az az égető érzés a torkomban valami mámorító volt. – Hú ez valami szuper! Csináljuk.
-Te vagy az én emberem csajos! – bökött oldalba Abby.
Vagy 6 kör tequila után már kimondottan jól éreztem magam és megfeledkeztem minden gondól, bajról.
Abbyvel a nappaliban a dohányzóasztalon táncoltunk és röhögcséltünk, amikor valaki megragadta a karomat és lerángatott az asztalról.
-Hé hát ez meg mi a .. – Reed dühös pillantásával találkoztam. – Mit csinálsz Reed?
-Mi a francot művelsz? – igen, határozottan dühös rám.
-Jól érzem magam és táncolok, te is lazíthatnál néha csak egy icipicit. – alig bírtam megállni a lábamon, annyira forgott velem minden. Mámorító érzés volt.
-Én inkább sztriptíztáncnak nevezném.
-Ahhoz vetkőznöm is kéne, nem gondolod? Vagy azt szeretnéd, hogy le vetkőzzek? – mosolygok rá és közben még mindig támaszkodom, mert attól félek, ha elengedem akkor el fogok esni.
-Ez az vetkőzős buli! – kiáltott fel az egyik csaj és azzal a lendülettel lerántotta a pólóját, majd egy jó páran követték.
-Látom a többiek nem elleneznék.
-De én igen! Le ne merj vetkőzni megértetted? – meredt rám szúrós szemmel Reed.
-Oké főnök. Vissza mehetek jólérezni magam? – azzal csak eltolt magától, amit egy kicsit bántam, de amint Abby vissza húzott táncolni meg is feledkeztem róla.
Még egy órán keresztül csak táncoltunk és mellette még megittunk két kör tequilát, három is lett volna, de akkor tuti kidobtam volna a taccsot így a harmadik kört visszautasítottam. Abby már nagyon részeg volt, még tőlem is részegebb, az egyik csaj mondta, hogy vigyük ki egy kicsit levegőzni hát, ha jobban lesz. én bele mentem, nekem is kellett egy kis friss levegő. Amikor kiléptünk az ajtón a hátsó kertbe, egyből megcsapott a nyári hideg levegő, viszont nagyon jól esett.
Abby kidobta a taccsot a másik lány pedig fogta a haját, én inkább odébb álltam, mert tuti én is elhánytam volna magam, ha meglátom, hogy jön ki Abbyből a megivott tequila.
-Hé idegen, nem jössz ide? – szólt egy ismerős hang.
Annyira imbolyogtam, hogy nem tudtam ki szólhatott, de megláttam, hogy int nekem az illető így felé sétáltam. Amikor közelebb értem akkor már felismertem, hogy Peter az.
-Sziasztok. – üdvözöltem mindenkit
-Jó látni újra. Srácok ő itt Mia. – mutatott be mindenkinek.
Mindenki a kerti bútorokon ült kényelemben és senki nem törte magát, hogy bemutatkozzon. – Nagyon dögös vagy. Jól érzed magad?
-Igen persze köszi, csak egy kicsit túlzásba vittük a tequilát a csajokkal. – Abby felé böktem, aki az életéért könyörgött. Peterből kitört a röhögés és így belőlem is.
Az asztalon észrevettem, hogy kokain csíkok vannak. Valaki előtt már csak maradványok voltak és egy összetekert pénz így gondoltam, hogy itt mindenki be van állva.
-Az a lényeg, hogy jól érzed magad. Akarod jobban?
-Nem szeretnék kokózni, ha arra gondolsz.
-Nem arra gondoltam, azzal én sem élek, kizárólag csak ilyennek azt is csak néha és az a néha most van. – előhúzott a zsebéből egy füves cigit.
-Hát végül is azért vagyok itt, hogy jól érezzem magam. Miért ne? – azzal elvettem tőle és meggyújtottam, Szívtam belőle kettőt, majd átadtam.
-Ez a beszéd, igazi buli király vagy.
-Királynő. – javítottam ki.
-Elnézést felség. – azzal megragadta a kezem és az ölébe ültetett és én nem ellenkeztem.
Felváltva szívtuk a cigit, míg a végére nem értünk. Már egyre jobban éreztem a hatását és teljesen elengedtem magam csak átadtam magam minden érzésnek. Peter egyre közelebb húzott magához, és a keze a derekamról lecsúszott a fenekemre. Nem ellenkeztem, közelebb hajoltam hozzá, hogy csak ő hallja, amit mondok.
-Sokan mondták, hogy vigyázzak veled. Nem tudod mi lehet ennek az oka? – közben nagyon közel hajolt felém, a szánk közel egymáshoz volt, de én a fülébe suttogtam így elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Fogalmam sincs miért mondhatták ezt. Én jó fiú vagyok. – közben végig csókolgatta a nyakam. Nem indított be a dolog, nem olyan volt, mint elképzeltem, de jól esett, hogy valaki törődik velem.
Valaki megragadta a karom és elrántott Peter öléből, de annyira, hogy nem tudtam megtartani az egyensúlyom és el is estem. Annyira lettem figyelmes, hogy Will segít fel a földről.
-Ezért ki foglak nyírni Scott! – kiabált hangosan és dühösen Reed.
-Próbáld meg Jacobs.
-Reed majd máskor, haza kell vinnünk Miat. – szólt oda Will, aki még mindig engem tartott, mert nem tudtam visszanyerni az egyensúlyomat.
-Dehogy kell haza vinni. Én nagyon is jól vagyok nem látod? – elengedtem Will karját és egyből dőlni kezdtem. Reed erős karjai közt találtam magam.
-Tartalak. – nézett a szemembe, ami azonnal izgalomba hozott. – Menjünk haza.
-De ne már én még maradni akarok. – tiltakoztam, de Reed felkapott és elindult velem a kocsihoz.
Lehajtottam a fejem Reed vállára és rájöttem, hogy régen éreztem már ilyen biztonságot, mint akkor ott. Nem tetszett, amit éreztem. Tudtam, hogy nem szabad éreznem, de akkor minden kijött belőlem. Az alkohol és a fű miatt sírtam és nevettem egyszerre, forgott velem a világ, de valahogy még sem féltem. Reed erősen tartott, belélegeztem az illatát és próbáltam bent tartani. Fűszeres kölni és menta illata volt. A legjobb illat, amit valaha éreztem. Utáltam magam, amiért ilyen érzéseket váltott ki belőlem. Tudtam, hogy ez veszélyes, nagyon veszélyes.

sokkal több.Where stories live. Discover now