14.fejezet

2.3K 50 2
                                    

Jól esett, hogy elmondhattam valakinek, hogy mi van apával. Igaz segíteni nem tudott, de mindennél többet ért, hogy meghallgatott. Azt éreztem, hogy Reeddel közel kerültünk egymáshoz és nem csak testileg. Nem tudtam eldönteni, hogy ez jót vagy rosszat jelenthet.
-Mia, annyira sajnálom. Nem is tudom, milyen nehéz lehet ez most neked. – mondta szomorkásan.
-Köszönöm Reed, de mindennél többet jelentett, hogy meghallgattál. – mosolyogtam rá.
-Bármikor meghallgatlak, tudod hol találsz. – láttam a huncut mosolyt az arcán. – viszont itt az ideje haza mennünk. Már besötétedett és hűvös is van, a végén még megfázol. – karolta át a vállam, csak bólintottam egyet, azzal elindultunk haza.
A ház előtt Reed megállított és megragadott a vállamnál fogva és megölelt, egy puszit is lehelt a fejem búbjára.
-Itt vagyok Mia. Minden rendben lesz. – eltolt magától és a szemembe nézett, már azt hittem, hogy itt meg fog csókolni. De ekkor megérkezett Will és a barátnője Ember.
-Hát itt vagytok, éppen most akartunk megkeresni titeket. Mia minden oké? – kérdezte felém fordulva.
-Igen. – hamisan mosolyogtam rá.
-Anyukád és apa már várnak rátok. – intett a ház felé. – Reed te jössz este akkor ugye? – fordult Reedhez.
-Naná, ki nem hagynám. – azzal pacsiztak egyet és Will meg Ember elindultak a kocsihoz.
Reed felé fordultam, nagyon kíváncsi voltam, hogy miről beszéltek az előbb. Hova megy Reed este és nekem miért nem szólt?
-Hova mész?
-A partra.
-Miért?
-Jaj Mia kérlek, ne kérdezősködj annyit. Ki szeretnélek hagyni a sor szarságból.
-És ha én nem akarok ki maradni!?
-Nem te döntöd el. – förmedt rám.
-Azt majd meglátjük Reed. – sarkon fordultam és faképnél hagytam.
Dühös voltam, rá. Megint csak titkolózott. Én beavattam a magánéletembe, persze még nem minden apró kis titokba, nekem is kellett idő míg megosztok vele mindent. Viszont neki, még temérdek titka volt előttem. De eldöntöttem, hogy mindegyiket ki fogom deríteni, ha törik, ha szakad.
Beértem a házba, anya és Daniel a nappaliban ültek és beszélgettek, amint észre vettek mind a ketten felálltak.
-Mia, hát megjöttél. – rohant oda anya hozzám és megfogta a kezem, amit egyből ki is rántottam. Még is mit gondolt, hogy majd minden jó lesz csak mert elmondta ezt nekem? Hát nagyon nagyot tévedett, semmi sem lesz jó! Sőt igazából két évig csak titkolta előlem ezt az egészet, ne várja el, hogy a nyakába fogok ugrani és megköszönöm neki, hogy felnyitotta a szemem az apámmal kapcsolatban.
-Megyek le fekszem. – ennyit mondtam csak, és már fel is rohantam a lépcsőn.
Nem voltam éhes, pedig egész nap alig ettem valamit. Elegem volt az egész napból. Későre járt, de tudtam, hogy Reed mikor indul a partra. Hiába éreztem a fáradtságot, nem feküdtem le. Tudni akartam mit titkol. Vettem egy hideg zuhanyt, hogy felébredjek. A szekrényemhez léptem, kivettem egy fekete hosszú ujjú body-t és a fehér, térdénél szakadt farmert, felöltöztem majd bele néztem a tükörbe. Elképedtem, milyen kisírt a szemem és úgy döntöttem rakok fel egy kis sminket hát, ha javít a helyzeten. A hajamat lófarokba fogtam. Bepakoltam a táskámba a telefonom és a pénztárcám, majd útra készen vártam, hogy Reed is elinduljon. Mivel nem tudtam, hogy hova megy így nem szerettem volna kiöltözni. Lementem és leültem a sötét nappaliban és csak vártam.
Hajnali egy volt mire, Reed levágtázott az emeletről, meglepődtem az öltözékén mert egy szürke melegítőt viselt és egy sima fekete póló, majd magához vett egy pulcsit a fogasról. Akkor ez nem egy buli, állapítottam meg. Nem vette észre, hogy a sötét nappaliban vagyok így gond nélkül utána indulhattam. Nem autóval ment, mert ha azzal megy akkor bajban lettem volna. Körülbelül tíz perc alatt a partra is ért, én megtartottam a távolságot nehogy észre vegyen.
Reed jóval előttem járt így ő oda is ért. Amikor én is oda értem csak nagy ember tömeget láttam, közelebb kellett mennem, hogy megtudjam mi folyik itt.
Az emberek körbe álltak, mivel kicsi voltam így könnyen be tudtam férkőzni a tömegbe és azon belül is az első sorba. Ami viszont ott várt nagyon nem voltam rá felkészülve.
Reed levette a pulcsiját és a pólóját, csak a melegítőben maradt. Mindenki kiabálta, hogy 'Jacobs-Jacobs' és láttam, ahogy Reed péppé ver egy alakot. Az emberek körbe fogadásokat kötöttek, a lányok pedig a nyálukat csorgatták. Ledermedten bámultam, hogy mi történik. Egyszer a pasi, akit Reed ütött felkelt és behúzott egyet neki és felrepedt a szája. Reed csak kiköpte a vért és nevetett egyet, majd annyit mondott 'Csak ennyit tudsz' azzal újra elkezdte verni. Teljesen lefagytam. Nem bírtam megmozdulni. Talán még levegőt sem vettem.
Jó pár perc után ahogy vége lett a tömeg csak Reed nevét üvöltötte és ujjongtak. Én csak figyeltem, és inkább úgy döntöttem le lépek, amíg ki nem szúr a tömegben. Ahogy bejöttem ki is tudtam menni, viszont mivel nem előre figyeltem így egy fickóba ütköztem. Amikor felnéztem megláttam Will megdöbbent arcát.
-Mia! Te mi a fenét csinálsz itt? - annyira a történtek hatása alatt voltam, hogy nem tudtam mit is mondjak. Megragadta a karom és távolabb húzott a tömegtől. – Rohadt életbe, neked nem kéne itt lenned! Reed mondta el?
-Nekem nem mondott semmit Reed.
-Akkor, hogy a picsába kerülsz ide? – kérdezte újra és elég dühös volt.
-Követtem. – kiabáltam el magam. Annyira sok volt a mai nap. Másra nem vágytam csak, hogy lefeküdhessek.
-A picsába. – fogta meg a fejét. – A büdös picsába! – kiabálta el magát, határozottan dühös volt, hogy ott látott.
-Haza megyek oké? – szólaltam meg, de inkább nem kellett volna, villámokat szórt a szeme.
-Az ki van zárva! Innen nem mész sehova egyedül! Baromi veszélyes, elve itt sem kéne lenned!
-Ha sikerült ide jönnöm akkor haza is találok, ne aggódj. – csak haza akartam menni. éltem, dühös voltam, aggódtam minden érzelem csak kavargott bennem.
-Nem! Nem tudod mibe léptél bele! Szépen megvárjuk Reedet és majd együtt haza megyünk. – parancsolt rám.
-Na az ki van zárva! Nem látta, hogy itt vagyok és ez jobb is így. Ha te ennyire dühös vagy akkor nem is tudom ő mennyire dühös lenne. – Will erre felkacagott.
-Na majd akkor mindjárt megtudod. – bökött a hátam mögé.
Megláttam, ahogy Reed közeledik. Nem akartam, hogy itt lásson, de nem volt menekülési útvonal. A pólója és a pulcsija csak a vállára volt dobva, így félmeztelen volt. Miközben felénk tartott nem vett észre egy jó ideig. El volt foglalva a gratulációkkal és a lányokkal. Na igen a lányokkal, amikor megláttam, hogy tapadnak rá akkor felment bennem a pumpa. Ahogy egyre közelebb ért, ránk emelte a tekintetét, amint észre vett lefagyott a mosoly az arcáról és a tekintetében megcsillant a düh. A tekintetével gyilkolni tudott volna.
-Te meg még is mi a francot keresel itt? – lépett oda hozzám, megragadta a karom és a szemével villámokat szórt felém.
-Ezt én is kérdezhetném tőled. – kiszabadultam a szorításából, elléptem tőle és keresztbe tett kézzel álltam.
-Hogy a faszba jutottál ide? – kér számon és felemelte a hangját.
-Ne törd magad Reed, követett. – szólalt meg a hátam mögül Will. Csak egy 'köszi szépen' pillantást vettem felé.
-Mi a faszt képzeltél, Mia? – támadt nekem.
-Én mit képzeltem? Te mit képzeltél! Kijössz ide verekedni, komolyan mondom neked elmentek otthonról Reed! – ordítottam rá és löktem meg ahogy bírtam.
-Nem olyan hely ez, ami ilyen jó kislányoknak való, mint te Mia. – ezzel a jó kislányozással nagyon felbosszantott.
-Nem az vagyok, akinek hiszel Reed. De te sem az vagy, akinek én hittelek! – szúrós szemmel néztem rá, de nem is érdekelte.
-Nagyon jó megállapítás hugi. Most azonnal húzzunk haza! – a karomnál fogva megragadott, majd rángatni kezdett.
-Engedj el te barom! – kiabáltam rá és kirántottam a kezem a szorításából. – Én amúgy is el akartam innen menni, de Will nem engedett.
-Még szép, hogy nem engedett! Nem neked való ez a hely. – Reed gúnyos nevetésben tört ki.
-Mert neked aztán való! Péppé verni valakit, tök jó buli nem? Ja és teljesen illegális is! Komolyan mondom Reed neked elment a maradék eszed is! – kiabáltam rá.
-Semmit nem tudsz rólam Mia. És ez így a legjobb. Tartsd magad távol tőlem!
-Ahogy akarod! – azzal faképnél hagytam őket.
Ahogy sétáltam haza tudtam, hogy mögöttem jönnek, de nem érdekelt. Ahogyan csak tudtam szedtem a lábaim, de mind hiába, mert ők meg kényelmes tempóban követtek.
Amint haza értünk, felrohantama lépcsőn be a szobámba. Alig vártam, hogy itthon legyek és végre csak aludjak. De persze most sem volt nyugtom, ugyanis nem csak Reed tört rám, hanem Will is. Együtt beléptek a szobámba, majd bezárták maguk mögött az ajtót. Bevallom egy kicsit megijedtem, de tudtam, hogy nem bántani jöttek.
-Nem lett volna szabad oda jönnöd Mia! – törte meg a csöndet Will.
-Nem is értem, hogy juthatott eszedbe, hogy kövess! – folytatta Reed.
-Könnyen. Sosem árulsz el semmit, mindig csak a titkolózás megy. Sok volt a mai nap, minden hazudik és titkolózik. Egyszerűen úgy gondoltam a kezembe veszem az irányítást és ha nem árulod el akkor kiderítem én. – vontam vállat.
-Te teljesen hülye vagy! Oda jöttél, és ha valami bajod esik? – förmedt rám Reed.
-De nem esett! – kiabáltam rá. – Meg hát még is mi bajom eshetett volna? Más lányok is voltam ahogy láttam, te is biztosan észre vetted. Vagy tévedek?
-De bármi lehetett volna, teljesen egyedül voltál! – ő is felemelte a hangját, de Will lenyugtatta.
-Mindegy, itt van nem esett baja és ez a lényeg. De még egyszer nem fordul elő! Ugye, Mia? – szólalt meg határozott hangon Will.
-Oda megyek, ahova akarok! Nem ti fogjátok nekem megszabni!
-Ezt nem hiszem el Mia! – ironikus nevetésbe kezdett Reed. – Nem tudod mibe léptél már így is bele.
-Akkor meséld el bassza meg! – már kiabáltam rá.
-Ne ártsd bele magad a dolgomba! Megértetted? – szúrós pillantás vetett rám, majd kiviharzott a szobámból, Will pedig követte.
Mivel nem zárták be az ajtót, így kénytelen voltam oda menni és bezárni, viszont akkor meghallottam, hogy Will és Reed még sugdolóznak a folyosón. Nem hallottam mindent tisztán, viszont amit hallottam az eléggé megrémisztett.
-Meglátta valaki? – kérdezte Will.
-Igen. Luke-nak az egyik embere pont ott állt a tömegben, ha elmondja Luke-nak akkor baromira nagy baj lesz. – válaszolta Reed.
-Nyugi, nem tudhatja, hogy Mia volt. lehet azt hiszi, hogy csak egy bige, akivel kavarsz.
-Nem tudod Will. Nagyon félek, hogy valami bajba keverjük. – Reed hangján aggodalom lett úrrá.
-Tudom, éppen ezért kell távol tartanod tőle magad. – majd halkult a suttogás és már nem értettem, hogy mit beszéltek.
Bezártam az ajtót és lefeküdtem az ágyba, az sem érdekelt, hogy nem öltöztem át. Hajnali fél három volt. Nem tudtam aludni, lehunyni sem tudtam a szeme. Gondolkoztam, hogy vajon mi a fenébe másztam bele? És ki a fene az a Luke? Mi a fenét akarhat tőlem?
Ahogy telt az idő már a nap is kidugta első sugarait, felesleges volt ott feküdnöm az ágyban, mert csak agyaltam. Úgy gondoltam inkább elmegyek futni, úgy legalább kitisztul a fejem. Átvettem a futó cuccomat, ahogy kiléptem a szobából még nagy csönd honolt a házban, bizonyára még mindenki aludt. Hallkan kiléptem az ajtón, bekapcsoltam a zenét és neki is indultam.

sokkal több.Where stories live. Discover now