sokkal több.

23.fejezet

Egész úton beszélgettünk Abbyvel. Mesélt nekem a suliról a tanárokról, én pedig meséltem neki, hogy milyen is Jacobsékkal az élet, mert hát nyilván mindenki erre kíváncsi.
Amikor megérkeztünk már ismerős volt a helyszín, hiszen itt voltam legelőször buliban. A szokásos kilátás fogadott. Részeg csókolózó gimisek mindenhol.
Beléptünk a házba és most a megszokottnál tényleg nagyobb a tömeg, átverekedtük magunkat a nagy tömegen, hogy eljuthassunk a konyháig, ahol tömérdek alkohol volt, de mellette volt még kóla és rengeteg rágcsálni való is.
-Kezdhetjük a bulit? – kiabálta túl a zenét Abby.
-Még szép, hát ezért jöttünk. – bólogatok fülig érő szájjal.
-Akkor mindenki kedvencére jöhet aaa .. – elhúzta a mondatok, majd együtt felkiáltottunk. – Tequila! – és nevetésben törtünk ki.
Amióta Miamiban vagyok többet buliztam, mint eddigi életem során. Többször is voltam részeg, amivel nem szívesen dicsekszem, de hát ilyenek a fiatalok nem?!
Két gyors kör tequila után Abby táncolni akart, amire persze nem mondtam nemet.
Belibegtünk a táncparkettre, majd a nagy tömegben elkezdtünk táncolni. Először nagyon ugrálós, így mi is a tömeggel ugráltunk, majd nem sokkal később egy erotikusabb zenére váltott a DJ. Persze mi Abbyvel nem hagytuk abba a táncolást, felálltunk az asztal tetejére és ott táncoltunk tovább. Ritmusra ringattam a csípőmet, Abbyvel össze simultunk, amire kaptunk is füttyentéseket a fiúktól, de csak mosolyogtunk rajta.
Mivel egész nap nem ettem, így éreztem, hogy a két tequila is teszi a hatását. Nem voltam részeg, de sikerült ellazulni és kikapcsolni a gondolataimat, ami nagyon is rám fért. Viszont Reedet nem tudtam kiverni a fejemből és végig csak őt kerestem a tömegben.
Abbyvel folytattuk a táncot, ringattuk a csípőnket, egymáshoz simultunk, lementem guggolásba, majd fenék kitolással vissza. Az asztal szélénél körbevettek minket a fiúk, de nem érdekelt minket. Nagyon melegünk lett ezért le is kaptam magamról a dzsekimet, amiért a fiúk még nagyobb ujjongásban törtek ki.
Amikor véget ért a zene akkor megbeszéltük, hogy iszunk még két kör tequilát, de mondtam Abbynek, hogy én ma még semmit nem ettem szóval ne várjon tőlem túl sokat.
Éppen másztunk le az asztalról, a fiúk szomorúan kiabáltak, hogy kérnek még a táncból. Hirtelen az egyik fiú lekapott az asztalról, a vállára emelt és ki rohant velem a kertbe.
Amikor lerakott csak akkor láttam meg, hogy Peter az.
-Szia. – köszönt és nevetett közben.
-Ott hagytuk Abbyt, te bolond. – nevettem én is vele.
-Nem baj hidd el, otthon érzi magát az ilyen helyeket. – nevetett tovább.
-Azt elhiszem Peter, viszont megbeszéltem vele, hogy iszunk még szóval, ha nem bánod megkeresném.
-Igyál velem inkább. Mit szólsz? – karolta át a vállam.
-Akkor közlöm veled is, ma nem ettem semmit így ne várj tőlem túl sokat.
-Nem várok én tőled semmit sem bébi. – mosolygott és még közelebb húzott magához.
-Ha még egyszer bébinek hívsz akkor faképnél hagylak. – fenyegettem meg.
-Oké oké. – hátrált el feltartott kezekkel. – Menjünk akkor igyunk. – kiáltott fel, majd megragadta a kezem és behúzott a konyhába.
Ő megivott egy whiskyt majd egy tequilát velem. Én pedig még öntöttem magamnak egy vodka narancsot, hogy azt kortyolgassam. Egyelőre elég a töményből, arra jutottam.
-Nincs kedved táncolni velem is? – hajolt közelebb Peter, hogy halljam, amit mondd.
-Tudod mit, benne vagyok. – most én ragadtam meg a kezét és berángattam a táncparkettre.
Megint egy kicsit erotikusabb zene szólt, amit peresze Peter is észrevett.
-Táncolhatnál velem úgy, ahogy Abbyvel nyomtátok az asztalon. – súgta a fülembe.
Ekkor a nagy tömegben kiszúrtam Reedet, aki végig engem figyelt, hiába beszéltek hozzá, mint aki meg se hallja.
Közelebb mentem Peterhez és elkezdtem vele úgy összesimulni, mint Abbyvel voltam.
Reed a pillantásával megtudott volna gyilkolni is. Az állkapcsa megfeszült és a poharat erősebben markolta, láttam rajta, hogy dühös amiért Peter így ér hozzám. Nem érdekel mit gondol, megérdemli a tegnapi után. Jogom van úgy táncolni ahogy akarok és azzal, akivel csak akarok.
Peter az egyik lábát a két combom közzé vezette, a derekamnál fogva közelebb húzott magához és a homlokunk összeért. Nem sok kellett hozzá, hogy összeérjen a szánk. Míg az egyik keze a derekamon volt a másik kezével a nyakamon pihen. A derekamon lévő keze lentebb csúszott a fenekemre, ami akkor engem nem zavart, az alkohol hatására eltudtam magam engedni. Néha felpillantottam Reedre, ami még mindig villámokat szórt a szemével, de már mellette állt Will és Ember is, akik szintén engem néztek.
Peter a nyakamba fúrta az arcát és lágyan csókolgatni kezdte. Reed ekkor meg akart indulni felénk, de Will vissza rántotta a karjánál fogva. Ekkor már nem bírtam tovább és elszakadtam Petertől.
-Ne haragudj, ki kell mennem levegőzni. – mondtam neki, majd inkább nem vártam meg a választ elsiettem mellette.
Reed felé haladtam, aki természetesen végig figyelt és amikor oda értem mellé megragadta a karom.
-Élvezed ezt? – kérdezte dühösen.
-Csak annyira, mint te tegnap este Kim társaságát otthon. – kirántottam a kezem és tovább mentem.
Átverekedtem magam a tömegen és kimentem a hátsó ajtón. Ember jött utánam.
-Mia várj. – kiabálta, amire én megálltam. – Mi a fene van most köztetek?
-Ne akard, hogy válaszoljak, mert akkor elfogom magam bőgni és nem akarok bőgni, mert megfogadtam magamnak, hogy ma jól fogom érezni magam és elfelejtek minden szart. – hadartam el gyorsan, de a könnyek a szemembe szöktek. Mély levegőt vettem, hogy egy könny se gördüljön ki a szememből.
-Rendben, oké nem kérdezem. Csak annyira nagy köztetek a feszültség, hogy még egy idegen ember is megérzi.
-Ne haragudj, most nem akarok erről beszélni. inkább kell egy cigi.
-Mia ez nem megoldás, se a pia se a cigi se semmi. Hidd el tapasztalatból beszélek. – Ember szánakozó tekintete csak dühösebbé tett.
-Mit nem fogtál fel azon, hogy nem akarok róla beszélni? – kiabáltam rá majd faképnél hagytam.
Megláttam Peter, aki kint cigizett a haverjaival és persze egyből oda mentem.
Én jó barátomnak tartom Petert, amíg Reed nem mondd rá indokot, hogy miért is kéne kerülnöm addig nem fogom megtenni és nem érdekel mennyire zavarja ez a dolog.
-Van egy cigid? – kérdeztem tőle.
-Persze. Minden oké? – kérdezi meglepve.
-Ja persze, kicsit feszült vagyok, de ez a buli majd most ellazít. – mosolyogtam rá hamisan.
Megkínált egy cigivel, amit el is szívtam azonnal. Nem próbáltam velük beszélgetni, tipikus fiús dolgokról beszélgettek csak így nem szóltam bele.
-Menjünk igyunk pár kör tequilát. – böktem oldalba Petert.
-Benne vagyon.
Bementünk a konyhába, majd kitöltöttünk még két kört, amit egyből le is húztunk.
Már éreztem az alkohol hatását, melegem volt, a fejem kicsit szédült, de nem érdekelt mert jól éreztem magam.
-Menjünk dartsozzunk egyet. – ajánlotta fel Peter.
-Amúgy elvernélek, de mivel kezdek elég részeg lenni tuti béna leszek. – kiabáltam a fülébe összeakadó nyelvvel és nevetve
-Azt majd meglátjuk, ha jól játszol akkor részegen is jól tudsz. – mosolygott rám, majd elindultunk a darts felé.
Beléptünk egy szobába, ahol volt, aki csocsózott és voltak, akik biliárdoztak, a dartsnál éppen senki sem volt.
Én, Peter és Kol mentünk, ő Peter unokatesója volt, ha minden igaz.
Amit megjósoltam, az alkohol hatása miatt tényleg nagyon rosszul játszottam, viszont az egészet végig röhögtük.
-Na jó, ha józan leszek akkor szeretnék visszavágót, mert ez így nem fair. – röhögtem el magam a fiúknak.
-Hozok valami inni. – mondta Kol, majd egyből el is ment.
-Játszhatunk még ha gondolod, csak hogy megmutasd mit tudsz. – fordult felém Peter.
-Jó de most adjatok egy kis előnyt nekem.
-Rendben van, kapsz egy kis előnyt egy pusziért cserébe. – majd tartotta a száját, de én megfogtam oldalra fordítottam a fejét és adtam az arcára egy puszit.
-Nem mondtad hova is kell aza puszi. – kuncogtam el magam.
Kol visszatért a piákkal a kezében, magának és Peternek sört hozott nekem pedig egy vodka narancsot. Örömmel elvettem és meg is húztam. Körülbelül a felét le ihattam. Közben figyeltem a két srácot, akik csak egymásra néztek. Mint ha szemmel kommunikáltak volna.
-Na vágjunk bele. – csaptam össze a tenyerem.
Oda álltam, hogy készen állok a dobásra, de elkezdtem borzasztóan szédülni és tompán éreztem magam. Itt már tudtam, hogy valami nagyon nem oké.
Peter kapta el a karom és segített leülni.
-Minden oké Mia? – kérdezte Peter.
-Persze csak egy kicsit megszédültem. Összekapom magam egy perc. – forgott velem az egész szoba és az érzékeim egyre tompultak el. Nem tudtam tiltakozni.
-Gyere menjünk egy csendesebb szobába. – húzott fel Peter, de már a lábamon nem bírtam állni, így a karomat a vállára raktam és úgy tartott meg.
Bevittek egy nem messze lévő dolgozó szoba szerűségbe, ahol lefektettek a fekete bőrkanapéra. Éreztem, hogy nem bírom magam. Semmilyen értelemben. A kezem sem bírtam megmozdítani, az agyam kezdett kikapcsolni, viszont mindent láttam és hallottam.
-Mennyi ecstasyt raktál az italába? – kérdezte Peter.
-Kettő tablettát porrá törtem, ahogy megbeszéltük és elkevertem. – válaszolta Kol. – De így akkor én is meg kaphatom ugye?
Mi? Akkor én most be vagyok drogozva? Mit akartak ezek tőlem? A félelem kezdett magába keríteni, nem tudtam ellenkezni bármit csinálhattak.
-Reed. – ennyit tudtam kinyögni.
Ekkor Peter oda lépett hozzám.
-Nem jön a hős megmentőd, te ribanc. – közben megfogta az arcom, esélyem sem volt szabadulnom tőle.
-Reedet akarom. – a nyelvem összeakadt és szinte biztosvoltam benne, hogy csak nyögdécselek.
-Fogd be a szád! – csattant fel Peter, majd ekkor a lábam közzé lépett és eltépte a harisnyámat.
Nem tudtam ellenkezni, mozdulni is alig bírtam mozdulni, de azt is csak gyengén. Peter elkezdte kicsatolni az övét, majd a nadrágját gombolta. Nem bírtam tiltakozni bármennyire is akartam, elgyengültem.