1 hét telt el azóta a borzalmas nap óta. Elég sokszor kalandoznak el órákon a gondolataim a családfával kapcsolatban. Tudom, hogy figyelnem kéne de egyszerűen nem megy. És arra a napra is sokszor gondolok vissza. Mi van ha Fred nem jelenik meg? Vajon megmertem volna csinálni azt magammal?
Azóta Draco elég furán viselkedik ha a közelembe van. Mintha bűntudata lenne ahogy velem bánt az elmúlt években. De kétlem, hogy az lenne, ő nem olyan.
Mindegy is mert legalább Fred figyelmes velem szemben. Annyira aranyos és kedves. És látszik rajta, hogy mennyire aggódik értem. Szinte minden nap megnézi, hogy hogy vagyok és a folyosókon az órák között is odaszokott hozzám jönni.
Most is egy ilyen alkalom volt.
- Na hiányoztam? - jött a hátam mögé.
- De még mennyire! - mondtam nevetve.
Hátrafordultam és megöleltem, persze azonnal viszonozta az ölelést. Úgy ölele minhta soha többé nem tudna, és ha elengedne akkor eltünnék. De pont ezért szeretem.
- Hogy vagy? - kérdezte. - Ugye jól vagy? Minden oké?
- Fred nyugi! - bökötem meg a vállát játékosan. - Itt állok előtted és mint látod jól vagyok!
Fred csak mosolygott és egy "akkor jól van"-ot motyogott majd együtt sétáltunk a következő órámig.
- Ajjj, annyira nincs kedvem Umbridge-hoz! - nyafogtam a terem fele menet. - Főleg, hogy ott parancsolgasson nekünk és felidegesítsen.
Fred nevetett rajtam majd válaszolt.
- Még szerencse, hogy nekem nincs vele ma órám! - nevetett hálálkodóan.
- Szerencsés. - mondtam neki irigykedve.
Fred felnevetett de nem mond semmit.
- Mi ilyen vicces? - kérdeztem tőle.
- Ahh, semmi. - mondta titokzatosan.
- Na kivele! - parancsoltam rá.
Fred rám nézett ezzel felvetve a szemkontaktust és széles mosolyra húzta a szájat majd válaszol.
- Időben megtudod, ne aggódj! - nyugtatgatott kisebb nagyobb sikerrel.
A terem elé érve elköszöntem Fredtől majd bementem a terembe. Sokan voltak már bent köztük Draco is aki szinte mindig az utolsó pillanatban szokott betoppani.
Rám nézett és a tekintete azt sugalta, hogy aggódik de nem törődve ezzel levetettem magam Hermione mellé.
- Mi volt ez? - kérdezte tőlem érdeklődve Hermione.
- Mire gondolsz? - tettem a hülyét.
- Ez a nézés Dracotól. - pontosított.
Én csak vállat vontam de pont ekkor toppant be a terembe Umbridge. Sose örültem még ennyire neki, így nem tud tovább faggatni Hermione.
Kezdetét vette az unalmas kibírhatatlan örökké valóságig tartó kínszenvedés. Azaz a sötétvarázslatok kivédése. Ahogy magyarázott Umbridge én úgy álmosodtam el. Konkrétan majdnem elaludtam volna ha Hermione nem bök oldalba.
- Hmm? - kérdeztem halkan.
- Ne aludj! - suttogta. - Le fog szidni!
- Talán valami probléma van? - kérdezte vinnyogva Umbridge.
- Nem, nincs semmi! - mondta Hermione.
Umbridge még méregetett minket egy kicsit majd tovább fojtatta a magyarázást. Én pedig nem törődve azzal mit Hermione mondott vissza feküdtem a padra és pihentettem a szemem.
CITEȘTI
Számkivetett || Fred Weasley ff.
FanfictionLétezik olyan, hogy hibázik a Teszlek süveg? Sokak szerint nem, de Sarah Malfoy számára talán. Íme egy Malfoy aki a griffendél tagja. Apja kitagadasa után az Odu nyújt számára otthon és benne élő Weasley-k szeretete, különösképpen az egyiké. Fred We...