Számkivetett || Fred Weasley ff.

19. Tűzforró

Az ágyon ülve hallgatom az eső hangos kopogását az ablakpárkányon. Imádom hallgatni és nézni is az esőt, egyszerűen csodálatos dolog. Ahogy egyre vizesebb lesz a táj és egyre jobban átveszi az uralmat a vihar, vagy amikor a bőrödet érinti a lágy esőcseppek és szép lassan folyik le a bőrödön.

Felálltam majd az ablakhoz siettem. Kinéztem és láttam, hogy jó nagy vihar van odakint. Igazi Februári idő, fúj a szél, dörög, villámlik és esik.

Az égre néztem majd elgondolkoztam. Ha tényleg létezik egy felsőbb hatalom akkor most biztos dühös lehet. Vajon az igazi szüleim milyen emberek voltak? Annyira megszeretném ismeri őket, de nincs kiindulási pont.

Talán Frednek igaza volt és beszélnem kéne Pitonnal. De nem hiszem, hogy bármit is elmondana, de talán egy próbát megér. Az óráknak ma úgy is vége és nincs semmi dolgom, szóval megkeresem Pitont.

A lábaim szinte maguktól elindultak Piton irodája felé. Nem mondom, hogy nem remegtem ugyanis féltem, hogy feldühítem de muszáj megtudnom kik voltak ők.

Már az irodája felé vezető folyosón lehetett érezni, hogy mint milyen hideg van. Főleg ez a rész, de a mardekár klubbhelysége is elég hideg szokott lenni, főleg télen. Mikor még jóba voltam Dracoval elsőben gyakran voltam velük a mardekár klubbhelységében, onnan tudom.

Odaértem az ajtóhoz és felemeltem a kezem, hogy kopogjak de megállt a kezem mielőtt hozzá ért volna az ajtóhoz. Nagy levegőt vettem majd kifújtam, és ezt addig ismételgettem amíg elég bátorságot nem szedtem ahoz, hogy bekopogjak.

- Szabad. - szólalt meg bentről Piton.

Még egy nagy levegőt vettem majd benyitottam. Piton arca meglepettséget sugárzott, gondolom nem rám számított.

- Miss Malfoy. - csukta be az előtte lévő naplót. - Mit tehetek önért?

Leültem az asztala előtt lévő székre majd belevágtam a mondanivalómba.

- Szeretném megtudni kik az szüleim. - próbáltam magabiztosnak tűnni még ha belül szinte reszkedtem.

Piton arca elkomorult, mármint a szokásosnál is jobban majd vett egy nagy levegőt és beszélni kezdtett.

- A szüleid Narcissa és Lucius, ők neveltek fel! - mondta majd mintha részéről ennyi lett volna folytatta az írást.

- Oké, de az igazi szüleimről akarok megtudni pár dolgot. - mondtam konkrétabban.

Piton ismét felnézett a könyve mögül majd ismét megszólalt.

- Nem találkozhatsz velük, így jobb ha nem tudsz semmit! - mondta majd ismét írni kezdtett valamit.

- De miért nem? - kérdeztem tudatlanul.

- Mert nem és kész, és most menj kérlek! - mutatott az ajtó felé.

Felálltam majd az ajtó felé mentem. Nem értem, miért nem lehet elmondani kik voltak a szüleim. Kimentem az ajtón majd elindultam a klubbhelység felé.

Mikor a klubbhelységbe értem a kanapén Harry és Ron ült és a mellette lévő fotelben Hermione foglalt helyet.

Nagy levegőt vettem és mentem tovább csakhogy Hermione felállt és megszólalt.

- Sarah, beszélnünk kell. - mondta titokzatosan és egykedvűen.

- Igen? - kérdeztem majd eléjük sétáltam.

- Mindhárman bocsánatot szeretnénk kérni, hogy azt hittük áruló vagy. - kezdte Hermione én pedig kiváncsian halgattam tovább karba tett kézzel. - Fred elmondta, hogy hol voltal aznap este, - mondta mire az arcom tiszta piros lett. - és sajnáljuk, hogy akkor még nem mondhattad el!