In My Mind

14. Részeg ember igazat mond

Leszállva a gépről egy bérelt autóval szeljük az utat. Mind a ketten némán bambulunk magunk elé. Fáradtak is voltunk és mind a ketten fejben máshol jártunk.
-Chris fékezz!-kaptam a karjára a kezem.
-Basszameg!-nyomott a fékbe bele egyből. -Picsába!-döntötte hátra a fejét. Én levegő után kapkodva elengedtem a kezét és próbáltam nem azt nézni, hogy majdnem belehajtottunk az előttünk haladóba. -Jól vagy? Teljesen máshol voltam.-fordult felém ijedten és simította meg az arcom.
-A szívroham kerülget, de jól vagyok.-bólogattam, mire az arcomhoz hajolva megpuszilt.
-Nézz rám kérlek. Érzem, hogy mind a kettőnknél valami van, de nem tudom megmagyarázni mi.
-Nálam szívroham. Úgyhogy nem tudom mennyire van innen a ház, de vezess lassan.
-Úgy sajnálom.-húzott magához.-Sajnálom.-pusziltam meg a csupasz vállam, mire a hátára vezettem a kezem.
-Vezess lassan. Szeretném azért látni a szállást.
-Rendben. Persze.-húzódott el, majd megindultunk.
-Ha fáradt vagy cseréljünk.-pillantottam rá, mire ő csak megrázta a fejét.
-Mindjárt ott vagyunk. Semmi gond nincs.-törölgette a szemeit, majd a kezem a karjára simítottam.
-Ha odaérünk igyunk valamit. Az mind a kettőnknek jót fog tenni.
-Támogatom az ötleted.-mosolyodott el halványan.
A karját fogva finoman simogattam a bőrét mire ellazultak az izmai. Hosszú volt a repülő út aztán meg még a hajóút, hogy Nápolyból átérjünk ide Caprira. Amit ott történt az még mind a kettőnkben benne van, így mint két zavarodott tini nem mertünk se a másikra nézni se olyat mondani amitől még jobban zavarba jövünk.
A ház előtt leparkolva Chris felsóhajtott. -Itt lennénk.-meredt maga elé.
-Nagyon szép.-pillantottam felé, mire ő elmosolyodott.
-Mint amilyen te vagy.-villantak fel rám a szemei.
-Megnézzük belülről is?-remegtek meg a pilláim ahogy a válaszát felfogtam, mire ő kiszállt a kocsiból és kipakolt a csomagtartóból. Követtem őt az ajtóig, majd előre engedett.
Lassú léptekkel sétáltam bentebb, de egyszerűen olyan csodálatos volt ez a hely, hogy a szavakat se találtam. Chris csendben sétált el a konyha felé, de fél szemmel engem figyelt.
-Mit iszol? -nyitotta ki a minibárt, de nem kapott választ.-Chloe!
-Igen?-remegett meg a hangom ahogy a könnyeim patakokban folytak az arcomon le.
-Édesem!-sietett oda hozzám és lépett elém.-Mi.. mi a baj?
-Ez... -kapkodtam levegő után.- Ez nem lehet igazi. Álmodok? -pillantottam fel rá, de alig láttam az arcát a könnyeimtől.
-Nem mivel mind a kettőnk álmában dugni szoktunk, úgyhogy nem álmodsz.-mosolyodott el mire én felsírtam. Az egész ház tőlem zengett ahogy zokogtam Chris mellkasának dőlve.- Kincsem. Hé! Nézz rám.
-Nem. Ez nem lehet igazi!
-De az, gyere.-fogta meg a kezem és a terasz felé húzott. -Itt minden igazi. Itt a medence is, ott a tenger amire rálátsz a vízből. Nézd milyen kellemes a víz.-nyúlt bele a medence vizébe ahogy letérdelt előttem és bevizezte a kezem.
-Chris.
-Kicsi szívem. Örömödben sírsz, semmi baj nincs. -fogta meg a csípőm mire én az arcára simítottam a tenyerem.
-Mi most tényleg itt vagyunk?-szipogtam halkan.
-Igen! Itt vagyunk. Velem vagy akiben bízhatsz. Akinek elmondhatod a titkaid. Bármit megoszthatsz velem én nem foglak kinevetni érte.
-Istenem.-törölgettem a szemeim mire ő felkelt és magához húzott.
-Ne sírj. Minden rendben van. Az ég világon nincsen semmi baj.-cirógatta a hátam ahogy nézte a tengert. Oldalra nézve a fákat figyeltem amiknek a leveleit lágyan fújta a szellő, majd a kezem a mellkasára simítottam.
-Ugye mi soha nem veszünk össze Chris.-néztem fel rá csillogó szemekkel.
-Nem! Mi nem fogunk soha összeveszni.-törölgette meg a szemeim.-Adj egy puszit.-mosolyodott el mire nyaka köré fontam a kezem.
-Hova?-pillantottam fel a szemeibe.
-A számra kérem. Ilyen helyen ne butáskodj.-vigyorodott el még jobban.
-Tedd meg te akkor.
-És ha hosszabbra nyúlik a puszi?
-Egy puszit kértél, akkor adj is azt.-derekam közelebb húzta magához és egy lágy puszit nyomott a számra, de ahogy elvált tőlem a homlokát az enyémnek döntötte.
-Ezek a puszik annyira édesek.
-Picit félreérthetők.
-Ne gondolj másra, csak hogy itt vagy velem.-pillantott fel a szemembe.
-Igyunk valamit.-nevettem el magam és kitöröltem a maradék könnyet a szememből.
-Gyere.-simította meg a karom és besétáltunk a konyhába.
Csendben a pultnak dőlve figyeltem ahogy keresgél a hűtőben, majd kinéztem a terasz felé ismét. Gyönyörködtem a naplementében ami arany színben árasztotta el a házat.
-Bor?-suttogta halkan ahogy az arcomhoz hajolt.
-Igen.-suttogtam , de nem tudtam levenni a szemeim a tájról.
-Gyönyörűek a szemeid ahogy csillognak.-simított a fülem mögé egy tincset.
-Annyira szép.-néztem áhítattal a tengert és a messzeségben úszó hajókat.
-Te pedig gyönyörű vagy.-simította meg a karom ahogy átkarolt. Elmosolyodva a tenyerem az arcára simítottam, de még mindig megbabonázva meredtem a tájra.
-Látod ott a hajókat?
-Csak téged látlak most jelen pillanatban.-suttogta halkan a fülembe.
-Annyira nyugodt itt minden.
-Igen. Csak is a miénk öt napig.-cirógatta végig a kezem.
-Köszönöm Chris.-pillantottam fel mostmár a szemeibe.
-Annyira boldog vagyok amit a szemeidben látok. Úgy csillognak.
-Mert boldog vagyok.-nevettem el magam.  Chris az arcomhoz hajolt és apró puszikkal borította be mire felkacagtam. -Csikis.
-Csikizlek?-kuncogott fel.
-Igen. Ahogy szuszogsz.-döntöttem a fejem a homlokának.
-Finom az illatod.-pillantott fel a szemembe.
-A tied is. Nagyon pasis.-vigyorodtam el zavaromban, mire Chris megcirógatta az állam.
-Tetszik?
-Igen.-haraptam meg az ajkam mosolyogva.
-Gyere, kitöltöm a bort és menjünk fürödni.-biccentett a medence felé.
-De ugye nem most dobsz be a vízbe?
-Nem.-nevette el magát. -Nagyon megmaradt ez.
-Nehezen felejtek el dolgokat.-pillantottam fel a szemeibe ahogy átsétáltam a pult túloldalára.
-Én is.-remegtek meg a pillái ahogy figyelt.
-Átöltözök.-biccentettem a szobák felé.
-Rendben. Addig intézem az italt-mosolyodott el, de a szemeit még mindig nem vette le rólam.
-Oké.-indultam meg , de a szobából még visszapillantottam rá mire ő vigyorogva lesütötte a szemeit.
Becsukva az ajtót hirtelen nem tudtam mi történik. Mi volt ez a szemezés? Mi van velem? Ez a hely! Tuti ez az oka ennek.
A bőröndöt kinyitva kivettem a fürdőruhám és felvettem magamra, majd ahogy visszasétáltam a bőröndhöz megpillantottam a vibrátort.
Nagyot nyeltem ahogy arra gondoltam, hogy szeretné Chris ha használnám. Én viszont borzasztó zavarban lennék magától a tudattól hogy itt van . Attól meg pláne, ha csatlakozna vagy csak nézne.
Becsukva a bőröndöm kipillantottam a résnyire nyitott ajtó mögül. Chris épp a teraszon pakolászott már átöltözve.
Basszus amikor nála voltam akkor is borzasztó helyes volt, de most. Mennyire izmos már? Milyen kockák vannak a hasán! És a karja. Úr Isten én teljesen megbolondultam.
Halkan kinyitva az ajtót Chris felkapta rám a tekintetét és besétált a teraszról.
-Csinos vagy.-mért végig tetőtől talpig.
-Én.. én nem ...
-Baj van?-sétált közelebb, de én becsuktam a szemeim. Nem tudtam tovább nézni őt mert remegtek a lábaim. Bassza meg eddig nem volt gond, mi az isten van velem a közelében. -Hé!-érintette meg a karom mire felkaptam kékségeibe a tekintetem.
-Hm?
-Mi a baj? Valami nem oké?
-Nem, csak. Alul vagyok öltözve.-nyeltem egy nagyot, mire ő elmosolyodott.
-Fürödni megyünk. Mibe szeretnél napozni és úszni?
-Nem.. nem tudom.
-Chloe láttuk már egymást fürdőruhában.-suttogta a fülemhez hajolva.
-Tudom.. csak.. mindegy.-pillantottam el róla és hátrébb léptem, de ő közelebb jött.
-Zavarban vagy?-mellkasa egyre gyorsabban kezdett emelkedni csak úgy ahogy az enyém is.
-Igen.-szorítottam össze a szemem.
-Nem kell. Hisz ismersz engem. Előttem nem kell zavarban lenned, tudod jól.
-Menj előre kérlek.
-Rendben, de add a kezed.-simította végig a karom és a tenyerembe simult a keze.
Mögötte lépkedve figyeltem mennyire széles háta és vállai vannak. Nagyot nyeltem ahogy lepillantottam a fenekére. Még mindig piszkosul kemény feneke van.
-Bemegyünk?-pillantott le rám a válla felett.
-Nem hideg a víz?
-Előre megyek.-mosolyodott el, majd belépett a vízbe. Én csendben álltam mögötte mire ő megfordult és a kezét nyújtotta felém. -Gyere.-pillantott fel a szemeimbe.
-Ne ránts be kérlek.
-Bízz bennem és gyere.-simította meg ujjaival a kézfejem, majd egy gyengéd puszit nyomott rá. Megremegett a térdem ahogy a kezemről felvezette rám a tekintetét. Mi az istent művel velem?
Lassan lépkedtem beljebb a medence lépcsőjén mire Chris egy kis vizet mert a combomra. Tenyere ahogy rásimult a lábamra majdhogynem átérte egy kézzel. Szex közben vajon ezek a kezek mennyire erősen markolnak? Mennyire tud közel tartani velük?
Felvezetve a szemeim Chris karján ,megfeszítette az izmait. -Bevihetlek a karjaimban?-sétált közelebb hozzám így a mellkasa az enyémnek simult.
-Hova?
-Egy kicsit beljebb. Kapaszkodj meg a nyakamba.-ahogy felpillantottam a szemeibe elvesztem. Ismét. Sokadjára már.
Chris nem vár tovább a válaszomra így a combomnál fogva a csípője köré húzta a lábaim így megkapaszkodtam a nyakában.
-Ha be mersz dobi!
-Nem doblak.-mosolyodott el ahogy a combomat szorította.
-Rafinált vagy, úgyhogy...-nem tudtam befejezni mert felém fordult a fejével így az orra az enyémnek simult.
-Mért dobnálak be, ha élvezem ahogy a közelemben vagy és hozzám érsz.
-Chris...-akadt a torkomon a hang és elöntött a forróság.
-Olyan kis törékeny vagy.-mosolyodott el ahogy lassan sétált.
Ahogy derekamat és a hasamat érte a víz  feljebb emelkedtem, mire Chris keze a derekamat szorította közel a mellkasához.
-Hideg.
-Mindjárt elmúlik. -simította meg a csípőm ahogy felnézett rám. Vállain támaszkodtam ahogy a lábaim szorították őt.
-Nem vagyok nehéz?-kérdeztem félénken, mire ő csak mosolyogva megrázta s fejét.
-Egyáltalán nem. De gyere vissza. Engedd bele magad a vízbe. -simított a hátamra a tenyerét.
-Basszus de hideg.-feszült meg a testem.
-Mert forró a bőröd. Lángol a tested kislány.
-Talán mert kurva meleg van?
-Nekem is, de gyere lejjebb. -nyaka köré fonva a kezem engedtem vissza magam és próbáltam nem sikítani. Kell idő mire megszokom a vizet. -Úgy. Így tudlak fogni is.-szorította a derekamra a karját.
-Te hogy nem fázol?
-Nem foglalkozok vele. Más jobban leköt.-felkapva a szemeim rá ledermedtem. Ő mosolyogva lejjebb engedett, de erre felsikítottam.
-Chris! Ne! Kérlek!
-Vizezd be a mellkasod.-mosolyodott el.
-Ne mozogj akkor.-kapaszkodtam a vállába erősen.
-Nem mozdulok. Nyugodtan vizezd be magad.-fél kézzel a vállát fogtam és mertem magamra egy kis vizet. Félve felpillantottam rá, de ő el volt foglalva a melleimmel. Azokat nézte, ahogy lefolyik közte a víz. Másik kezemmel is elengedtem így két kézzel a nyakamon végigsimítottam a tenyerem. Chris szorosabban tartott magához, nehogy elejtsen, mire én a mellkasára locsoltam egy kis vizet.
Szemei felvillantak az enyémekbe ettől pedig elvigyorodtam.
-Nem mondtad, hogy én is kapok.
-Téged nem kell bevizezni?
-Én megelégedtem a te látványoddal.
-Tetszik?-haraptam meg az ajkam.
-Gyönyörűek a melleid.-suttogta miközben le se vette róluk a szemeit.
-Nekem a tetkóid tetszenek.-kapaszkodtam meg a vállába.
-Nem tudom levenni a szemeim róluk.-nyelt egy nagyot mire feljebb emelkedtem.
-Így jobban látod őket?
-Tökéletesek.-harapta meg az ajkát.
-Megnézhetem a tetoválásaid?-kérdeztem félénken, mire gyengéden leengedett a vízbe.
-Meg csak gyere odébb, hogy jobban szemügyre tudd venni.-intett a medence széle felé. Odaúszva megkapaszkodtam a lépcső korlátjába mire ő feljebb sétált. A testén végig csorogtak a vízcseppek ahogy megfordult irányomba. -Tied a terep.-tárta szét mosolyogva a karját majd én közelebb lépkedtem.
Hosszas percekig csak néztem a mellkasát majd a hasára vezettem a tekintem. -Hozzá is érhetsz.
-Mihez? -pillantottam fel a szemeire mire egy huncut mosoly jelent meg az ajkain.
-A farkam is megfoghatod ha nagyon szeretnéd, de piszok kemény így nem szeretném, hogy megijedj.
-Ahogy tartottál éreztem.-nyeltem egy nagyot.
-Tetszett amit éreztél?-pillantott le rám, de a szemei most nem csillogtak. Sötét volt, ettől pedig megijedtem.
-Én.. én.. nem tudom. Chris, bocsáss meg, de ..-léptem el mellette, mire elkapta a karom.
-Ne menj el. Semmi baj nincs.-cirógatta végig a karom.
-Figyelj én nem tudom mi ütött belénk.. én.. -kapkodtam levegő után. Chris a boros poharakért nyúlt mivel látta rajtam, hogy zavarba jöttem így szerette volna, hogy ellazuljak.
-Ne menekülj. Élvezd inkább.-simította meg a kezem és átnyújtotta a poharam.
-Furák a szemeid.-remegett meg a hangom, mire közelebb hajolt.
-Csak tetszik amit látok.-koccintotta neki a poharamnak az övét és belekortyolt. Remegő kézzel az ajkaimhoz emeltem a poharam és is beleittam az italomba.
Percekig csak némán álltunk a vízben és iszogattunk, miközben én a naplementét figyeltem. Egyszerűen festői volt a látvány. Chris kisétálva a vízből a mellettünk lévő pezsgőfürdőbe sétált át, majd az ujjaival hívogatni kezdett.-Gyere át ide. Bekapcsolom.
-Meleg a víz?
-Igen, úgyhogy siess.-pillantott fel a szemeimbe mire én kisétáltam a medencéből és oda siettem hozzá.
-Állj meg egy percre.-tette le a poharát mielőtt én be tudtam volna mászni a medencébe.
-Mi az?
-Csak gyere ide. Had igazítsam meg a fürdőruhád.-sétált mellém és a bugyim szélét kezdte el igazgatni. Vállam felett felpillantottam rá ,majd eszembe jutott az a pillanat amikor nála voltunk a medence szélénél. -Ez múltkor is jól esett.-húzta feljebb a bugyim mire lehunytam a szemeim.
-Chris. -préseltem össze az ajkaim.
-Jól esik a puncidnak?-erre a kijelentésére a kezére kaptam a kezem.
-Édes Istenem.-kapkodtam levegő után.
-A bor tehet mindenről.
-Nem az hogy kanos vagy?-döntöttem hátra a mellkasának a fejem mire két kézzel megmarkolta a csípőm miközben az ujjait beakasztotta a vékony anyag szélébe.
-Szerintem a te tested is mástól forró.-hajolt a fülemhez mire feljebb húzta a kezét.
-Chris.-nyögtem fel halkan.
-Csodás a hangod. Imádom.
-Nem tehetjük.-suttogtam halkan mire egyik keze a combomra csúszott és gyengéden megmarkolta.
-Ki tiltja meg? Nincs itt senki aki megakadályozhatna minket bármiben is.
-Épp ez a gond. Ha folytatod nem lenne megállás.
-Nem szeretnéd ha...
-Ne mond ki!
-Csak egy kicsit.-simult feljebb a combomon a keze amitől a testem megfeszült és megremegett. -Reszketsz a kezeim közt.
-Mert izgat amit csinálsz.
-Engem is felizgatsz, ha csak rám nézel azzal.
-Istenem Chris.-dőltem hátra a vállára.
-Hozzád érhetek? -suttogta mély hangján.
-Hol szeretnél hozzám érni?
-Végig húzhatom az ujjaim a puncidon?-hajolt közel a nyakamhoz, mire megfeszült még jobban a testem így a fenekem az ölébe nyomódott.
-Chris mi.. mi barátok vagyunk.
-Ez már rég több mit barátság.-ahogy a nyakamhoz volt hajolva az ajkai súrolták a bőröm. A szívem kiszakadt a helyéről a tudattól, hogy ez nem álom. Kezei szorosan tartanak, de amíg engedélyt nem adok neki nem ér hozzám. Forró voltam, piszkosul vágytam arra hogy megérintsen és kényeztessen, de nem tehetjük.
-Basszameg! -villant be a gondolataimba, hogy szóljak anyáméknak, hogy Zénónak adniuk kell gyógyszert. Az állat orvos írta fel a fülére.
-Mi a baj? -dermedt le Chris mire én felé fordultam a karjai közt.
-Meg tudnál várni engem? El kell intéznem egy telefont.-intettem a házra.
-Megijesztettelek? Én.. én nem akartam, hogy...
-Chris, várj pár percet.
-Chloe kérlek. Vágysz rá! Én megadhatom neked amit csak szeretnél, ahogy szeretnéd.
-Mindjárt Chris, csak...-elkeseredve bólintott mire én beszaladtam a házba és beszéltem a szüleimmel.