In My Mind

17. Megváltozott minden

Hazaérve Capriról megváltozott minden. Chris vagy mindig nálam aludt vagy én aludtam nála. Levetkőzve a félelmeim már nem olyan volt köztünk a viszony mint mikor elutaztunk. Ismertük mind a ketten a másik testét, hisz volt időnk felfedezni az öt nap alatt amit ott töltöttünk. Itthon se változott ez a szokás, mivel az összes létező bútort végig próbáltuk nálam és nála is. Boldogok voltunk, de egyikünk se mondta el úgy igazán még, hogy ez csak testi vonzalom, vagy szerelem lenne. Nem mertük. Nem akartuk elveszteni a másikat.
-Chloe, egy 10 perc és ott vagyok érted.-adta tudtomra Chris ezt az információt ahogy a gép előtt ültem a munkahelyemen.
-Várlak édes.
-Ugye jól vagy? Reggel láttam, hogy nehéz mozognod és.. és egész nap ezen gondolkozok, hogy minden rendben van-e.-hallottam a hangján, hogy borzasztóan aggódik.
-Minden rendben.-mosolyodtam el halványan.
-Este ha gyengédebben csinálom? Végig kényeztetlek? Akár szájjal is elhozom neked a gyönyört kincsem.
-Ne itt a munkahelyemen mondj ilyeneket.-nevettem fel zavaromban.-Benedvesedek ha ilyeneket mondasz.
-Annyira bánt, hogy fájdalmat okoztam.
-Nincsen semmi édes! Minden rendben van.-próbáltam nyugtatni és közben össze szedtem a cuccaim, hogy meginduljak a kijárat felé.
-Ha kézzel csinálom? Az is jó! Nem teszem be ma akkor.
-Chris!-szóltam rá nevetve ahogy haladtam lefele a lépcsőn.
-Annyira aggódok, hogy fáj az a szép kis puncid baby.
-Szádra fogok ülni ha nem hagyod abba!
-Félreállok a kocsival és ráülhetsz kicsim. Addig nyallak amíg el nem élvezel háromszor.
-Bazdki! Fejezd be, mert nedves vagyok.-löktem ki az ajtót ahogy megpillantottam őt a kocsinak támaszkodva.
-Én pedig piszok kemény ahogy közeledsz felém. Annyira gyönyörű tested van.
-Fejezd be!-nevettem fel ahogy egyre jobban közeledtem irányába.
-Sok a ruha rajtad. Eltakarja azt a csodaszép tested.-villantak fel rám kékségei.
-Mert dolgozni nem jövök meztelenül.-álltam meg előtte nevetve.
-Szia baby.-puszilta meg az ajkaim.
-Szia édes!-vigyorodtam el.
-Úgy hiányoztál.-harapta meg az ajkát.
-Ne itt az utcán vetkőztess a szemeddel ha kérhetlek.-kuncogtam fel halkan.
-Akkor a kocsiba vetkőztethetlek?
-Majd otthon.-nevettem el magam és bepakoltam a csomagtartóba. Ahogy beültünk a kocsiba Chris telefonja eszeveszett pittyegésbe kezdett, így egy nagy sóhaj kíséretében kikereste a zsebéből és feloldotta.
Felé fordulva figyeltem az arcát, de a mosoly lehervadt az enyémről. Chris a szemeit összeszorítva hátra döntötte a fejét. Nem mertem megkérdezni mi történt, de ahogy figyeltem nem éppen jó dolog lehet.
-Faszom.-indította be a kocsit és kivágódtunk a parkolóból. Chris idegesen vezetett én pedig ettől nem lettem nyugodtabb. Karjára kapva a kezem ijedtemben ahogy kerék csikorgatva állt meg egy piros lámpánál.-Kurva életbe!- ordította el magát amitől összerezzentem, hisz zárt térben borzasztó hangos volt. Összetört ahogy a kormányra borulva ingatta a fejét.
-Chris-érintettem meg a vállát, mire ő felegyenesedett és beletaposott a gázba.
-Elegem van Chloe! Kurvára!
-Mi.. mi történt? -nyeltem egy nagyot ahogy félve rápillantottam.
-Ez a rohadt kis picsa ... szét basz az ideg.-dobta le a telefonját a pohártartóba.
-Mit csinált?-feszült meg a testem.
-Irogat, hogy beszéljünk. Ha nem beszélek vele akkor meg kiteszi azt kurva kibaszott hekkelt videót.
-Találkozz vele akkor.
-Nem akarok! Nem tudok meglenni a közelében. A hányinger kerülget tőle.
-Menjek veled?
-Ne.. nem kell.-sóhajtott fel elkeseredve.
-Én melletted vagyok.
-Tudom és egy tündér vagy, de nem akarok vele találkozni. -parkolt le a ház előtt.
-Parkolj odébb.-intettem a ház mellett levő park felé.
-Mi? Miért? Itt a bejárat.
-Csak parkolj odébb.
-Cicám..
-Légyszíves!-néztem fel a szemeibe, mire visszacsatolta magát és átparkolt.
Ahogy megállt a kocsi kicsatoltam magam és hátra hajoltam a táskámért. Chris értetlenkedve figyelt mivel nem értette miért kellett átálljon ide.
Kikapva egy hajgumit egy laza copfba felkötöttem a hajam és Chris biztonsági övét kicsatoltam.
-Mi..mit csinálsz?-pillantott fel keserűen a szemeimbe.
-Jobb kedvre derítelek.-hajoltam a füléhez miközben a kezem férfiasságára simult.
-Istenem. Kicsim nem.. nem kell..-feszült meg a kezem alatt, de a farka nem ezt árulta el, hogy nem akarná. Az övét kicsatolva kizipzároztam a nadrágját és előkaptam kemény farkát.
-Szívem.. én..
-Shhh.. csak lazulj el.-pusziltam meg az ajkát és az ölébe hajolva a számba vettem.
-Aahh..-nyögött fel halkan, majd a copfomat elkapta és hátra húzta a fejem.-Édes, nem kell ezt tenned.
-Szeretem ha a számba élvezel.-pillantottam fel a szemeibe miközben a kezem lassan mozgattam egyre keményebb farkán.
-Annyira jól csinálod.-hunyta le a szemeit és hátra döntötte a fejét. Elmosolyodva visszahajoltam és gyorsabb tempóra váltottam. -Ahhh.. Chloe!-markolta meg a hajam.
-Élvezz a számba baby.
-A puncidba szeretnék.-remegett meg a teste alattam mire elmosolyodtam.
-A számba fogsz kicsim.-csapkodtam a nyelvemnek mostmár kő kemény és lüktető farkát.
-Másszunk hátra és ülj bele.-markolta meg a fenekem.
-Élvezz el Chris.-szívtam meg mire megemelkedett a csípője, de én vissza nyomtam.
-Istenem! -csapott a fenekemre ahogy lepillantott az ölébe rám.
Kezem gyorsabb tempót diktált mire erősen megmarkolta a fenekem másik kezével pedig lenyomott, hogy tövig legyen a számban. Öklendezve kirántottam a számból mire az arcom után kapott.-Bocsáss meg. Istenem!-nézett rám ijedten miközben a kicsorduló könnyeim törölgette az arcomról.
-Rosszalkodsz.-szorítottam rá a farkára vigyorogva.
-Nem akartam ennyire durván a szádba tolni.
-Engedd hogy én irányítsak és ne vedd át.-hajoltam vissza és folytattam. Chris gyengéden fogta az arcom egyik kezével, majd a másik keze a nadrágomba csúszott.
-Nedves vagy.-sóhajtott fel halkan.
-Mhmm..-bólogattam miközben erősen megszívtam a farkát.
-Ahhh...-nyögött fel hangosan mire megéreztem őt a számban. Lassan mozgattam a fejem és a kezeim, de véletlen az ujjaimra is folyt ,mivel piszkosul elsült a számban. Lenyelve nyalogattam végig teljes hosszában a farkát, míg ő a hajamat simogatta. -Köszönöm.-remegett meg a hangja.
Felemelkedve tőle az ujjaim is lenyalva pillantottam fel a szemeibe.
-Jó fiú.-mosolyodtam el és megpusziltam az ajkát, majd kipattantam a kocsiból. Chris percekig ült még bent így az ablakához sétálva bekopogtam.
Összeszorított szemekkel ült még mindig álló férfiasságát szorítva. Leengedve az ablakot felém döntötte a fejét, de nem nyitotta ki a szemeit.-Minden rendben?-mosolyodtam el huncutul ahogy megtámaszkodtam az ajtón.
-Az ajkaid érzem még mindig a farkamon.-suttogta halkan kapkodva a levegőt.
-Tedd el baby.-simítottam meg a karját lágyan.
-Nem fér a nadrágomba kicsim. Nagyon kemény vagyok. -harapta meg az alsó ajkát.
-Még élvezel?-húztam végig az ujjam férfiasságán.
-Igen édes.-remegett meg majd a kezére folyt a fehér nedv.
-Lenyaljam a kezed?-hajoltam közelebb mire résnyire kinyitotta a szemeit.
-Annyira csodás ajkaid vannak.
-Tedd a számba az ujjad. Had nyaljam le.-reszkető kezét felemelve az ajkamhoz tartotta míg én a szemeit figyelve lassan végig nyaltam.
-Aaahhh...-élvezett el újra , csak az volt a gond, hogy a kocsiban minden olyan lett ahogy a nadrágja is. Ijedten lepillantott magára majd elkeseredve hátra döntötte a fejét.-Basszameg.
-Semmi baj. Gyere.-simítottam meg az arcát lágyan.
-Minden tiszta geci. Bassza meg.-próbálta eltakarítani, de hirtelen még zsepit se talált.
-Hé! Nyugi.-nyitottam ki az ajtót és közelebb léptem. Szemeim kikerekedtek ahogy körbenéztem a kocsiba. Ahogy mondta tényleg úgy volt.
-Faszom.-nyöszörgött elkeseredve.
-Nincsen semmi baj, hé... szívem.-pusziltam meg az arcát ahogy törölgettem a kormányt.
-A nadrágom is olyan, mindenem.-dőlt a vállamnak ahogy törölgettem a kezét és az ölét.
-Fent leveszed és kimosom. Nincs semmi baj.-csókoltam meg lágyan az arcát.
-Segítesz eltenni a nadrágomba?
-Persze csak letörlöm vagy lenyaljam inkább.
-Ne! Most ne mert félek te is csupa cucc leszel. Ne.. ne nyald meg.
-Rendben.-simítottam végig a karját, majd ő nagynehezen eltette férfiasságát és kiszállt a kocsiból.
-Ahh de rossz. Picsába, de nyom a nadrág.-támaszkodott meg a motorháztetőn.
Én a kocsiba behajolva amennyire csak tudtam letakarítottam a kormányt és a műszerfalat, majd a székét is míg ő elkeseredve figyelt.-Úgy sajnálom. Én.. ez annyira...-ingatta szomorúan a fejét.
-Édesem!-néztem fel rá. -Semmi baj nincs.-mosolyodtam el kedvesen.
-De igen mert össze basztam mindent és te takarítasz.
-Szívesen megteszem. Nincs baj tényleg. Érted megteszem Chris.-ahogy ezt kimondtam összeszorította a szemeit és elsírta magát. Összeszedve a zsepiket kidobtam a közeli kukában és odasiettem hozzá.-Hé! Szívem.-simítottam meg a karját.
-Te annyira jó vagy hozzám.-nézett rám könnyes szemekkel.
-Ahogy te is hozzám baby.-töröltem meg a szemeit és az arcát a kezemmel.
-Had bújjak hozzád.-fordult felém mire én széttárva a karjaim magamhoz húztam.
-Semmi baj nincs.
-Úgy félek.-suttogta halkan mire én erősebben szorítottam.
-Semmi nem lesz. Melletted leszek.-puszilgattam gyengéden az arcát.
-Aludhatok nálad édesem?-suttogta halkan remegő hangon.
-Persze hogy aludhatsz. Ez nem kérdés.-cirógattam meg az arcát, mire ő hátrébb lépett és lepillantott magára.
-Nagyon látszik a gatyámon?
-Nem vészes. De gyere mögöttem és fent leveszed.-fogtam meg a kezét és magam után húzva megindultunk a lakás irányába.