30. Fejezet

2.2K 76 18
                                    

A szavai csak úgy csengtek a fülemben.

"-Szeretlek Zoé!"

Annyira boldog voltam. Tudtam, és mondta is már régen, de ez most valahogy más volt. A szívem majd kiugrott a helyéről. Ő csak bámult rám és idegesen tördelte a kezét.

-Én is szeretlek Chris! -mondtam neki határozottan, mire felkapta a fejét

-T-tessék?! -kérdezett vissza értetlenül

-Azt mondtam, hogy szeretlek! -válaszoltam

Az arcára kiült a boldogság. Rám mosolygott majd egy hirtelen mozdulattal magához rántott és megcsókolt.
A szíve olyan erősen és hangosan dobogott, hogy majd kiszakadt a helyéről.
Biztos vagyok benne, hogy nem erre szamított.
Nem tudom mikor kezdtem el így érezni Chris iránt, viszont be kellett magamnak is vallanom, hogy igen..szeretem.
Pár percig még így maradtunk, majd rendesen lefürödtünk, kiszálltunk a tus alól, megtörölköztünk és mentunk is a szobámba. Ott bebújtunk az ágyba, majd összebújva elaludtunk. Reggel, ébredés után arra lettem figyelmes, hogy a mellettem lévő hely, üres. Chrisnek hült helye sem volt.
Lassan kivánszorogtam az ágyamból, majd lebandukoltam a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Amit akkor, ott megpillantottam... na arra nincsennek szavak.
Chris félmeztelen állt a sütő előtt egyetlen szál boxerben. Ő nem vette észre, hogy ott állok, mert háttal volt nekem. Valamit nagyon ügyeskedett, de nem láttam pontosan, hogy mit.
Én csak szó nélkül bámultam. Már pár perc eltelt, mikor megfordult és hirtelen megpillantott. Ekkor hatalmas mosoly futott végig az arcán. Annyira édes volt.
A kezében egy nagy tálat pillantottam meg, amiben rántotta volt. Odasétált az asztalhoz és lerakta az ételt, majd odasétált hozzám és egy puszit nyomott a számra, majd megölelt.

-Korán keltél kedvesem! Még nem vagyok kész teljesen. -mondta mosolyogva

-Hiányzott malaki mellőlem... -mondtam mosolyogva én is

-Gyere, ülj le! -mondta, miközben odavezetett az asztalhoz

Kihúzta nekem a széket, leültem, majd közelebb tolt az asztalhoz.
Kinyitotta a konyhaszekrényt, majd kivett két darab tányért, és evőeszközt.
Szépen megterített nekünk, majd a hűtőből elővette a narancslevet és töltött mindkettőnk poharába.

-Szedj nyugodtan Kedvesem!

-Nos, nem kell kétszer mondani! Nagyon jó illata van! -mondtam, miközben szedtem a tányéromra

Miután ettünk, elmosogattam, majd felmentünk a szobámba. Ott összebújtunk és filmeztünk. Annyira jól telt eddig a nap. Chrissel lehetek és annyira jól érzem vele magam. Minden annyira jó most. Furcsa is. Nem is tudom mikor éreztem utoljára így magam. Már elszoktam az érzéstől.
A nap hátralévő része nagyon gyorsan eltelt. Chrisnek haza kellett mennie, mert holnap iskola és össze kellett szednie a cuccait, meg nagyon korán is kell kelnie.
Ezután nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal...
Próbáltam tanulni, filmezni, olvasni, zenét hallgatni, de egyszerűen nem tudtam semmire sem figyelni. Chrissen kattogott az agyam folyton. Annyira kis édes.

Másnap a telefonom csörgésére ébredtem. A képernyőn az "Anyukám" felirat villant fel.

-Szia Anya!

-Szia kicsim! Figyelj csak...tudom, hogy váratlanul fog érni, amit most mondok...
Holnapután vissza kell utaznod Magyarországra, lerakni a vizsgáid...

Ennek hallatán nem tudtam mit mondani. Lesokkolódtam teljesen..

-Zoé, itt vagy? -kérdezte anya

-Mennyi időre kell visszamennem? -kérdeztem feszülten

-Kb egy hétre...

-Egy hétre? Dehát miért?

-Több nappra vannak beosztva a vizsgáid..

-Értem..

-Tudom, hogy nagyon nem szeretnél visszamenni, de most muszáj... Hidd el, gyorsan el fog telni az az egy hét..

-Rendben.. -mondtam elcsukló hangon

Ezután leraktuk a telefont. Én csak ültem az ágyamon és bámultam mag elé.
Még mindig nem fogtam fel a dolgokat.
Nem akarok visszamenni. Végre jól vagyok, most meg menjek vissza...
Pár percig még csüggedtem, majd a telefonom pittyegésére lettem figyelmes.

Chris:

-Szia szépségem! Ébren vagy? 😁

Az üzenet láttán elmosolyodtam. Chris az, aki mindig meg rud nyugtatni, és ez most sem volt másképp.

Én:

Igen, fent vagyok már... Anya hívására ébredtem.

Chris:

Ugye nincs baj? 😦

Én:
Vissza kell mennem holnapután Magyarországra...

Chris látta az üzenetem, de nem válaszolt...

_________________________________________

Sziasztooook! 😁
Meghoztam a kövi részt!
Remélem tetszik...
Vigyázzatok magatokra! Köszönöm, hogy velem vagytok!
Sziasztoook! 🤗❤️

Na, de Tanár Úr!Where stories live. Discover now