A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||

VIII. Fejezet - Élet és halál közt

* Hanna szemszöge *

A kád oldalán támaszkodtam, félig oldalasan feküdtem a forró vízben. A könnyeim megállíthatatlanul folytak le az arcomon, Kevin mindent megtesz azért, hogy jobb kedvem legyen de a szívem szilánkosra tört. Sosem éreztem még ilyen fájdalmat, el sem tudom mit érzek. Az egész testem sajog és szorít a mellkasom folyamatosan, erőtlennek érzem magam teljesen.

-Jól vagy? - Nyitott be résnyire Kevin de nem jött be, sóhajtva fel ültem a kádban normálisan és eltakartam magam.

-Nem igazán. - Mondtam halkan, remegett még a hangom is. Kevin bejött.

-El kell indulnom a koncertemre, így is késni fogok. - Sóhajtva térdelt a kád mellé.

-Jó. - Piszkáltam a habot ami a víz felszínén úszkált.

-Áthívtam Metzker Vikit, nem akarom, hogy egyedül legyél. - Sóhajtott.

-Egyedül akarok lenni. - Néztem rá, fejcsóválva megpuszilta a homlokomat.

-Nem leszel egyedül. - Nézett az órájára. - Megvárom Vikit aztán megyek.

Ment ki, sóhajtva kimásztam a kádból. Megtörölköztem, felvettem tiszta fehérneműt és egy melegítőt egy pulcsival. Leengedtem a vizet és kiöblítettem a kádat, kimentem a fürdőből. Kevin pont akkor engedte be Vikit, eltűrtem a hajamat sóhajtva.

-Szia. - Néztem rá.

-Szia! - Mosolygott rám halványan.

-Na, rohannom kell. - Mondta Kevin. - Hajnalban jövök. - Nézett rám, bólintottam és ő elment.

-Nagyon sajnálom, Kevin dióhéjban elmondta mi történt. - Sóhajtva nézett rám.

-Ez van.. - Köszörültem meg a torkomat vállat vonva, Picúr előjött a szobámból és Vikit szaglászta.

-Jaj, de kis husi! - Hajolt le hozzá megsimogatni őt.

-Picúr a neve. - Szipogtam majd a hűtőhöz mentem, hogy adjak neki kaját.

-Nagyon édes! - Mosolygott rám. Semmi kedvem ehhez az egészhez.

-Nincs veled bajom, meg szimpatikus vagy de szeretnék egyedül lenni. - Néztem rá sóhajtva miután raktam Picúr táljába kaját. - Én bemegyek a szobába de te csinálj amit akarsz..

-Hát jó. - Mondta halkan. - De ha bármire szükséged van, szólj!

-Rendben..

Mondtam majd Kevin szobájába mentem, körbe néztem a szobájában alaposan. Biztos van itthon valami cucca.

* Kevin szemszöge *

Alig vártam a koncert végét, nem is ittam nagyon csak azon járt az eszem, hogy remélem jól van Hanna. Most már végre a kocsiban ülünk, olyan furcsa érzésem van. Aggódom. Írtam Vikinek de szerintem kibaszottul alszik mert nem válaszolt már órák óta, Hannát is hívtam de természetesen ő sem reagál. Megköszöntem Lacinak, hogy haza hozott majd szinte rohantam fel a lakásba. Amikor bementem Viki a kanapén aludt, a tévé halkan szólt. Ahogy becsaptam az ajtót úgy riadt fel.

-Nem alszok! - Ült fel egyből, ásítva nézett rám. - Már haza is jöttél? - Nézett körbe.

-Nem vetted fel és Hanna sem. - Mentem a szobája felé, benyitottam de nem volt ott. - Hol van?

-A te szobádban. - Nézett rám. - Azt kérte hagyjam.

-És te hagytad.. - Mentem a szobám felé, elnehezedett a mellkasom ahogy benyitottam. - Viki bazdmeg.. - Gyökerezett földbe a lábam, légzésem szaporább lett és az ágyamhoz siettem. - Ne.. Ne.. Ne... - Gyűltek könnyeim és felhúztam Hannát, Viki a szobába jött. - Hívjál mentőt geci gyorsan. - Néztem le újra Hannára, hányt is és felhányt pár tablettát de biztos vagyok benne, hogy sokkal többet nyelt le.

-Kurva életbe. - Mondta Viki és elővette a telefonját, a fejét fogta. A nyakához szorítottam az ujjamat, még volt pulzusa valamennyire. Fogalmam sem volt mit csináljak így ledugtam a torkán az ujjamat hátha hány még de semmi nem történt, majdnem elájultam úgy kapkodtam a levegőt. - Miért nem figyeltél rá? - Kiabáltam Vikire ahogy a szobába jött.

-Jönnek a mentők. - Mondta ő is sírva. - Úgy sajnálom, én.. Én nem gondoltam.. - Fogta a fejét, Hannát néztem és könnyeim az arcára potyogtak.

***

A csempét bámultam magammal szemben, imádkoztam, hogy Hanna ne haljon meg. A számat haraptam belülről és az ajtóra néztem amikor végre kinyílt. Fel álltam ahogy felém jött egy nővér, nagyot nyeltem.

-Inkább üljön le. - Mondta halkan, meghűlt a vér ez ereimben és leültem. - Életben van, ne aggódjon. - Nézett rám, egy kicsit megkönnyebbültem. -Viszont lélegeztetőn van. - Sóhajtott. - Nem képes önállóan lélegezni..

-Kómában van? - Kérdeztem halkan.

-Igen. - Nézett rám. - Értesítettük már a szülőket, úton vannak ide de ha szeretne bemehet hozzá.

-Mindenképpen. - Álltam fel egyből.

-Jöjjön. - Mondta majd elindult be az elfekvő osztályra, mentem utána zakatoló szívvel.

* Peti szemszöge *

Miloékkal piáltunk, folyamatosan részeg vagyok. Szakítottam Hannával de most már megint vele lennék. De lehet csak a részegség miatt. Igyekszem őt kizárni de nem igazán megy, sokszor gondolok rá meg arra, hogy Kevinnel biztosan összejöttek már. Mikor felvillant a telefonom ránéztem, Kevin írt nekem. Felvontam a szemöldökömet és megnyitottam, arrébb mentem dőlöngélve és megnyitottam amit írt.

@ kkevin.official
Hanna túladagolta magát, kómában van.. de te csak mulass Balin 😄
Majd én megvigasztalom őt és szépen túl lép rajtad, kis gyerek🙃

@ maricspeti
Mi? 😵 Kamuzol tuti

@ kkevin.official
Nem kamuzok, bár kamuznék.. 💔

A telefonom képernyőjét néztem és kiléptem az üzenetből, biztos vagyok benne, hogy csak kamuzik. Csak azért írja, hogy szarul érezzem magam de nem fogom. Visszamentem Miloékhoz és átkaroltam a barátaim vállát nevetve, táncoltunk a jobbnál jobb zenékre.

* Kevin szemszöge *

A gép csipogását hallgattam, Hanna szülei még sem jöttek be mert úgy gondolták én itt vagyok a lányukkal. Beszarok az ilyen szülőkön. Írtam ennek a majom Maricsnak és leszarja, hogy a nő akit állítólag szeret konkrétan vegetál. Miattam. A hülye tablettáim miatt, pedig gecire eldugtam őket.

-Annyira buta vagy, Hanna. - Mondtam halkan és a kéz fejét cirógattam. - Miért kellett ezt csinálnod? - Kérdeztem halkan, lehunytam szemeim.

***

Reggelig el sem mozdultam Hanna mellől, épp egy cigiről jöttem vissza amikor már fent volt. Egy ápoló sürgött- forgott körülötte, nagy szemekkel nézett rám.

-Hanna! - Mentem az ágyához.

-Úgy sajnálom. - Nézett rám, könnyei gyűltek. - Én nem akartam ezt, én csak...

-Shh! - Fogtam meg a kezét. - Semmi baj nincsen. - Pusziltam meg a kéz fejét.

-Jó, az infúzió csöpög. - Mondta a nő. - A doktor úr pedig lassan elkezd vizitelni és akkor majd elmondja hogyan tovább. - Mondta majd kiment.

-Én csak elakartam lazulni. - Suttogta, szipogott egyet és letörölte könnyeit.

-Annyira tudtam, hogy veled kellett volna maradnom.. - Sóhajtottam.

-Nem akarom, hogy miattam lemondj koncertet vagy ilyesmi.. - Mondta halkan.

-Ígérd meg, hogy többet ilyet nem csinálsz. - Néztem a szemébe. - Kibaszottul kiborultam, zokogtam mint egy szaros..

-Sajnálom.. - Mondta halkan. - Nem csinálok többet ilyet, borzalmasan vagyok.. - Fogta a hasát sóhajtva.

-Frászt hoztad rám.. - Néztem a kezünket ahogy összekulcsolja ujjainkat. Jó érzés töltött el.

-Tényleg sajnálom. - Hunyta le szemeit, a kezemet még mindig fogta.