A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||

VIII. Fejezet - A felvétel

-Sajnálom, hogy kibuktam csak nem hiszem el.. - Nyeltem le a falatot, nagyon finom lett a hús amit a fiúk csináltak. - Hogy még mindig a nővérem a kedvenc, majdnem megölt minket.. - Néztem körbe.

-Tényleg döbbenet.. - Mondta Niki sóhajtva.

-Ne haragudj, hogy beengedtem őket. - Karolta át a vállamat Peti. - Azt hittem bocsánatot kérnek jönni..

-Semmi gond. - Legyintettem. - De remélem többet nem jönnek ide. - Nevettem.

-Aúú! - Kiáltott fel Niki és a szájába nyúlt. - Valamire ráharaptam. - Mondta orrhangon, Eddy felkuncogott.

-Még jó, hogy nem nyelted le, édesem! - Nevetve nézett rá, Peti is felnevetett.

-Eddy! - Vette ki a gyűrűt a szájából Niki. Érdekes egy lánykérés. - És ha lenyelem? - Nézett rá nagy szemekkel.

-Ne aggódj, a Mariccsal kurvára betanultuk a Heimlich-fogást! - Nevetve nézett rá majd letérdelt elé, elmosolyodtam és bólintottam egyet Nikire nézve. - Remélem másodjára nem mondasz nemet mert akkor kiugrok innen.. - Nevetve nézett a szabad ég felé az erkélyről.

-Nem! - Mondta Niki mosolyogva. - Mármint nem a lánykérés nem, hanem, hogy nem mondok nemet! - Nevetve nézett rá. - Annyira bánom, hogy először nemet mondtam.. - Sóhajtott.

-Nem baj! - Legyintett. - Szóval hozzám jössz, gyermekem anyja? - Mosolygott rá Eddy, én megpusziltam Peti ajkait mosolyogva.

-Hozzám jönnél újra? - Kérdezte halkan, hogy ne zavarja meg Eddyéket.

-Húszszor is! - Mosolyogtam rá.

-Hát persze, hogy hozzád megyek! - Mutatta az ujját Eddy felé Niki. Ujjongva tapsoltunk nekik.

-Melyikőtök vad ötlete volt ez, hogy a kajába tegyétek a gyűrűt? - Nevetve néztem Petire ahogy evett nevetve közbe.

-Természetesen az enyém. - Nevetett büszkén.

-Mindjárt gondoltam. - Forgattam meg szemeim nevetve.

***

A baba kocsit toltam dúdolászva halkan a sétáló utcában, Peti ma koncertezik. Végül megbeszéltük, hogy nem bontják fel a Valmart. Majd Peti szülei jönnek segíteni, ha úgy van. Szeretném, ha minden a régi lenne és nem kéne bújkálnunk. Távol tartási végzést kértem Kevin és Andi ellen is, meg is adták a történtekre való tekintettel. Megigazítottam Milla takaróját, ő aludt.

-Hanna. - Mondta egy hang mögöttem, a karomhoz ért mire visszakézből meglöktem az illetőt.

-Te mi a szart keresel itt? - Néztem Kevinre nagy szemekkel.

-Beszélnem kell veled.. - Mondta halkan, a fején sapka volt és kapucni is.

-Távol tartási végzésem van ellened, húzz a picsába mielőtt lecsuknak te idióta.. - Forgattam meg szemeim és tovább toltam a baba kocsit, már sötétedett.

-Hallgass már meg legalább. - Jött utánam sóhajtva.

-Nem. - Nevettem. - Hagyjál békén mielőtt rendőrt hívok rád, kurvára messzire mentél..

-Hallgass meg, kérlek. - Sóhajtva jött mellém. - Megzsaroltak. - mondta halkan.

-Nem hiszek neked.. - Sóhajtottam.

-Szerinted képes lennék ilyenre? - Nevetett halkan. - Ismersz jól..

-És még is ki zsarolt meg? - Nevettem. - Miért nem mondtad el a bíróságon?

-Hogy elássanak élve? - Nevetett. - Szerettelek, illetve még mindig de ez nem számít az a lényeg, hogy soha nem veszélyeztetném az életedet..

-Akkor mond el kik voltak azok. - Néztem rá, megálltam a baba kocsival. 

-Nem lehet. - Ingatta a fejét.

-Mert hazudsz, csak véded a segged.. - Nevettem. - Kurva szánalmas vagy, ne gyere a közelembe!

-A szüleid voltak. - Mondta nagyon halkan.

-Mi? - Álltam meg ismét a baba kocsival.

-A szüleid 20 milliót adtak valami verő embernek, hogy zsaroljon meg. - Nézett a szemembe. - Fel is kentek a falra és ezért egyeztem bele, senki nem akar meghalni..

-A szüleim? - Néztem rá.

-Igen, hinned kell nekem. - Könnyes volt a szeme. - Sosem bántanálak sem téged, sem a családodat.. - Szipogott halkan. - Most mennem kell, beszélj Csigusszal..

Fordult meg ahogy több ember is lett közben az utcán, alig hittem el amit mondott de ahogy kimondta Csigusz nevét valahogy kezdtem elhinni neki amit mondott.. Azok után, hogy mennyire védték a szüleim Andit még talán igaz is lehet ez.

***

Elvittem Nikiékhez Millát, most már nagyon sokkal jövök nekik. Állandóan ők vigyáznak rá. Nekik sem mondtam meg hova megyek, egyedül Petinek írtam meg, hogy ne aggódjon értem. Igazából a telefonunk össze van kapcsolva, szóval úgy is látja, ha nem ott vagyok. Nyilván hívogatott és írogatott de most nincs időm erre, hogy vele csevegjek. Egyetlen verő emberét ismertem apának, a neve Csigusz és kis korunkban sokat volt velünk. Ő talán segíthet. Be is kopogtam hozzá ,vártam, hogy kinyissa.

-Hanna! - Nézett rám a felesége, Irén. - Mi szél hozott erre, szívem? - Mosolygott.

-Beszélnem kéne Csigusszal. - Néztem rá sóhajtva, elég fura arcok és veszélyesek is. Irén is ölt már elvileg.

-Gyere csak be, meccset néznek! - Állt arrébb, bementem körbe nézve majd a nappali felé.

-Hello. - Néztem a csupa nagy darab srácra a kanapén, alig fértek el.

-Hanna! - Állt fel Csigusz. - De rég láttalak! - Mosolygott és átölelt, szinte eltűntem karjaiban. - Mi újság veled, kis csaj?

-Nem sok jó.. - Nevettem halkan. - Segítened kell.. - Tűrte, el a hajamat.

-Már vártalak, azt kell mondjam. - Karolta át a vállamat és az egyik szoba felé mentünk. - Hallottam mi történt, a gyújtogatást..

-Igen, ebben kéne nekem segítened.. - Mondtam halkan ahogy bementünk a szobába, tele volt számítógépekkel és mindegyiken más volt megnyitva. - De honnan tudtad, hogy jönni fogok?

-Kevin jó barátom, mondta, hogy jönni fogsz. - Nézett rám és az ölébe vett egy laptopot és leült a kanapéra, mellé ültem.

-De Kevin honnan tudta, hogy mi ismerjük egymást? - Néztem rá.

-Jó barátok vagyunk. - Nevetett. - Mesélt rólad én pedig egyből levágtam, hogy a kis Hanna rabolta el a szívét! - Nevetett. - Na ezt nézd.

Fordította felém a laptopot, az ölembe vettem és az utcai kamera felvételét néztem. Percekig nem volt semmi majd egyszer csak a szüleim kocsija állt meg nem messze a kamerától, nagyot nyeltem és tovább néztem a felvételt. Az anyám szállt ki a kocsiból egy táskával a kezében. Nem sokkal később egy nagy darab pasi és egy Peti testalkatú ment oda hozzá, a srác aki 25 évet kapott. Könnyeim gyűltek, az anyám tervelte ki az egészet. Lecsuktam a laptop tetejét és lehunytam szemeim.