XX. Fejezet - A hívás ( Évad záró )

549 41 8
                                    

* Hanna szemszöge *

-Szia, édesem! - Öleltem magamhoz a kis babámat csukott szemmel. Nagyon hiányzott már.

-Nagyon hisztiske volt, érezte, hogy anya nincs jól. - Nevetett Kati.

-Azért remélem elvolt Petivel is. - Néztem rá és Milla hátát simogattam.

-Igen, jól elvoltak. - Mosolygott rám, Peti most koncertezik. 

-Köszönöm, hogy itt lehetett ebben a pár napban! - Néztem Katira hálásan.

-Ugyan már, bármikor bármennyi időre! - Mosolygott rám. 

-Ezek biztos Nikiék, megkértem őket, hogy vigyenek haza! - Néztem Katira ahogy kopogtak, ő az ajtóhoz ment én pedig visszatettem a kiságyba Millát mert még nem emelhetek sokat.

-Gyere csak be! - Mondta Kati meglepett hangon, ezek szerint nem Nikiék jöttek.

-Szia! - Lépett a nappaliba Kevin.

-Szia! - Néztem rá meglepődve. - Hát te?

-Gondoltam haza viszlek titeket. - Nézett rám. - Nikivel beszéltem meg.

-Nikivel? - Néztem rá meglepődve. 

-Igen, Nikivel. - Nevetett halkan.

-Oké. - Mondtam halkan. - Akkor ezeket hozd. - Mutattam neki a nagy táskát és a hordozót.

-Petike este nálad alszik? - Nézett rám Kati, Kevinre pillantott majd vissza rám.

-Igen. - Bólogattam. - Köszönök mindent. - Adtam neki két puszit.

***

-Együtt vagytok újra? - Kérdezte Kevin ahogy mentünk fel a lépcsőn a lakáshoz.

-Nem. - Néztem hátra rá majd elővettem a táskámból a kulcsomat.

-Akkor miért alszik itt? - Nevetett.

-Mert a férjem és a gyerekem apja? - Nevetve néztem rá majd kinyitottam az ajtót, bevittem Millát majd Kevin is bejött és becsukta az ajtót.

-Jogos. - Nevetett és lepakolt. - Segíthetek még valamit? - Jött oda hozzám, nagyon közel állt így arrébb álltam.

-Ha gondolod cserélhetsz pelenkát. - Nevettem.

-Azt inkább nem. - Nevetett. - Csinálok valami teát vagy ilyesmit. - Ment a konyhába, eléggé elveszettnek tűnt.

-Van a hűtőben innivaló, ha szeretnél inni valamit. - Néztem rá. - Addig amíg tisztába rakom a gyereket egyél-igyál.

-Okés. - Mondta, én a szobába mentem és a pelenkázóra tettem Millát. Kicseréltem a pelusát gondosan majd tiszta ruhába raktam őt, betettem a kiságyba mert nagyokat ásított. Mielőtt eljöttünk volna Peti szüleitől pont akkor evett egy nagy adag tápszert. Betakartam őt mosolyogva, megpusziltam az arcát majd kimentem a szobából. 

-Amúgy hogy vagy? - Néztem Kevinre, a kanapén ült.

-Te hogy vagy? - Nézett rám. - Hallottam, hogy mi volt és ezért is jöttem. - Sóhajtott. - Hogy jól vagy-e?

-Igen, már jól. - Tűrtem el a hajamat, ő fel állt és oda jött hozzám.

-Még mindig nem tudlak kiverni a fejemből. - Nevetett halkan.

-Hát, pedig ideje lenne már. - Sóhajtottam, hátrébb álltam tőle de a pultnak ütköztem.

-Úgy sem vagytok együtt. - Vont vállat nevetve.

-De Kevin, nem erről van szó.. - Nevettem. - Én nem akarok tőled semmit. - Néztem rá.

-Nem gondolnám, hogy olyan lány vagy akinek nem jelent semmit, ha lefekszik valakivel. - Sóhajtott.

-Nem azt mondtam, hogy nem jelentett semmit. - Nevettem. - De én akkor is Petibe voltam szerelmes, ezt már megbeszéltük..

-Akkor csak szexeljünk. - Nézett a szemembe.

-Nem hinném, hogy ez jó ötlet.. - Nevetve fogtam a fejem. - Ezért jöttél ide?

-Csak szex, érzelmek nélkül.. - Lépett közel hozzám. - Ugyan már, nem emlékszel milyen jó volt együtt? - Sóhajtott.

-Kevin.. - Sóhajtottam.

-Csak egy kis biztatás kell neked! - Hajolt oda hozzám és megcsókolt, megtartott erősen.

-Hülye vagy? - Kérdeztem mikor sikerült elfordítanom a fejemet, meglöktem őt és letöröltem a számat. - Mondtam, hogy nem! - Emeltem fel kissé a hangomat.

-De hát nem is vagy együtt a Mariccsal. - Emelte fel ő is a hangját. - Mi a faszért nem tudunk csak dugni?

-Mert nem akarok! - Nevettem feszülten. - Nem akarok tőled semmit, értsd már meg! - Néztem a szemébe. - Össze volt törve a szívem, enyhítenem kellett a fájdalmamon és te voltál ott.. - Mondtam halkan. - Ha Dani van ott akkor vele fekszem le, ha Bruno akkor vele.. Érted már? - Túrtam a hajamba. - Csak.. Nem akartalak megbántani ezzel. - Sóhajtottam.

-Az komoly.. - Nevetett halkan. - Ezt mondhattad volna mielőtt komplett hülyét csinálok magamból mindenki előtt.. - Emelte fel a hangját.

-Annyiszor elmondtam már neked, hogy nem érzek semmit irántad! - Emeltem fel én is a hangomat. - Megakartalak kímélni az igazságtól, Kevin..

-Az igazság az, hogy te bárkivel összefekszel, ha a Marics éppen összetöri a szívedet. - Nevetett. - Kibaszott kurva vagy, Hanna! - Pofon vágtam őt, állkapcsa megfeszült.

-Rajtad kívül nem feküdtem le soha senkivel. - Néztem a szemébe. - És most menj el és soha többet ne keress.

-Ezer örömmel.. 

Tárta szét karjait majd megfordult és kiment az ajtón, becsapta maga után. Sóhajtva dörzsöltem meg az arcomat majd a gyerek szobába mentem, Milla aludt. Nem is értem, hogy nem ébredt fel a veszekedésünkre. Visszamentem a konyhába és kipakoltam a szatyrot amibe Kati pakolt jó pár dolgot, mindent a helyére tettem. Közben halkan dúdoltam, miután végeztem gyorsan lezuhanyoztam. Ezután megnéztem Millát aki még mindig aludt. Az órára néztem és Petinek már itt kéne lennie, felhívtam őt de nem vette fel. Leültem a tévé elé és unottan kapcsolgattam, most már kezdek aggódni Petiért. Éppen nyúltam a telefonomhoz amikor Niki hívott, fel is vettem.

-Szia! - Szóltam bele,  szipogott. - Baj van?

-Szia. - Mondta halkan. - Igen.. Elég nagy baj van. - Szipogott ismét.

-Várj, valaki más is hív. - Vettem el a fülemtől a telefonomat, Peti hívott. - Maradj vonalba, átkapcsolom gyorsan. - Mondtam Nikinek majd átkapcsoltam Petire. - Szia, mikor jössz haza? - Kérdeztem.

-Jó estét. - Szólt bele gy idegen férfi hang.

-Öhm, jó estét. - Lepődtem meg. - Kivel beszélek?

-A nevem Szabó Gergő és rohammentős vagyok. - Mondta halkan, a pop corn kiesett a kezemből.

-Történt valami a férjemmel? - Néztem a képernyőre, Niki már nem volt vonalban.

-Balesetük volt a turnébusszal, mindenki életben van de súlyos az állapotuk. - Mondta, könnyeim gyűltek. Lehunytam szemeim és nagyot nyeltem. 

A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||Where stories live. Discover now