A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||

XI. Fejezet - Elárulva

* Hanna szemszöge *

-Fu, de geci hosszú nap volt ez.. - Sóhajtott Kevin ahogy bementünk a lakásba. - Én kinyírom a nővéredet, hülye ribanc.. - Sóhajtva ment a hűtőhöz és kivett egy vizet, felbontotta és bele ivott.

-Annyira sajnálom, én annyira szégyellem magam, hogy ez történt. - Mondtam halkan.

-Semmi baj, bébi. - Jött oda hozzám és átölelt. - Te nem tehetsz róla. - Puszilta meg a homlokomat. - Bár, még nem paráztam ennyire soha, bevallom. - Nevetett.

-Hát, én is nagyon aggódtam. - Sóhajtottam halkan és átöleltem a nyakát.

-Nem raboltak még el nő miatt. - Nézett a szemembe. - Ezt feliratom a síromra majd, el sem hiszem, hogy ez megtörtént.. - Nevetett.

-Ejtsük ezt az egész témát inkább. - Néztem rá. - Nem is akarok rá gondolni sem.. - Öleltem szorosabban a nyakát.

-Te tudod ki az a Gábor? - Kérdezte. - Kiütném pár fogát.

-Majd elintézi a rendőrség.. - Néztem rá. - Őket is felnyomtam, nyugi. - Nevettem halkan.

-Kár, pedig szívesen levezetném rajtuk a feszkót. - Nevetett.

-Vezesd le rajtam. - Mosolyodtam el, ajkamba harapva néztem őt.

-Azt mondod? - Mosolygott és megpuszilta ajkaim.

-Azt. - Csókoltam meg őt, levettem a pólóját ahogy ő is az enyémet.

-Nincs is jobb zárása a napnak. - Emelt a pultra, a nyakamat csókolgatta.

-Nincs! - Mondtam csukott szemmel és a tarkóját simogattam.

***

-Mi van veled mostanában? - Kérdezte Laura ahogy ebédeltünk, felnéztem rá a telefonomból.

-Nem sok. - Vontam vállat. - Már mondtam.

-Azt hittem barátnők vagyunk. - Sóhajtott.

-Azok is vagyunk. - Néztem rá.

-Akkor miért nem mondod el miért nem voltál múltkor suliban? - Nézett rám.

-Mondtam már, hogy nem voltam jól. - Mondtam halkabban.

-És mi van Petivel? Tényleg KKevinnel kavarsz? - Vonta fel a szemöldökét. - Miért nem jössz a végzős bálba?

-Még valami kérdés? - Nevettem halkan. - Mintha kihallgatnál..

-Na jó, ha nem mondod el akkor befejeztük. - Nézett rám.

-Laura.. -Forgattam meg szemeim és megettem az utolsó falatot a szendvicsemből. - Petivel szakítottunk, Kevinnel lakok együtt és igen alakul köztünk valami. - Néztem őt. - Most elégedett vagy?

-És miért nem voltál múltkor suliban? - Kérdezte halkan.

-Túladagoltam magam. - Néztem a szemébe. - Befejezted a faggatást? - Álltam fel.

-Hanna.. - Sóhajtott halkan és fel állt ő is. - Barátok vagyunk és én melletted vagyok, tudod jól..

-Tudom csak erről nem akartam, hogy bárki is tudjon. - Sóhajtottam. - És ne mond el senkinek, nagyon kérlek!

-Jó. - Sóhajtott. - Nem mondom el nyilván.

-De tényleg ne, Laura mert kinyírlak! - Néztem a szemébe.

-Jó, nyugi már.

Jött mellettem a magyar terembe, leültem sóhajtva. Remélem tényleg tartja a száját. Egész hamar elmentek az órák, igyekeztem figyelni mert holnap lesz még egy próba érettségi. Az előző éppen hogy sikerült.

-Hanna, egy szóra! - Intett le az osztályfőnök a folyosón, sóhajtva mentem oda hozzá.

-Igen, Tanárnő? - Néztem rá.

-Ezt már több kollégával is beszéltük és az utóbbi időben rohamosan leromlottak a jegyeid. - Vette le a szemüvegét. - És ma én is azt veszem észre, hogy nem figyeltél az órán..

-De figyeltem. - Sóhajtottam.

-Akkor miről volt ma szó? - Nevetett halkan. Beszívtam ajkaim pislogva. - Látod, erről beszélek. - Sóhajtott. - Laura elmondta mi volt veled a napokban és hát...

-Mi van? - Néztem rá hülyén, légzésem szaporább lett.

-Csak jót akart neked, mind jót akarunk neked.. - Nézett rám. Könnyeim gyűltek. - Behívtuk a szüleidet is és azt szeretnénk, ha te is ott lennél ezen a beszélgetésen..

-Ezt nem hiszem el.. - Nevettem halkan és az ablakon bámultam kifelé, könnyeim csak egyre gyűltek. - Nem lakok már otthon és a szüleim leszarnak, nem akarok velük beszélgetni semmiről.. - Néztem vissza szipogva Csilla nénire.

-Jaj, szívem. - Sóhajtott és megsimogatta a vállamat. - Jobb jegyeid voltak amikor még otthon laktál, megbeszéljük a szüleiddel a dolgokat és haza mehetsz..

-Kurvára nem szólhat ebbe bele senki. - Nevettem.

-Vigyázz a szádra.. - Nézett rám felvont szemöldökkel.

-Nagyon is jó nekem messze a szüleimtől. - Néztem rá. - Leromlottak a jegyeim de nem állok bukásra, jó nekem így.. - Nevettem.

-Hogy mész így egyetemre?! - Sóhajtott.

-Nem fogok egyetemre menni és szarok az egész tanulásra is, lefogok érettségizni kettesre és kész. - Néztem a tanárra. - A szüleimre meg nem vagyok kíváncsi. - Mentem el mellette. - Veled meg többet az életbe nem beszélek. - Vállaltam le Laurát és lementem a lépcsőn sietve, ennyire elárulva még nem éreztem magamat.

***

-Nagyon szótlan vagy, nem volt jó napod? - Kérdezte Kevin miközben xboxozott, a kanapén ültem mellette és tanultam.

-Nem. - Sóhajtottam nagyot, Picúrt megsimogattam ahogy közöttünk feküdt. - Elmondtam Laurának mi volt erre lemondta az ofőmnek aki egyből mentő akciót szervezett a szüleimet felkarolva. - Nevettem halkan.

-Miféle mentő akciót? - Nézett rám majd vissza a játékra. - Innen nem mész sehova, bébi!

-Nem is akarok. - Adtam egy puszit az arcára mosolyogva. - Nem tudom, egyetemre akarnak küldeni meg, hogy költözzek haza mert sokkal jobban tanultam ott.

-Szóval én megrontalak. - Nevetett.

-Valami olyasmi. - Mosolyogtam. - Már nem akarok egyetemre menni.. - Sóhajtottam.

-Már nem? - Állította meg a játékot és rám nézett. - Miért nem?

-Mert nem érdekel már. - Vontam vállat. - Sokat változtam mióta Petivel összekavartam..

-Mit akartál tanulni? - Sóhajtott.

-Orvosira akartam járni, azon belül sebész szakra. - Néztem rá. - De már nem akarom, csak leakarok érettségizni és aludni egy hétig. - Nevettem.

-Pedig jobb lenne, ha tovább tanulnál. - Simogatta a combomat. - Többre vinnéd!

-Neked is csak egy érettségid van. - Néztem rá. - És tök sokra vitted..

-Ez más, bébi. - Nevetett halkan. - Ennek van egy sötét oldala is, nem neked való.. - Húzott közelebb magához és megcsókolt.

-Arra gondoltam, hogy modellkednék vagy ilyesmi.. - Néztem rá.

-Na azt nem! - Vonta fel a szemöldökét. - Más nem láthatja a bomba testedet! - Nevetett.

-Nem olyan modell. - Forgattam meg szemeim nevetve. - Vannak amúgy normális modellek is, nem csak vetkőzősek..

-Hát, vannak ismeretségeim. - Mosolygott rám. - Ha tényleg ezt szeretnéd csinálni akkor intézkedhetek az érdekedben!

-Ezt szeretném igen! - Mosolyogtam rá.

-Azért nem lesz ingyen! - Nézett a melleimre nevetve.

-Disznó vagy! - Nevettem és lelöktem a füzetemet a földre, óvatosan átmásztam az ölébe, hogy ne ébresszem fel Picúrt.

-Hát, valamit valamiért. - Mosolyogva kapcsolta ki az xboxot.