A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||

I. Fejezet - Nem kell aggódnod.. ( III. Évad, nyitó rész )

Nagyon izgultam, a pocakomat simogattam egy széken ülve. Kilestem az ablakon és láttam a sok embert akik eljöttek, rengeteg barátunk és Peti családja. Az én családomból senki nem jött el.

-Minden oké? - Jött be Niki a szobába, gyönyörűen fel volt öltözve. Ő lesz a tanúm, Petinek meg Milo.

-Nem jött el senki a családomból. - Mondtam halkan.

-Itt van mindenki a családodból. - Nézett rám halvány mosollyal, elhúzta a függönyt. - Nézd, ott van Eddy, Miloék, Kevin és én is itt vagyok! - Nézett rám, elmosolyodtam.

-Ez igaz! - Álltam fel a székről most már lelkesen.

-Na gyere, lent már vár mindenki! - Mosolygott de megtorpantam. - Mi a baj?

-Azt hittem apáék eljönnek de.. - Sóhajtottam. - Ki fog oda kísérni az oltárhoz? - Néztem rá nagy szemekkel.

-Huha.. - Sóhajtott.

-Van egy ötletem.. - Indultam el lefelé, láttam, hogy Peti kint van már az oltárnál. - Szólj Kevinnek! - Néztem Nikire.

-Jó ötlet! - Mosolygott és kisietett, én bent vártam őt a házban.

-Mi a baj? - Jött be Kevin, Niki már nem jött vissza.

-Nem jöttek el a szüleim.. - Mondtam halkan.

-Oh.. - Sóhajtott. - Sajnálom, drága!

-Oda kísérnél az oltárhoz? - Kérdeztem halkan, Kevin elmosolyodott.

-Megtiszteltetés!

Mosolyogva karolt belém, elindult a nyitó zene és én a pocakomat fogva mosolyogva mentem ki Kevin mellett. Petire mosolyogtam, ő szintén mosolygott. Kevin elengedett amikor oda értünk az oltárhoz, eléggé rám jött az émelygés de szerintem csak az idegesség miatt.

-Jól vagy? - Súgta oda Peti.

-Igen, persze. - Mondtam halkan, kissé pislogtam ahogy homályosult a látásom.

-Hanna! - Nézett rám Peti.

-Minden rendb....

* Peti szemszöge *

Elkaptam Hannát mielőtt összecsuklott volna, légzésem szaporább lett.

-Bébi! - Pofozgattam gyengéden de nem reagált, közben oda jöttek a többiek is.

-Vigyázz! - Jött oda Niki, nem tudtam mit akar így rá néztem és egy nagyobb váza volt a kezében. Kidobta belőle a virágot és a menyasszonyom arcába öntötte belőle a vizet.

-Hanna! - Mondtam halkabban ahogy kicsit mozgatta a fejét. - Hívjatok mentőt!

-Már hívtam. - Mondta Kevin ahogy ő is oda jött.

-Jól vagyok.. - Suttogta Hanna és lassan, pislogva nézett rám.

-Nem vagy jól.. - Tettem a kezemet a hasára. - Nem vagytok jól, valami nem oké.. - Gyűltek könnyeim. - Hol van már az a kibaszott mentő? - Néztem fel.

-Mindjárt, már hallom. - Sóhajtott Milo.

***

A fejemet támasztottam az ajtó előtt ülve egy széken, a telefonom folyamatosan rezgett. Gondolom a többiek. Fel álltam amikor kijött az orvos, nagyot nyelve néztem rá.

-Egyedül laknak? - Kérdezte egyből.

-Igen, miért? - Néztem rá.

-A baba remekül van, viszont Hanna.. - Sóhajtott.