Happened

18. fejezet ~ Gondolatok és fotók

Pearl Clark

22. Szeptember; Milánó, Olaszország

Még csak egy napja, hogy a testvérem hazament, de már most nagyon hiányzott. Hiába próbáltam a belső ürességemet munkával betölteni, a fiúk mindig tettek róla, hogy emlékeztessenek Katere.

- Egyszer kipróbálnám, milyen veletek együtt az ágyban - vigyorgott rám Balotelli idiótán az irodámban terpeszkedve. - Tényleg csináltátok már úgy?

 - Hogy úgy? - forgattam meg a szemeimet.  

- Hát, hogy ti ketten meg egy pasi - húzta fel a szemöldökét a perverz csatár.

- Nem, nem csináltuk úgy - sóhajtottam fel lemondóan.

- Miért nem?

- Leszállnál rólam? - csattantam fel most már idegesen miközben az új étrendjével bíbelődtem.

- Csak ha válaszolsz a kérdésemre - hajolt felém érdeklődve.

- Melyikre?

- Hogy miért nem voltatok még közösen egy ágyban egy pasival?

- Talán azért, mert nem egyforma az ízlésünk? - válaszoltam félvállról, miközben a kalóriákat számolgattam.

- Mondjuk érthető - dőlt hátra hirtelen a fekete bőrű focista. - A nővéred szereti a zsenge husikat.

- Miről beszélsz? - emeltem fel hirtelen a tekintetemet az előttem ülőre.

- Ja, hogy te nem is tudsz róla? - vigyorodott el Mario. - Kate és Gianluigi smároltak a bulin. Szegény Mattia teljesen kivolt, hogy nem neki jött össze. Azóta azzal szívatják a srácok, hogy még egy kiskorú is lepipálja - röhögött fel hangosan Balotelli.

- Mi van? - meresztettem ki a szemeimet. - Ez csak valami vicc ugye?

- Nem, nem - rázta jókedvűen a fejét a focista. - Ha nekem nem hiszel, kérdezd meg a többieket.

- Inkább nem - nyögtem ki a magabiztosságát látva. - De ugye semmi más nem történt? - tettem fel félve a kérdést.

- Nem tudok róla, amikor elmondtuk, hogy mennyi idős a kis srác, a nővéred faképnél hagyta.

- Hála az égnek - fújtam ki az eddig visszafojtott levegőt a tüdőmből. Megnyugodtam, hogy nem csinált semmi meggondolatlanságot azok után, hogy elmondta mit érez a portugál csatár iránt. Még mindig nehezen fogtam fel, hogy nem közömbös neki Ronaldo és megfogadtam, hogy ha a portugál megbántja őt, akkor kitekerem a milliókat érő nyakát.

Alig vártam, hogy Mario végre lelépjen és mikor becsukódott mögötte az ajtó, azonnal előkerestem a telefonomat. Kikerestem a testvérem számát és küldtem neki egy üzenetet.

"Még csak most mentél el, de már hiányzik a formás feneked mellőlem az ágyból. :) Jó volt újra látni. Nagyon hiányzol Pedo-Bébi! :D Szeretlek! <3 <3 <3 P."

Sergio Ramos

22. Szeptember; Madrid, Spanyolország

Kedvtelenül végeztem a gyakorlatokat a többiekkel, akik röhögve, jókedvűen ugratták egymást.

- Mi a pálya El Lobo? - fékezett le mellettem Marcelo a csapatunk ügyeletes bohóca.

- Semmi - vontam meg a vállamat, miközben a pálya szélén flörtölő Katet és Ronaldot bámultam. Marci követte a tekintetemet, majd felsóhajtott.