61. fejezet ~ Hazatalálni

188 16 0
                                    

Catherine Clark

28-29. November; Dubai, Egyesült Arab Emírségek

Szám elé kapom tenyereimet miközben összegörnyedek a kanapéra. Kimondtam. Kimondtam. És előtte mondtam ki. Elmondtam neki, hogy mit tett velem, pontosabban velük. Velem és a gyerekével, melyet a szívem alatt hordoztam. Juni kistestvérét, aki mára már semmissé vált. Szemem előtt lepörögnek a dolgok.

Amikor megtudtam, hogy terhes leszek.

Amikor apám felhívott.

Amikor Cristiano elküldött.

Amikor elvetéltem.

Egyszóval; minden. Az elmúlt három hónap minden cselekvése, történése. Sosem hittem volna, hogy ide jutok az életben. Keserves zokogás rázza egész testemet.

- Én... én sajnálom- erőlteti ki magából nehezen a szavakat Cristiano.

Hisztérikusan felnevetek.

- Komolyan ennyire futja tőled? Egy sajnálomra? Tökéletes életem volt, amit te elbasztál!

- Catherine...- kezdene bele de közbevágok.

- Ne! Kérlek, Cristiano ne- suttogom nehezen.

Elcsendesedik és leül mellém. Rázkódó testemet óvatosan vonja ölébe, mintha csak attól félne, hogy eltörhetek, akárcsak egy porcelánbaba. Teljes testemben megmerevedek, amikor felfogom mit is tett az imént. Ölelő karjait csak erősebben fonja körém.

- Cris...- kezdenék bele, de lecsisseg.

- Szeretlek Kate! A világ legnagyobb idiótája vagyok, hogy hagytalak akkor elmenni. Utólag rájöttem, soha senki iránt nem fogok már így érezni, mint irántad. Azt csak hiszed, hogy az elmúlt időszakban csillapodtak az érzéseim feléd, mert éppen ellenkezőleg! Erősödtek. Egyszer már szerelmet vallottam neked, aki, mint utóla kiderült a húgod volt, de Dubaiig jöttem utánad az egyetlen szabadnapomon csak azért mert aggódtam érted. Így vagy úgy, de el kell fogadnod, hogy fontos vagy nekem.- Suttogja fülembe minden egyes szavát.

Lehunyom szemeimet és próbálok nem engedni neki. Nem szabad a szemébe néznem, mert akkor megegyhülök.

- Cristiano...- kezdenék bele, de elakadok. Mit is akarok igazából?- Menj el!- Szöknek újra könnyek a szememben.- Értékelem, amit tettél irántam, de engem soha, senki nem bántott még meg ennyire, mint te. Sajnálom.

Némán biccent egyet. És ekkor olyat tesz, amit sosem hittem volna. Ajkaimra hajol és egy apró csókot lehet rájuk. Szivem szerint utána kapnék csodálatos ajkainak, de muszáj vagyok tartani magamat. Így csak kéjsóvárogva bámulom a tökéletes ajkakat.

- Viszlát Catherine- mond nekem búcsút.

Hang nélkül veszi az irányt a lift felé, míg bennem újra összetört valami. Elengedtem őt.

(...)

- De Kate! Szereted! Mi a szarra volt ez jó?- Akad ki Neymar döntésemen, miután áthívtam elmeséltem neki a történéseket.

- Nem tudom...

- De tudd!- Szól rám erélyesen.

Sosem szólt még hozzám ilyen hangnemben, ilyen hangerővel, ilyen mimikával tarkítva. A mindig kedves és megértő Neymarnak ezúttal nyoma sincsen.

- Azt hiszem, félek- motyogom neki.

- Mitől?- Hőköl hátra egy picit a meglepődöttségtől.

Csak némán megrázom fejemet. Fogalmam sincsen mitől tartok. Az Isten szerelmére Catherine Clark vagyok ő pedig Cristiano Ronaldo!

- Holnap reggel indulok vissza Barcelonába, magángéppel. Szeretném ha velem tartanál.- Sóhajt.

HappenedWhere stories live. Discover now