Egy csepp magány, egy csésze kávé BEFEJEZETT

44. Fejezet

  – Ma mindenképp el kell menni megvenni az ajándékot a bátyáméknak.– mondtam két falat között.

– Akkor megmutatod a várost?– csillant fel a szeme.
– Természetesen.– mosolyodtam el lelkesedésén.
– Felőlem mehetünk.– állt fel az asztaltól.

– Oké. Nem kéne Andrew-vel beszélni? Tudod, megígértük Rachel-nek a live-ot.– néztem rá kérdőn.
– Uh, még az is...– nyúlt zsebébe a telefonjáért.– Kihangosítsam?–nézett rám azokkal a hatalmas barna szemeivel.
– Kérlek. 

– Szia Shawn, mondd gyorsan!– vette fel Andrew a kagylót.
– Hello, itt van Dor is, kérdezni szeretnék valamit.– vett nagy levegőt.
– Szia Andrew.– mondtam halkan.
– Szóval, találkoztunk egy kislánnyal és szeretne velünk live-olni.– húzta a száját, hogy mi lesz Andrew reakciója.
– Szó sem lehet róla, nem tudom, hogy ti hol éltek, de szerintem arról volt szó, hogy próbáltok keveset mutatkozni együtt, erre minden veletek van tele. Ja és már kezdem elhinni, hogy tényleg a ti esküvőtök lesz. Tehát vagy leálltok, mert napi 20 cikk születik arról, hogy hol és mikor faltátok fel egymást az utcán, a hotelben vagy akárhol, vagy még ma este lesz egy sajtótájékoztató.– kiabált a menedzser.
– Öhm, ma pont egész nap együtt akartunk lenni, nyilvánosan...– rágta Shawn a szája szélét.

– Live nincs felejtsétek el, este sajtótájékoztató, intézek valamit. Na sziasztok és ha kérhetem kevesebb nyilvános nyálat. Pá.– csapta le  telefont, olyan gyorsan, hogy még köszönni sem tudtunk.
– Ez mi volt?– bámultam a telefont elképedve.

– Andrew ilyen, meg kell szokni.– vont vállat.

– Te nézted a cikkeket?– néztem Shawn-ra érdeklődve.
– Nem igazán. Nem is posztoltam, szerintem a rajongók már azt hiszik, hogy meghaltam...– vakarta meg tarkóját zavartan.– Miért, te?
– Én sem, de nem is érdekel. Félek a sajtótájékoztatótól...– néztem a földet zavaromban.
– Jaj Dor, nem kell. Csak őszintén válaszolunk a kérdésekre, nem lesz több fél óránál az egész.– simította meg a hátam biztatóan.
– Biztos?– emeltem rá a tekintetem.
– Teljesen.– vette kezébe arcom, majd megszüntette ajkaink között lévő távolságot.

– Dorothea Elizabeth Martin, 20 perce várok szerény személyedre...– kopogott a fürdőszoba ajtón.– Mikor leszel már kész végre?
– Kész vagyok.– léptem elé.
– Hű.– kerekedtek ki a szemei.– Most nem mondod komolyan, hogy nem tudlak megcsókolni, amikor szeretnélek, mert...– mutatott a számra, mire gyorsan puszit nyomtam az arcára.– Hé!– kapott ajkaim helyére.– Ugye ez nem jön le sima vízzel? Adj valamit Dor...
– Shawn, ez csók álló, nem látszik semmi az arcodon.– nevettem el magam.

– Aranyos vagy, amikor kinevetsz.– nézett mélyen a szemembe. Egy darabig álltam a tekintetét, majd a padló tanulmányozásába kezdtem.Hogy tud egyetlen pillantással zavarba hozni?– Egyébként csinos vagy, mint mindig. Mehetünk?– válaszul csak aprót bólintottam, majd mikor felnéztem, láttam, hogy karját felém nyújtja, hogy fogjam meg. Esetlenül belehelyeztem az övéi mellett eltörpülő kezem, majd ujjait az enyéimmel összekulcsolta. Még sosem fogta meg így a kezem...

Shawn ismételten rossz oldalra akart beülni, de kivágta magát.
– Hagyom, hogy vezess, asszony.– ült be az anyósülésre egy rossz fiús mosoly kíséretében.  
– Nem úgy volt, hogy sétálunk?– hajoltam  be a lehúzott ablakon.

– Lusta vagyok...– nyöszörgött.

– Rosszul parkolok, ráadásul az összes nevezetességnél képtelenség helyet találni. Amúgy is, ennél nagyobb autót nem is lehetett volna bérelni.– utaltam finoman arra, hogy próbálunk nem nagy feltűnést kelteni, erre idejött egy luxus terepjáróval.

– Asszony, szokj hozzá, én vagyok Shawn Mendes, tartom a színvonalat.– szállt ki.
– Tarthatnád a szád is.– tettem karba a kezem.– Nem szeretem a nagyképű éned, kérem vissza a cuki Shawn-t. És felejtsd el ezt az asszonyozást.

– Jól van Édes, nem akartalak megbántani.– ölelt át, mire azonnal megenyhültem.– Gyönyörűségem.– súgta a fülembe, mire óriási forróság öntött el.

– Gondolkoztál azon, hogy mit szeretnél venni nekik?– kérdezte, miközben épp elfordultunk az utca végén.
– Ha tudnád mennyit...– sóhajtottam.– De nem jutottam semmire.

– Nekem van egy ötletem.– dörzsölgette tenyerét.– Már említetted, hogy Carol nagyon romantikus alkat, Dan viszont kevésbé, de mindketten szeretnek utazni. Lehet meg fogsz ölni, de mi lenne, ha csináltatnánk egy hasonló karkötőt, mint a miénk és valami utazást kapnának?
– Shawn, te egy isten vagy!– ugrottam a nyakába.
– És elintézhetem, hogy Ed ott legyen, ha csak egy szám erejéig is.– tolt el magától gyengéden, hogy a szemembe nézhessen.

– Te-tessék?– esett le az állam.

– Jól hallottad.– bólogatott.
– Igen, igen, igen, igen és igen. Szeretném!– kezdtem örömömben tapsikolni.– Mire mennék nélküled...
– Ezt én is kérdezhetném.– súgta a fülembe, mire megborzongtam.– Úgy látom tetszik ha suttogok.– mosolyodott el perverzen. Válaszul csak apró csókot leheltem a nyakára, mire hasonlóan reagált, mint én pár másodperccel előbb.– Túl jól ismersz...

– Na mit mutatsz meg először?– hajolt el tőlem.
– Őszintén, fogalmam sincs. Sokszor voltál már itt, szerintem minden érdekesebb dolgot láttál. Múzeumokba nem foglak bevinni, egyrészt szerintem nem érdekelne, másrészt ott túl sok az ember. Nem akarom Andrew-t magamra haragítani.– mondtam el, amit gondoltam.
– Igazad van, azért ragaszkodtam hozzá, mert azt hittem, hogy neked ez örömet okoz.
– Tényleg?– jelent meg az arcomon óriási mosoly.
– Sosem hazudnék neked.– mondta teljes őszinteséggel.

– Nem tudom mivel érdemeltem ki, de köszönöm Istenem...– suttogtam alig hallhatóan.
– Hallottam.– vigyorodott el.
– Menj a francba.– csaptam meg a vállát óvatosan.
– Kezd felerősödni a brit akcentusod.– kezdett piszkálódni.
– Nem is.– tettem karba a kezem megjátszott sértődéssel.– Ugye tudod, hogy gyerekesebben viselkedünk, mint egy átlag 15 éves?– nevettem el magam.
– Engem nem zavar.– vont vállat.– Csak éhes vagyok...
– Most keltünk fel az asztaltól.– kezdtem nyöszörögni.

– Akkor most én eszek, délben meg majd eszünk együtt, jó Baba?– nézett rám. 
– Olyan aranyos, amikor becézgetsz.– olvadoztam.
– Tudom, azért csinálom.– nevetett fel.– Lehet kapni valahol fánkot vagy muffin-t?
– Cukorbeteg leszel és el fogsz hízni.– ráztam a fejem rosszallóan.
– Ott van egy pékség!– kiáltott fel boldogan.
– Megőrjítesz Shawn Peter Raul Mendes.– fogtam a fejem gondterhelten.