-Meketünk "hercegnő"?- mondta és elkezdett mosolyogni. Istenem az a mosoly! Várj! Mi? Iza ezt most fejezd be!
-Persze lovagom! Menjünk.-átváltoztunk farkassá és indultunk is. Minel nem tudtam hova tartunk ezért csak mentem Cas után. Ahogy az erdő széléhez értünk vissza mellett változnunk. Először elmentünk egy étterembe, utánna meg egy gyönyörű tengerpartpoz.
-Figyelj Iza...-mondta miközben a naplementét néztük.- el kell mondanom valamit... Én..é..
-Jaj Cas nyögd már ki mit akarsz! Félek hogy valami baj van!
-Ahj! Akkor inkább megmutatom!- mondta.
Egyszer csak azt éreztem hogy az ajkaink közti távolság megszűnik. MEGYCSÓKOLT! Mire észbekapta egyből visszacsókoltam. Élveztem ahogy mézédes ajkai enyémre tapadnak. Mikor elváltunk egymástól kínos csend állt be köztünk. Ezt is én törtem meg.
-Jaj Cas. Ez nekem zavaros... Az életem káosz és zűrzavar...
-Tudom... De én szeretlek!- ez a modata hallatán a szívem kihagyott egy ütemet.- szeretnék a zavaros életed része lenni, hogy tudjak segíteni ha baj van, szeretném veled leélni az életem! Mert szeretlek!
-Jaj Lu! Én is szeretlek!- mondtam már könnyes szemekkel.
Átszelte a köztünk lévő távolságot és újból megcsókolt. De ez más volt! Ez sokkal érzelemdúsabb. Nyelve bejutástkért amit meg is adtam. Levegőhiány miatt váltunk el egymástól.
-Iza! Leszel a barátnőm?-mondta mire én lefagyva álltam előtte.
-Igen igen igen igen igeen! Leszek a barátnőd!
YOU ARE READING
Vérfarkasok átka ((Befejezett))
Werewolf"-Megjárod hogy megszülettél!- ragadta meg a kését és a nyakamhoz emelte. -Meg ne próbáld!-szűrtem ki fogaim közül-úgyis te járod meg!-mosolyogtam rá gúnyosan. -Azt csak hiszed "kislányom"!-mondta az utolsó szót teljes undorral a hangjában és a kés...
